A sztrájk a tárgyalások kudarca

A sztrájk a tárgyalások kudarca

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke beszélt a közszféráról, a dolgozókat érintő tárgyalásokról a Heti Tv Pirkadat című műsorában.

Az érdekképviseleti vezető elmondta, a szakszervezet tárgyalásokban van, ám egyelőre még nincsenek eredmények, csupán csak a követelések megismétlése történt meg, valamint továbbították észrevételeiket a kormányzati igazgatásról szóló törvény kapcsán.

Az MKKSZ egy demonstrációt is szervezett, amin természetesen a többi szakszervezet is képviseltette magát, Boros Péterné szerint nagyon is fontos, hogy kialakuljon egy szolidaritás a társadalomban, a szakszervezeteknek meg egymást kell segíteni. Szerencse, hogy ez időről időre megvalósul, talán még természetessé is fog válni, de az is természetes, hogy ilyen esetekben nem csak a közszféra, hanem a versenyszféra szakszervezetei is együtt vannak.

Arra a kérdésre, hogy várható-e sztrájk abban az esetben, ha nem haladnak előre a tárgyalások, az MKKSZ elnöke azt felelte, kell lennie, mert hiszen, ha elkezdtek egy folyamatot, akkor azt végig kell vinni, persze csak akkor, ha nem sikerül megállapodni, hiszen a sztrájk a tárgyalások kudarca. Az érdekképviselet több területet is képvisel, ezek egyikében van előrelépés, a szociális ágazatban, Boros Péterné szerint innen is látszik, lehet és van is kormányzati szándék, ám pont a kormányzati igazgatás területén nincs ennek semmilyen jele, sőt még magát a problémát sem akarja a kormányzat elismerni. Ugyanígy gond van az önkormányzati igazgatás területén is – mondta el a szakszervezet vezetője, az eddig elért eredmények nem elégségesek, mert mint hozzáfűzte, 11 év után a 20 százalékos keresetnövekedés nem elég, arról nem beszélve, hogy itt egy pénzügyi anomália is van. E szerint a magasabb adóerejű önkormányzatok adják össze a szükséges pénzt, 11 milliárd forintot, amit az állam pályázati rendszerben osztja vissza azoknak, akiknek egyébként nem lenne lehetőségük keresetet növelni. Ez azt jelenti, hogy állami forrás nélkül vonnak el többletfinanszírozást az önkormányzatoktól, az is lehet, hogy egy város kevesebbet tud fizetni a tisztviselőinek, mint egy másik város, amelyik az első által elvont forrásból tudja ezt finanszírozni.

Arról is beszámolt Boros Péterné, hogy az általa képviselt szakszervezetnek vannak új tagdíjat is fizető tagjai, ők online csatlakoztak, ezt javasolja másoknak is, hiszen ebben az esetben a munkáltatónak nem kell aláírnia a belépési nyilatkozatokat, így ők szabadon dönthetnek.

Arról is beszélt az MKKSZ vezetője, hogy számára nagy jelentősége volt az autóipari érdekképviseletek eredményeinek, ezzel kapcsolatban felidézte egy találkozóját a németországi autóipari érdekképviselet vezetőjével, amelyből azt szűrte le, a közszféra jó úton jár, ha követi a versenyszférát.

Boros Péterné arra a felvetésre, hogy okozhat-e munkaerőhiányt az ágazatban, ahol túlnyomórészt nők dolgoznak a kormány családvédelmi akcióterve azt felelte, már most munkaerőhiány van, persze azt is reméli, hogy sokan elmennek majd GYES-re, de nem a hiány növeléséért, hanem azért, mert egészséges társadalomban nagyon fontosak a gyermekek. Az MKKSZ pont középen áll, azaz politikailag nem elkötelezett, minden jónak tudnak örülni, sőt azt is szeretnék, hogy egyre több jó dolgot adjon még a kormányzat. Ha a kormány komolyan veszi az MKKSZ követeléseit, a keresetek növelésére intenzív programot alakít ki, a teljes struktúra mellett, a verseny- és a közszférát is figyelembe véve, akkor lehetne pótolni a kiesett munkaerőt, ebben a szakszervezet partner tud és akar is lenni, hiszen felelősségük van a közszféra iránt. Ha kell, akkor tárgyalással, ha kell, akkor sztrájkkal.

Beszélt arról is Boros Péterné, hogy a szakszervezet komolyan figyeli a kormányzati átalakítás során elbocsátottak sorsát, egy jelentős munkaerő-közvetítéssel foglalkozó céggel is megállapodtak.