A gazdasági növekedés hozza magával a bérnövekedést

A gazdasági növekedés hozza magával a bérnövekedést

Hollik István kormányszóvivő a Heti Tv Pirkadat című műsorában a hazai sajtóban megjelent cikkekhez fűzte hozzá véleményét.

A kormányszóvivő az angol parlament döntéseivel, amelyik nem támogatta a Brexit megállapodást, de nem engedett a bizalmatlansági indítványnak sem elmondta, Magyarország számára az a legfontosabb, hogy a brit kormány már korábba garantálta a náluk dolgozó magyar állampolgárok jogi státusza nem változik meg. Azt ma nagyon kevés ember tudná megmondani, hogy mis történik majd nagy-Britanniában, az biztos, a konzervatív kormány egyelőre marad, de hogy lesz-e megállapodás a Brexitről, azt nem lehet tudni.

Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye az ellenzéki képviselők legújabb akciójáról a köztelevízióban, Hollik István megerősítette a kormány, a kormánypártok eddigi nyilatkozatát, azaz egyetlen szempont van, amit minden ellenzéki képviselőtől, tüntetőtől kérnek, ez pedig nem más, mint a törvények betartása.

A napi sajtó cikkeiből válogatva szó került a szakszervezetek azon kéréséről, hogy tárgyalni szeretnének a kormánnyal a sztrájk megelőzése érdekében a kormányszóvivő kife3jtette, vannak olyan fórumok, amelyek állandó egyeztetést tesznek lehetővé a kormányzat, a munkavállalók és a munkáltatók között. Legutóbb például a minimálbérről és a garantált bérminimumról is ezen a fórumon volt kénytelen megegyezni a munkáltatói és a munkavállalói oldal, miután a kormány nem volt hajlandó meghatározni a minimálbér emelésének a mértékét. A kormányzat azt tette, hogy a tárgyalóasztalhoz kényszerítette az érintett feleket, amelyek végül csak megállapodásra jutottak. Hozzátette, vannak fórumok, ahol a szakszervezetek, mint a munkavállalói oldal képviselői elmondhatják a véleményüket. Eddig minden ügyben így történt, a jövőben sem lesz másként. A túlóratörvény tekintetében ezek a viták már lezajlottak a törvény megszületése előtt, most meg kell várni, hogy miként is fog működni a törvény – tette hozzá Hollik István. A kormány úgy véli, működni fog, az elfogadását követő fél hónap alatt egyetlen hírt sem lehetett hallani arról, hogy tömegesen álltak volna át a cégek a 400 órás túlmunkára. A magyar kormány továbbra is úgy véli, ez egy lehetőség a munkavállalók számára, ha valaki szeretne vele élni, az megteheti, amennyiben valaki ezt nem szeretné, akkor nem teszi meg.

Az EMMI vezetője, Kasler Miklós a napokban azt nyilatkozta, hogy a magyar orvosok bérének a másfél-kétmillió forint közötti sávban kellene mozognia. Ennek kapcsán arra a kérdésre, hogy az amúgy jól teljesítő magyar gazdaság képes lenne-e ezt kitermelni, Hollik István elmondta, ebben a pillanatban biztosan nem lenne erre képes, majd hozzáfűzte, érdemes megjegyezni, amíg 2010-ben a kormányváltáskor egy szakvizsgával, 5-7 éves szakmai gyakorlattal rendelkező orvos megközelítőleg bruttó 300 ezer forintot keresett, ma már ez az összeg bruttó 800 ezer forint közelében van. Az orvosok bérénél is ugyanaz a helyzet, mint általában a bérek esetében – mondta el a kormányszóvivő, nagyon erős a bérnövekedés, a bruttó növekedés tavaly meghaladta a 11 százalékot. Mindenki lépeget egy kicsit előre, de még mindig nem vagyunk ott, ahol szeretnénk. Amennyiben megnézzük a nyugat-európai példákat, akkor lehet látni, ott azért lényegesen magasabbak a bérek, persze a megélhetési költségek is magasabbak. Jelenleg a kormánynak az a feladata, hogy megtartsa a gazdasági növekedést, mert ha ez sikerül, akkor a bérek is növekedni fognak. Voltak olyan a sajtóban megjelent interjúk, ahol például egy 25 éves szakmai gyakorlattal rendelkező osztályvezető főorvos azt mondta, neki a bruttó bére 380 ezer forint. Erre reagálva a kormányszóvivő megjegyezte, ő maga egy átlagszámot tud mondani, ami a közel 800 ezer forint. Az EMMI vezetőjének terve kapcsán még azt is elmondta a kormányszóvivő, a miniszterelnök egy világos célt jelölt ki, ami azt mondja, 2030-ra Magyarország legyen benne abban az öt országban, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni. Az egyértelmű – tette hozzá, hogy ez számos körülménnyel leírható, ezek egyike a bérszínvonal. Amikor erről a kitűzött célról van szó, akkor az világos, hogy ez magával hozza a bérek jelentős növekedését. Azért azt is tudni kell, a kormánynak kevés a ráhatása a bérekre, miután piacgazdaság van. A minimálbért közösen határozza meg a kormány a munkavállalókkal és a munkaadókkal. A kormány abban érdekelt és ezért tud is tenni, hogy fennmaradjon a gazdasági növekedés.  Amennyiben ez megvan, akkor lesz bérnövekedés is.

Az Állami Számvevőszék legutóbbi döntése szerint a korábban blokkolt állami támogatást feloldotta, majd egy másik ügy kapcsán ismételten életbe léptette a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd esetében. Ezzel kapcsolatban Hollik István leszögezte, ezek a döntések az ÁSZ-ra tartoznak, a kormányzattól teljesen függetlenül történtek meg, ezzel nincs dolga a magyar kormánynak.

Egy másik napilap szerint a magyar nyugdíjasok nagyon jó helyzetben vannak. Ennek kapcsán arról beszélt a kormányszóvivő, hogy a miniszterelnök már kijelentette, a nyugdíjak vásárlóértékét megtartja a kormány. Ezt be is tudják tartani, sőt, mivel a gazdaság dinamikusan növekszik, ezért egy kicsivel ugyan, de többet is tudtak tenni a nyugdíjasokért. A nyugdíjak vásárlóértéke emelkedett, valamint – szintén a gazdaság teljesítményének köszönhetően – nyugdíprémiumot is fizettek. Ha a kormányzati előrejelzések nem tévednek – eddig nem tévedtek -, akkor az idei évben is egy 3 és fél százalék felett lesz a gazdasági növekedés. A kormány pedig a törvény alapján fizet nyugdíjprémiumot, ha ezt a számot meghaladja a növekedés. Tehát, ha minden így marad – fűzte hozzá Hollik István és nem következik be egy gazdasági világválság, ami Magyarországot is érintheti, akkor elég jó az esélye annak, hogy idén is lesz nyugdíjprémium.

Szintén lapértesülés szerint az Országgyűlés elnöke után a NATO közgyűlése is visszavonta Demeter Márta LMP képviselő mandátumát a szervezet parlamenti képviselői csoportjából. A kormányszóvivő szerint a döntésnél sokkal fontosabb, hogy mi volt ennek a kizárásnak a kiváltó oka. Miután a képviselő minősített adatokat adott ki, ezek után teljesen érthető volt a döntés.

A migrációs helyzet, a észak-afrikai problémák, valamint a német-török menekültügyi megállapodás körüli nehézségek sokakban felvetették, nem lenne-e érdemes egy EU csúcs összehívása. Ezzel kapcsolatban a szóvivő elmondta, a magyar kormány álláspontja világos és következetes ebben a kérdésben is. A törökországi helyzetet megnézve a szakértők szerint is ott már közel négymillió menekült van, ami jelentős szám. Jelenleg az EU nagyon sok pénzt fizet Törökországnak, hogy ott tartják a menekülteket. Ezzel szemben Erdogan államfő azt nyilatkozta, az Európai Unió nem tartotta be a szerződést, hiszen a török állampolgárok a megállapodás szerint vízum nélkül utazhatnának az EU-ba. Hollik István szerint ez a hároméves megállapodás, amelyik tulajdonképpen lezárta a balkáni útvonalat, egy kegyelmi állapotot teremthetett volna az EU vezetőinek, hogy a szervezet végre összeszedje magát és meghatározzon egy egyértelmű bevándorláspolitikát. Ennek az lenne az elsődleges eleme, amit a magyar kormányfő már régóta hangoztat, azaz védjük meg a határainkat, a határainkon kívül bíráljuk el a menekültkérelmeket – hangsúlyozta a kormányszóvivő. Ezek után, amennyiben valamelyik uniós tagállam szeretne befogadni menekülteket, az tegye meg, de Magyarország egyetlen menekültet sem szeretne így befogadni. Ez egy korrekt ajánlat lenne, de sajnos az elmúlt három évben ebben a tekintetben nem nagyon történt semmi. Az EU elvesztegette az elmúlt éveket, a múlt hónapban megjelent nyilatkozatokat érdemes megnézni. A menekültügyi biztos szerint egy állandó és fenntartható mechanizmust kell kidolgozni, amely szerint, akit kimentenek a Földközi-tengeren, azt miként lehet behozni az uniós területre. Az Európai Parlament elnöke szerint készen állnak arra, hogy újra napirendre vegyenek egy olyan javaslatot, ami a kötelező kvótát tartalmazza. Ezek a gondolatok nem megállítani, hanem menedzselni akarják a migrációt – fűzte hozzá Hollik István.