A jelenlegi kormány gazdaságpolitikája munkavállaló-párti

A jelenlegi kormány gazdaságpolitikája munkavállaló-párti

Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt Debrecenről, a város erényeiről, de szóba került az általa jegyzett törvénymódosítás, valamint a jövő évi két választás.

Kósa Lajos, aki már 1990 óta képviseli Debrecent a Parlamentben, a legújabb jelentős beruházás, a BMW debreceni gyára kapcsán elmondta, szerencsére a városban folyamatosan bővülnek a munkahelyek, az elmúlt 2-3 évben például ötezer új munkahely létesült, amelyek ráadásul technológiaiak, azaz a magas hozzáadott értékű iparban és szolgáltatásban jöttek létre, az informatika, az információt technika, az autógyártás, a gyógyszergyártás területén. Ez egy jól látható folyamat, aminek része a BMW gyár idetelepítése, de ennek viszont semmi köze nincsen a Munka Törvénykönyve parlamenti módosításához – tette hozzá a képviselő. Megjegyezte azt is, az elfogadott törvényjavaslatba bekerültek azok a jobbító szándékú javaslatok, amelyeket a szakszervezetek tettek le az asztalra, amikor tárgyalni hívta őket a politikus, a képviselők által támogatott törvény a magyar gazdaság versenyképességét javítja, mindezt úgy, hogy közben nagyon erős dolgokat tesz a munkavállalók kezébe, hogy a saját érdekeiket meg tudják védeni.

A városi új munkahelyek kapcsán azt is megjegyezte a képviselő, hogy az egészen biztos, a Debreceni Egyetem megléte nélkül ezek nem jöhettek volna létre, vagy nem így jöttek volna létre. Debrecen a jövőjét már az 1500-as évek óta az oktatásban vélte felfedezni, az 1538-as Református kollégium megalapításával. Mindez történt Mohács után, amikor már az országban voltak a törökök – fűzte hozzá a politikus, de ekkor a debreceniek úgy döntöttek, nem fegyverkeznek, nem fegyverkeznek, hanem iskolát, kollégiumot alapítottak. Mindez azóta is így van, a város a tudományban, az oktatásban találja meg a jövőjét. Az 1990 után létrejött demokratikus új városvezetés is szorosan együttműködött és a mai napig is együttműködik az egyetemmel. Büszkén lehet kijelenteni, hogy ma a Debreceni Egyetemen 106 ország diákjai tanulnak, a külföldi diákok száma lassan meghaladja a négyezer főt. A külföldi diákok sokat jelentenek a városnak, az egyetemnek, már azzal is, hogy nagyon komoly tandíjat fizetnek, albérletet tartanak fenn, itt élnek, itt fogyasztanak. Külön érdekesség, hogy az itt végzettek majdnem mindegyike megtanul magyarul, akik később visszaköszönnek különböző nemzetközi kapcsolatfelvételekkor, megjegyezve, hogy ők bizony a Debreceni Egyetemre jártak.

Debrecen egy elfogadó, befogadó város volt mindig – mondta el Kósa Lajos, nem véletlen, hogy a Jad Vasem Intézet a Világ Igaza kitüntető címmel ismerte el a várost. Ennek kapcsán azt is megjegyezte a politikus, hogy a város és a helyi zsidóság kapcsolata már igen régi, olyannyira, hogy a Pásti utcai zsinagóga építéséhez az építőanyagot, a telket a város adta a zsidó közösségnek. Amikor nemrégiben került felújításra a Simonffy utcai egykori zsidó iskola épülete, akkor előkerült egy tábla, amelyik azokat sorolta fel, akik pénzadománnyal járultak hozzá az iskola egykori megépítéséhez, itt is szerepel Debrecen városa, ráadásul a legjelentősebb adománnyal. Amikor a zsidótörvényeket elfogadta az akkori Parlament, a város református püspöke minden vasárnap együtt sétált a főutcán a közösség rabbijával. A Vészkorszak alatt több városházi dolgozó volt, akik keresztleveleket adtak át a zsidó polgártársaiknak, a tisztviselők közül sajnos sokakat kivégeztek a nyilasok. Az ő munkájuk elismeréseként, meg azért is, mert mindezt a város vezetésének a tudtával hajtották végre kapta meg Debrecen a Világ Igaza elismerést. Kósa Lajos, amikor a város polgármestere lett, kezdeményezte a helyi zsidó hitközséggel közösen egy méltó emlékhely felállítását, amit végül a Pásti utcai zsinagóga mellett avattak fel, rajta az összes ismert debreceni áldozat nevével, de az is szerepel a táblán, hogy nem mindenkinek van meg a neve.

Debrecenben található egy egyre komolyabb forgalmat lebonyolító nemzetközi repülőtér is, ennek kapcsán azt jegyezte meg Kósa Lajos, hogy a magyar repülés történetét egykor a városban ringatták, már a XX. század legelején volt repülés itt. A repülőtér nagyon sokáig működött, igaz a II. világháború alatt az amerikai légierő bombázása megsemmisítette, egyébként ebben a jelentős támadásban közel hétezren vesztették életüket. Még ezeknek az áldozatoknak is kell majd egy méltó emlékművet csinálni – tette hozzá a képviselő, de sok minden másra is, példaként említette, hogy Nagy Lajos király uralkodása alatt kapta meg először Debrecen a mezővárosi címet, 1361-ben, de az uralkodónak sincsen még szobra. A világháború után a szovjet hadsereg használta a repteret egészen 1990-ig. Ekkor vásárolta meg a város a repülőteret a magyar államtól. Azóta a város tulajdonában van, 2010 után kaptak állami támogatásokat a reptér fejlesztésére, azaz addig csak saját erőből igyekeztek fejleszteni azt. A repülőtérnek ma már 350 ezres forgalma van évente, a tervek szerint tovább fogják fejleszteni, a cél az eddigi eredmények megháromszorozása. A debreceni repülőtérnek van vonzereje a határon túl is, Szatmárnémetitől egészen Nagyváradig érezhető a hatása. Érdekességként említette meg Kósa Lajos, hogy a debreceni repteret leginkább azok a magyarok veszik igénybe, akik heti rendszerességgel járnak el dolgozni Európa városaiba. Ezzel kapcsolatban azt jegyezte meg a politikus, hogy szemben az ellenzék állításával, ma körülbelül 450 ezer magyar dolgozik Európában, ebből 100 ezer a napi és megközelítőleg ugyanennyi a heti ingázó.

Visszatérve a Munka Törvénykönyvével kapcsolatos módosításra, a politikus szerint ez egy jó javaslat volt, ráadásul úgy született meg, ahogy egy normális parlamenti előterjesztésnek születnie kell. Elkészült egy javaslat, aminek a kapcsán a képviselő tárgyalásokat kezdeményezett az érintettekkel, a szakszervezetekkel. Tárgyalt volna az ellenzékkel is, de – véleménye szerint – nekik nem voltak javaslataik, azaz az ülésteremben úgy küzdöttek, hogy magához a törvényhez egyetlen módosító javaslatot sem nyújtottak be. Ami meg beadtak, az nem a törvényhez, hanem a napirendhez szólt, annak az obstrukciójához. A törvényt végül elfogadta a Parlament, a képviselő szerint abban minden szerepel, tehát aki nem akar túlórázni, annak egész egyszerűen csak ezt meg kell mondania. Véleménye szerint ezért sincs értelme a sztrájkoknak. Az elfogadott törvény más, mint amit Kósa Lajos eredetileg elkészített, ami természetes, hiszen abba a tárgyalások során bekerültek a szakszervezetek javaslatai, a parlamenti bizottságok is megtárgyalták, tettek javaslatokat.

A törvény egyik sarkalatos pontja volt a 36 hónapos elszámolási idő, ami egyesek szerint azt is jelentheti, hogy a túlmunkát a munkáltatónak három éven belül kell csak kifizetnie. Kósa Lajos szerint ez egész egyszerűen nem igaz, csupán el kell olvasni a törvényt. Hozzátette, eddig is úgy volt, hogy a munkáltató elrendelhet 250 óra túlmunkát, mostantól fogva ezen felül csak a dolgozó hozzájárulásával lehet ilyet elrendelni. A 36 havi elszámolási referenciakeretet pedig a kollektív szerződésekben kell rögzíteni. Mint elmondta, több elemzés szerint ezzel a törvénnyel a jelenlegi helyzetet teszik legálissá, mert eddig is megvolt a túlmunka, de feketén, a dolgozók is örültek neki, mert több pénzt kerestek, a munkáltatónak is jól jött. Ma ráadásul az a helyzet, hogy jelentős a munkaerő-kereslet, ez is támogatja a munkavállalókat, arról nem is beszélve, hogy ma már a vidéki kistelepüléseken is nagyon nehéz szabad munkást, munkaerőt találni.

Ami a szakszervezeteket és szerepüket illeti, Kósa Lajos szerint az valóban kérdés, hogy akkor képviselik-e jól a munkavállalók érdekeit, ha a lehetőségeikről felvilágosítják őket vagy akkor, amikor valamilyen sztrájkba hívják őket, ráadásul egy olyan célért, ami nem is igaz. Véleménye szerint az érdekképviseleteknek is rá kell jönnie, a munkavállalónak az a legjobb védekezés, ha munkaerő-kereslet van. 2010 előtt például egymillióval kevesebb munkahely volt, ami egyértelműen a munkavállaló-ellenes politikát jelentett. A jelenlegi kormány gazdaságpolitikája munkavállaló-párti, nem elsősorban a törvényekkel védi a dolgozókat, hanem a több munkahely lehetőségével.

Kósa Lajos vezeti a Parlament Honvédelmi és rendészeti bizottságát, véleménye szerint 2018-ban a migráció elleni küzdelem, valamint a Magyar Honvédség felújítási programja volt a legfontosabb. Ez utóbbira azért is van szükség, mert 2010 előtt szinte lebontották a hadsereg képességeit. Most a Zrínyi 2026 Program keretében már megkezdték a honvédség állományánál a bérek felzárkóztatását, új eszközök beszerzését. A bizottság támogatta az önkéntes tartalékos haderő fejlesztését, ma már több ezren vállalták ezt a küldetést. Természetesen a fejlesztések nem állnak meg, hiszen a Magyar Honvédségnek egy csomó készséget kell visszaszereznie, ezeknek is köszönhetően Magyarország védelmi képessége jelentősen javulni fog.

Jövőre két választás is lesz Magyarországon, májusban az EP választás, míg ősszel önkormányzati választás lesz. Ez utóbbi kapcsán Kósa Lajos bízta meg a Fidesz elnöksége a kampányfőnöki feladatokkal. A terveik szerint legalább olyan eredményt szeretnének elérni, mint 2014-ben, hogy létrejöjjön utána az az összefogás az önkormányzatok és a kormány között, ami lehetőséget ad Magyarország településeinek a fejlődésre. A politikus szerint fontos lenne, hogy a következő év két választását a Fidesz-KDNP szövetség nyerje, így folytassák a 2006 ősze óta tartó folyamatot, hiszen azóta minden szavazást, minden választást ők nyertek meg.

 

Mellékletek terület