A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

A múlt nélkül nem lehet előre menni – fogalmazott a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára a Hadtörténeti Levéltár és Hadtörténeti Múzeum alapításának 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Németh Szilárd hozzátette, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum nélkül a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program megvalósítása sem megy: az intézmény által végzett munka, mint a „dicső múlt” feltárása, a hadisírok gondozása, a múzeumi kiállítások és múzeumpedagógiai napok nélkül nem sikerülhet a hadsereg modernizálása, a haderő toborzása sem. Az államtitkár azt mondta, minden olyan munkában segíti az intézményt, amely a következő 100 évhez szükséges kutatást, és a honvédség érdekeit szolgálja.

Az utóbbi hónapokban több kórházzal kapcsolatban is megjelentek hírek arról, hogy sorra mondanak fel dolgozók sürgősségi betegellátó osztályokon. A legnagyobb port a Honvédkórházban történtek verték fel. Emlékezetes: Budapest egyik legfontosabb sürgősségi osztályán többen is felmondtak, majd távozott a centrum vezetője, Zacher Gábor is. A Magyar Kórházszövetség vezetése mindezek miatt döntött úgy, hogy felméri a sürgősségi osztályok helyzetét. Ficzere Andrea elnökhelyettes elmondta: a 107 tagintézményből hatvan reagált, közülük 41-ben van SBO, és 32 helyről kapták azt a visszajelzést, hogy nem tudnak zökkenőmentes betegellátást biztosítani. A kórházak főigazgatói több okot is megjelöltek, ezek közül a legfontosabbnak az indokolatlan igénybevételt tartották, amit a háziorvosi és a járóbeteg-ellátás hiányosságai­ra vezettek vissza. – A betegek a legkisebb ellenállás irányába mozdulnak, így ha sokat kellene várakozniuk valamelyik szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálatra, akkor inkább a sürgősségi osztályt keresik fel – sokszor indokolatlanul –, hiszen tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy ott kötelesek őket fogadni. Az általánosan alacsony egészségkultúra miatt olyan problémával is a sürgősségi osztályokra mennek az emberek, amelyek egyáltalán nem oda valók. De sajnos sok esetben a háziorvosi és a szakrendelőkből is ezekre a betegellátó egységekre irányítják a problémásabb, azonban sürgős ellátást nem igénylő eseteket – mondta Ficzere Andrea.

Lezsák Sándor a Fidesz országgyűlési képviselője napirend előtti felszólalásában az MDF egyik alapítójának, az elhunyt író, Fekete Gyula egykori, családvédelemmel kapcsolatos röpiratának tanulságait elevenítette fel. Emlékeztetett: Fekete Gyula már az 1960-as években szívügyének tekintette az édesanyák és a sokgyermekesek gondjait, és már akkor érzékelte a népesedési problémákat. Ő tett javaslatot a gyermekgondozási segély bevezetésére – emlékeztetett, hangsúlyozva, Fekete Gyula a gyermeknevelés terheinek fokozatos növekedését hivatásos érdekvédelemmel kívánta megfékezni. Sorolta javaslatait, és felidézte azt is, hogy a személyi jövedelemadó bevezetésekor az ő kezdeményezésére rendezett népesedéspolitikai fórumot a gyermeknevelést ellehetetlenítő adók ellen az MDF. Kijelentette: a Fidesz-KDNP nagyrészt lebontotta a gyermeknevelést nehezítő adó- és illetékrendszert. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte: „mi a gyermekeket nevelő családok támogatásában látjuk Európa jövőjét, nem a bevándorlásban”. A kormány le akarja bontani a gyermekvállalás előtt álló akadályokat, ezért is kérdezi meg az embereket a leküzdendő gondokról – tette hozzá. Szerinte pár éven belül Európa nagyvárosaira nem lehet majd ráismerni, azok feszültségekkel teli, nem európai életformát kínálnak majd.

A Politico mandátumbecslése szerint a 21 magyar EP-helyből 14-et elvihet a Fidesz. Ez plusz két hely az öt évvel ezelőtti eredményhez képest. A Jobbik is erősödne, az LMP – ha minden így marad – nem küldhetne képviselőt. A Politico úgy számol, ha a részvétel közel azonos lesz, mint öt évvel ezelőtt, akkor így alakulnának az eredmények: Fidesz-KDNP: 14 képviselő, Jobbik: 4 képviselő, MSZP: 2 képviselő, DK: 1 képviselő Vagyis az LMP mellett nem jutnak európai helyhez a Momentum, a Kétfarkú és a Mi Hazánk sem. És a Liberálisok sem.

Az MSZP és a DK szavazók többsége úgy látja, április 8-át követően jobbra tolódott az LMP. De a zöldpárt szavazóinak is több mint harmada így látja. Közvélemény-kutatást készített az IDEA Intézet. A kérdés az volt, hogy: Mennyire ért egyet Ön azzal az állítással, hogy az LMP 2018. április 8-át követően közeledik a Fideszhez? Az összes megkérdezettnek csak 33 százaléka, a bizonytalanoknak pedig 48 százaléka ért ezzel az állítással. A legkevésbé a Jobbik-támogatók osztják ezt a véleményt (28 százalék), azonban a folyamatosan zsugorodó LMP-tábor 38 százaléka is (inkább) egyetért azzal az állítással, hogy áprilist követően az LMP közeledik a Fideszhez. Az MSZP és a DK szavazóinak 43 százaléka teljesen, 25 százaléka inkább egyetért ezzel az állítással. Arra is rákérdeztek, hogy a válaszadók elképzelhetőnek tartanak-e egy LMP-Jobbik közös listát a jövő évi EP-választások alkalmával. Az összes megkérdezett 38 százaléka szerint elképzelhető az LMP–Jobbik közös EP-lista, az LMP-sek 36, a Jobbik-szavazók 43 százaléka gondolja így. Ugyanakkor az LMP-táborában vannak a legtöbben azon a véleményen (48 százalék), hogy elképzelhetetlen a közös EP-indulás, a pártot nem választók vagy nem tudók 37 százaléka viszont ezzel ellentétes véleményen van.

Kulcsember, a kommunikációs igazgató távozott az LMP-ből, írja a 24.hu. Halász Ambrus magánéleti okokkal magyarázta döntését, de a párt belső fórumán a napokban azt is írta: úgy érzi, hogy pillanatnyilag hátra kell lépnie, és átadni a helyet azoknak a fiataloknak, akik „maximális profizmussal és elszántsággal tudják szervezni a párt kommunikációját”. Halász állítja, hitét még nem veszítette el az LMP-ben, de ahhoz, hogy a szervezet az EP-választáson újabb sikert tudjon elérni, nem magával kellene foglalkoznia, hanem a választókkal. Másfél évig volt az LMP kommunikációs vezetője, 2017-ben Ungár Péter úgy mutatta őt be, mint aki abban segít majd, hogy mindenki számára elérhető, fiatalos, de komolyan vehető professzionális tartalmakkal szólíthassák meg a választókat.

Külföld:

Nem lép ki az izraeli kormánykoalícióból a Zsidó Otthon párt – jelentette be annak egyik vezetője, Naftali Bennet oktatási miniszter, hozzátéve: ad még egy esélyt Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek, hogy meg tudja oldani az ország előtt álló biztonsági feladatokat. Ezáltal megmarad a kormányzó koalíció egyfős többsége a parlamentben, és nem kell előrehozott választásokat tartani Izraelben. A koalíciót a Hamász palesztin szélsőséges szervezettel kötött gázai tűzszünet sodorta válságba. Avigdor Liberman izraeli védelmi miniszter szerdán, egy nappal a tűzszünet megkötése után lemondott, az általa vezetett Izrael a hazánk (Jiszrael Béténu) párt pedig kilépett a koalícióból, amely többsége a parlamentben így egyfősre apadt.  Bennet lépése meglepetésként érte az elemzőket, ráadásul a miniszter közölte, hogy a párt egyelőre visszavonja minden politikai követelését, és kiáll a miniszterelnök mellett. Bennet bejelentése előtt Netanjahu közleményében tudatta: „felelőtlen” lépés volna most megbuktatni a kormánykoalíciót, és előrehozott választásokat tartani.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök hétfőn először vett részt a Knesszet Külügyi és Védelmi Bizottsága ülésén mióta vasárnap átvette a védelmi miniszteri posztot. A bizottsági ülésen Netanjahu azt mondta, a tűzszünettől függetlenül a Hamász elleni katonai hadjárat még nem ért véget. ”Átvettem a honvédelmi miniszteri pozíciót. Találkoztam Gadi Eizenkot vezérkari főnökkel és utódjával, Aviv Kochavi vezérőrnaggyal. Készen állunk minden kihívásra.”Bár a miniszterelnök nem árult el részleteket a folyamatban lévő hadjáratról azt mondta, a jelenlegi biztonsági helyzet miatt vakmerőség lenne megbuktatni a kormányt és előrehozott választásokat hirdetni.

Argentína izraeli biztonsági eszközöket vásárolt a november 30-án kezdődő G20-as csúcstalálkozó előtt – írta az Isarel Hayom. A szervezet történetében először ülnek össze latin-Amerikában , ezért Argentína rengeteg biztonsági lépést tett, hogy zavartalanul teljen el a csúcstalálkozó. A hírek szerint Buenos Aires 80 millió dollár értékben vásárolt hadihajókat a zsidó államtól, valamint 5,5 millió dollárért olyan szoftvereket, amivel ki lehet védeni a számítógépes rendszereket érő kibertámadásokat. Emellett még 2,75 millió dollárért vásárolt Argentína olyan eszközöket, amikkel esetleges dróntámadásokat lehet megelőzni.

Marc Schneier, egy Egyesült Államokban élő rabbi arról beszélt, hogy 2019-ben tovább fejlődhetnek Izrael és a Perzsa-Öböl államainak a kapcsolatai. A Jediót Ahronót beszámolója szerint a rabbi arról beszélt, hogy a hat perzsa öbölbeli állam között gyakorlatilag egy éles verseny alakult ki abban a tekintetben, hogy ki emeli hivatalos szintre a kapcsolatait a zsidó állammal. A rabbi szerint a közeljövőben várhatóan Bahrein és Izrael emeli majd hivatalos szintre a két fél kapcsolatát. A többi Öböl-állam pedig követni fogja ezt a gyakorlatot – tette hozzá.

Négy, a Chabad mozgalomhoz tartozó zsidó fiatalt megtámadtak a kanadai Torontóban, Ontario tartomány fővárosában. A bűncselekményt elítélte a tartomány miniszterelnöke, a főváros polgármestere és a régió egyik zsidó vallási vezetője is. Rendőrségi nyomozás indult annak a bűncselekménynek az ügyében, amely Torontóban történt. Egy este négy, a Chabad zsidó mozgalomhoz tartozó fiatal sétált az utcán, amikor megtámadta őket egy tinédzserekből álló, kilenc tagú banda. Az ismeretlenek antiszemita sértéseket kiabáltak, és gúnyolódtak az áldozatok hagyományos vallási öltözetén. A bandából ketten rugdosni és ütni kezdték a fiatalokat, miközben egyikük ellopta az egyik áldozat napszemüvegét.  John Tory torontói polgármester a Twitteren úgy kommentálta az esetet, hogy senkinek nem szabadna bántalmazást elszenvednie a vallása miatt. Ontario tartományi miniszterelnöke, Doug Ford ugyancsak a Twitteren tette közzé azon nyilatkozatát, miszerint „Ontarioban nincs helye az antiszemitizmusnak, és kormányunk nem támogatja a gyűlölet egyetlen megnyilvánulását sem”. A Chabad négy híve ellen elkövetett bűncselekmény antiszemita jellegét megerősítette Katrina Arrogante, a torontói rendőrség szóvivője. A hatóságok az elkövetők egyikét azóta elfogták és letartóztatták.

Jiszráel Katz, izraeli közlekedési és hírszerzési miniszter Ománban járt, hogy a muszkáti közlekedési konferencián regionális vasút építéséről tárgyaljon. Ez a megbeszélés Netanjáhu miniszterelnök közelmúltban tett ománi látogatását követte néhány héttel, és célja az volt, hogy lefektesse az alapjait egy olyan megegyezésnek, melynek eredményeként össze lehetne kötni a Földközi-tengert az Indiai-óceánnal – írta a The Jerusalem Post. Ha valóban megépül a vasút, méltán nevezhetik majd az elmúlt száz év leginkább ambiciózus vállalkozásának. Omán az elmúlt években látott neki vasútvonalai fejlesztésének. A tervek szerint az elkészült hálózat összesen 2135 km hosszú lesz, és csatlakozik majd Szaúd-Arábia 2400 km-es vonalhálózatához. Az izraeli fejlesztés tehát egy nagyobb, a közel-keleti térség több államára kiterjedő tervhez csatlakozna, így kötve össze a Földközi-tengert az Akabai-öböllel Izraelen keresztül. A „Béke Sínjei” vasúti vonal, melynek kiépítését Donald Trump amerikai elnök is támogatja, „politikai és ideológiai különbségek fölött áll”- mondta Katz.

Németország belépési tilalmat rendel el tizennyolc szaúdi állampolgárral szemben Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki újságíró meggyilkolása miatt – jelentette be Heiko Maas német külügyminiszter. Sajtótájékoztatóján a miniszter nem közölte az érintettek nevét, mindössze annyit mondott, hogy szerepük lehetett a Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán október elején végrehajtott gyilkosságban.

A brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnése (Brexit) után az uniós tagországokból érkező munkavállalók nem állhatnak majd be mások elé „a sor elejére”. Theresa May kijelentette: az Egyesült Királyság értékeli azt a hozzájárulást, amelyet a bevándorlás nyújt hosszú évek óta a brit gazdaság fejlődéséhez. A kormányfő szerint a külföldről érkezők a jövőben, a Brexit után is kedvező hatást gyakorolnak majd az ország életére. Hozzátette ugyanakkor: az EU-tagság megszűnése után teljes mértékben a brit kormány hatáskörébe tartozik majd annak ellenőrzése, hogy ki utazhat be az Egyesült Királyságba.

Nem okozott meglepetést a szlovén helyhatósági választások eredménye: a nagyobb városokban – Koper kivételével – a konzervatív pártok jobban teljesítettek, mint négy évvel korábban, a centrista pártok további területeket veszítettek, míg a függetlenek még nagyobb teret nyertek, ezzel pedig folytatódott a több éve tartó tendencia.  A szavazatok csaknem teljes feldolgozottsága mellett a pártok közül a tanácsok megválasztásában Janez Jansa volt miniszterelnök pártja, a jobboldali ellenzéki Szlovéniai Demokrata Párt (SDS) nyerte el a legtöbb voksot, a szavazatok 16,74 százalékát. A kormányzó Szociáldemokraták (SD) 10,13, az ellenzéki jobbközép Új Szlovénia (NSi) 6,40, a parlamenten kívüli Néppárt (SLS) pedig 6,20 százalékot nyert. A függetlenek a listás szavazáson 32,06 százalékot szereztek. A 212 önkormányzatban 156 polgármester a voksok abszolút többségével került ki győztesen, a többi körzetben két hét múlva második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt részvételével. A függetlenek itt is diadalmaskodtak, 87 független polgármestert választottak meg a szlovén választók az első körben. A magyar kisebbség öt, nemzetiségileg vegyesen lakott járásban választhatta meg a nemzeti önkormányzatok tanácsának tagjait. Ezek a tanácsok delegálnak majd képviselőket a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsába (MMÖNKT), akik maguk közül választanak elnököt, azaz a muravidéki magyarok legfőbb politikai képviselőjét.

Lemondott a bukaresti kormányban betöltött tisztségéről Mihai Fifor védelmi miniszter, akit a küszöbön álló kormányátalakításnál a lecserélésre javasolt miniszterek között tartott számon a román média. Hétfőn délben összeült a nagyobbik kormányerő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottsága. Az ülésen várhatóan eldöntik, milyen minisztercseréket eszközölnek Viorica Dancila kormányában. Médiaértesülések szerint a tanácskozáson szankciókról is döntenek azon tisztségviselők esetében, akik az utóbbi időben a korrupcióváddal bíróság elé állított Liviu Dragnea pártelnök lemondását kérték. A PSD tanácskozására érkező Mihai Fifor – aki szeptemberben állítólag aláírta a „lázadók” Dragnea lemondását követelő levelét, majd visszavonta aláírását – az újságíróknak elmondta: lemondásáról Dragneával és a miniszterelnökkel is egyeztetett, és azért akarja átadni másnak a védelmi tárca irányítását, hogy minden energiáját a pártfeladatok teljesítésére fordíthassa. Lemondott az ülés előtt a PSD bukaresti szervezete élén betöltött ideiglenes elnöki tisztségéről Gabriela Firea bukaresti főpolgármester is, aki az utóbbi időben a pártelnök leghangosabb és gyakorlatilag egyedüli bírálója maradt.

Folytatódott Franciaországban az üzemanyag adójának emelése ellen hétvégén meghirdetett lakossági tiltakozó mozgalom: országosan 358 helyről jelzett a rendőrség útblokádokat nagyobb kereszteződésekben, benzinkutaknál, vagy autópálya-lehajtóknál, valamint üzemanyag-raktárakhoz vezető utakat is elbarikádoztak a tiltakozók. A fuvarozók szervezetei ugyanakkor jelezték: nem csatlakoznak a mozgalomhoz. „A mozgósítás már nem akkora méretű, mint szombaton”, amikor is 288 ezren tiltakoztak több mint kétezer helyszínen – közölte Laurent Nunez belügyi államtitkár a CNEws hírtelevízióban. Vasárnap 46 ezren tiltakoztak, hétfő délelőtt a hatóságok szerint országszerte 358 helyen számoltak össze az utakon 13 ezer tiltakozót. A pártoktól és szakszervezeti támogatásoktól mentes, spontán módon, a közösségi oldalakon szervezett megmozdulás két nappal ezelőtt kezdődött, hivatalos vezetői nincsenek, napról napra emelkedik ki a tömegből egy-egy tüntető és válik a többiek szóvivőjévé. Az egyik útblokádnál egy halálos balesetben szombaton egy 63 éves nő életét vesztette, országszerte több mint ötszázan megsérültek, közülük 17-en súlyosan. A hétvégi incidensekben 315 embert előállítottak, közülük hétfőn 157-en voltak őrizetben, több helyről rasszista és homofób inzultusokról is érkeztek hírek. Gázolás miatt egy angol autós és egy ausztrál kamionsofőr is őrizetben van.

Gazdaság:
A háztartások nettó pénzügyi megtakarítása (finanszírozási képessége) a harmadik negyedévben 524 milliárd forintot, a negyedéves GDP 4,9 százalékát tette ki, a szeptember végéig eltelt egy év alatt 2514 milliárd forint, a GDP 6,2 százaléka volt – jelentette a Magyar Nemzeti Bank. A háztartások pénzügyi megtakarításai a tranzakciókból eredően 610 milliárd forinttal gyarapodtak, míg a hitelfelvétel 86 milliárd forintra rúgott a harmadik negyedévben.  Jelentős mértékben növekedett a készpénz-állomány (130 milliárd forinttal), a folyószámla betétek (133 milliárd forinttal), a központi kormányzat által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (205 milliárd forinttal), és kisebb mértékben (50 milliárd forinttal) a részvények és részesedések és (28 milliárd forinttal) biztosítástechnikai tartalékok. Szeptember végén a háztartások nettó pénzügyi vagyona 43 622 milliárd forintot tett ki, egy év alatt 4345 milliárd forinttal nőtt. A háztartások pénzügyi eszközei 4592 milliárd forinttal 52 473 milliárd forintra nőttek, míg a kötelezettségek egy év alatt mindössze 247 milliárd forinttal emelkedtek és 8851 milliárd forintot tettek ki.

Megugrott nyár végén, ősz elején az újonnan bedőlő jelzáloghitelek száma – derült ki egy szakmai konferencián a Központi Hitelinformációs Rendszer adataiból. A régi nevén BAR-listán lévők kétharmada ma már nem a bankoknak, hanem a hitelüket megvásárló követeléskezelőknek tartozik – írja a Portfolio. Felfalusi Péter tájékoztatása szerint 38 tagot számlál a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ), az összes meghatározó követeléskezelő ma már tagja a szervezetnek. Felfalusi Péter elnök azt is elmondta az Országos Követelésmanagement Konferencia nyitóelőadásában, hogy a megbízásos piac továbbra is szűkül, miközben a követelésvásárlási piac továbbra is aktív. A fedezetlen piacon a volumen és a csomagok darabszáma csökkent, a fedezetesen pedig már csak kevés nagy banki csomag került eladásra. Mint mondta, mára a Központi Hitelinformációs Rendszerbe került követelések kétharmada követeléskezelő cégeknél van. 300 ezer fizetési meghagyás és 700 ezer végrehajtás van folyamatban, ezekkel szemben 200 ezer egyezség áll, ami aktív kommunikáció esetén 60 százalékban sikeres.

Az elmúlt években látványos tempóban emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon – írja a Portfólió. A cikk szerint viszont az infláció emelkedése, a külső egyensúly romlása, a vállalati termelékenységnövekedés korlátai miatt az utóbbi időben megjelentek olyan vélemények, miszerint a béremelkedés ütemének mérséklődnie kellene.

Könnyű:

A hűvös éghajlaton élő és kevés napsütéssel találkozó emberek jóval hajlamosabbak a fokozott alkoholfogyasztásra – derült ki egy nagyszabású új amerikai tanulmányból. A Pittsburghi Májkutató Központ vezető munkatársaként dolgozó Ramon Bataller és kollégái 193 ország adatait felhasználva mutatták ki, hogy az éghajlat világszerte szerepet játszik a fokozottabb alkoholfogyasztásban és a májzsugorodás gyakoribb előfordulásában – írja a BBC. Az alkohol fogyasztása összefüggésben áll a depresszióval, amely jóval gyakoribb kevés napsütés idején. „Új bizonyítékunk van arra, hogy az időjárás, különösen a hőmérséklet és a napsütéses órák száma erősen befolyásolja, hogy mennyi alkoholt fogyasztunk” – mondta Peter McCann, a skóciai Castle Craig addiktológiai központ munkatársa. Hozzátette: az időjárással összefüggő alkoholfogyasztás ráadásul közvetlenül befolyásolja a májbetegségek legsúlyosabb fajtája, a májzsugorodás kialakulásának esélyét, amely májelégtelenséghez és halálhoz is vezethet.