A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

 

A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

 

Benyújtották a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek – közölte az igazságügyi miniszter. Trócsányi László azt is bejelentette: a kormány nevében a Velencei Bizottsághoz fordul annak érdekében, hogy a testület vizsgálja meg, a törvény összhangban áll-e a nemzetközi sztenderdekkel. A vizsgálatot a törvényjavaslat iránti fokozott hazai és nemzetközi érdeklődésre figyelemmel kéri, valamint azért, mert egyes ellenzéki pártok „felelőtlenül már most támadják” a tervezetet, anélkül, hogy annak tartalmát ismernék – mondta a miniszter. Trócsányi László elmondta, Magyarországon ismét egy elkülönült, független közigazgatási bírósági rendszer jöhet létre. A létrehozás indokaként azt jelölte meg, hogy a közigazgatási per nem azonos a magánjogi perrel, csak formai szempontból mutatnak azonosságot.

 

Az oktatásért felelős államtitkár szerint növelni kell az oktatás hatékonyságát, hogy olyan fiatalokat adjon a társadalomnak, akik akarnak és tudnak boldogok lenni. Bódis József az ágazat kihívásai között említette a hatékonyság növelése mellett az oktatás színvonalának emelését, az iskolai lemorzsolódás csökkentését és az innovációt. Az oktatás színvonalának emeléséről azt mondta: ebben a kormánynak az a szerepe, hogy a feltételrendszert biztosítsa, de kulcsszerepük az elhivatott, gyerekeket szerető pedagógusoknak van. Bódis József ugyanakkor a fejlett világban az egyik legnagyobb kihívásnak a kedvezőtlen demográfiai jelenségeket nevezte, amelyeket „az Európai Unió nem fogalmaz meg a programjaiban”. Szerinte ezért is imponáló, hogy a magyar kormány a gyerekeket, a családokat támogatja.

 

A leghatározottabban fel kell lépni a migránsoknak kibocsátott névtelen bankkártyák ellen – emelte ki az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke. Kósa Lajos elmondta: a napokban derült ki, hogy az Európai Bizottság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) több tízezer névtelen bankkártyát osztott ki a migránsok között. Minden forrás arról számol be, hogy ezekre havi több ezer eurós apanázs érkezik. A hírek szerint a finanszírozásába Soros György is beszállt – mondta Kósa Lajos. A fideszes politikus úgy értékelt: ilyen módon a terrorizmust, a szervezett embercsempészetet finanszírozzák. Az Európai Bizottság, az ENSZ menekültügyi főbiztossága és Soros György bebizonyította, hogy teljesen alkalmatlanok, veszélyeztetik az Európai Unió biztonságát, és az unió jogrendjét – tette hozzá.

 

Kormánypárti képviselők azt javasolják az Országgyűlésnek, hogy nyilvánítsa 2019-et II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé. Az erről szóló határozati javaslatot Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke és Németh Szilárd, (Fidesz) országgyűlési képviselő nyújtotta be. A javaslat szerint az Országgyűlés – tisztelettel adózva a Rákóczi-szabadságharc emléke előtt – II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé történő megválasztásának 315. évfordulója alkalmából a 2019-es esztendőt II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánítja.

 

A Demokratikus Koalíció (DK) azt javasolja, hogy a büntető törvénykönyv módosításával tegyék büntethetővé a „közpénzből folytatott kormányzati álhírterjesztést”. A DK frakciószóvivője egy, az oxfordi egyetemen végzett kutatásra hivatkozva azt mondta, hogy a kabinet 2010 óta tudatosan terjeszt hazugságokat, ellenzéki politikusokat lejárató álhíreket és félelmet keltő, hamis videókat. Gréczy Zsolt hozzátette, a kormány kitervelten félemlíti meg a magyarokat, hogy elhitesse, az ország védelemre szorul, amit csak a fideszes politikusok tudnak garantálni. Az országgyűlési képviselő kérdésre válaszolva azt mondta, javaslatuk pontos részleteit később dolgozzák ki.

Az MSZP kezdeményezi, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottsága vizsgálja meg, milyen felelősség terheli a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) a devizahitelezés miatt, és miért nem lépett fel a jegybank, amikor látta a problémákat. Mesterházy Attila, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője emlékeztetett arra, hogy a 2013-as jegybanktörvény szerint az MNB alapvető feladata a többi között a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevők érdekeinek védelme, azaz fogyasztóvédelmi feladata is van.

Külföld:

 

Orbán Viktor a közösségi oldalára feltöltött videójában arról beszél, hogy Magyarország azért lehet most Sanghaj-ban, mert nem csak saját magát képviseli, hanem Közép-Európát. „Amikor a mi hangunkat hallják, a régió hangját is hallják.Egy olyan régióét, amely mára Európa növekedési motorja lett.Ebben a régióban a kontinens átlagnál kétszer nagyobb a növekedési ráta, és a tendenciát látva általános vélemény az, hogy biztosan ez a régió lesz Európa jövőbeni növekedésének forrása is.” A miniszterelnök szerint ezeket ismerte fel Kína, amikor életre hívta a 16+1 Kelet-Kína- és Közép Európa együttműködési formátumot.

 

Teljességgel törvénytelenek az Egyesült Államok szankciói Iránnal szemben – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Madridban, miután megbeszélést folytatott spanyol kollégájával. A találkozó utáni közös sajtótájékoztatón az orosz miniszter elfogadhatatlannak nevezte az olyan párbeszédet, amely „az ultimátumok nyelvét használja”. „Egy új és súlyos hiba” – fogalmazott a szankciókkal kapcsolatban Josep Borrell spanyol külügyminiszter. Az orosz diplomácia vezetője utoljára négy éve járt hivatalos látogatáson a dél-európai országban. Mostani útján elsőként VI. Fülöp spanyol király fogadta.

 

Szlovénia még nem döntötte el, támogatja-e az ENSZ globális migrációs csomagját. A szlovén balközép koalíciós kormány a „megváltozott nemzetközi körülmények miatt” még egyszer megvitatja az ENSZ globális migrációs csomagját, illetve azt, hogy az abban foglaltak negatívan hathatnak-e Szlovéniára, amely idén növekvő migrációs áramlással nézett szembe. Marjan Sarec szlovén kormányfő ugyanakkor jelezte, nem vesz részt a decemberi marrákesi csúcstalálkozón, amelyen a csomag elfogadását tervezik. A jelenlegi külügyminiszter, Miro Cerar vezette korábbi kabinet  még májusban úgy döntött, hogy részt vesz az ENSZ globális migrációs csomagja elfogadási folyamatában.

 

Idén már körülbelül százezer migráns és menekült jutott el Európába a Földközi-tengeren át, a tengeri út során életüket vesztettek száma pedig meghaladja a kétezret – mondta Charlie Yaxley, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) a szóvivője. A szóvivő hozzátette, hogy az út során azok közül vesztek a legtöbben a tengerbe, akik Olaszország felé tartottak, a kelet-mediterráni útvonalon pedig az előkerült halottak mintegy negyede gyerek volt. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szóvivője, Joel Millman szerint ez az ötödik egymást követő év, amikor a kontinensre érkezők száma meghaladta a 100 ezret, azonban ez a szám még mindig jelentősen a tavalyi alatt van, amikor több mint 150 ezer menedékkérő érkezett Európa déli partjaihoz január és november eleje között. 2018-ra Spanyolország vált a menekültek és a migránsok elsőszámú úti céljává: az ország az Európába érkező menedékkérőknek mintegy a felét fogadta, megelőzve ezzel Görögországot, ahová 27 ezren, és Olaszországot, ahová eddig 22 ezren érkeztek.

Jair Bolsonaro, Brazília megválasztott elnöke hitet tett a dél-amerikai ország alkotmányának tiszteletben tartása mellett a brazil kongresszusban mondott első beszédében, visszavágva ellenzéki bírálóinak, akik aggódnak, hogy az államfői székbe kerülve Bolsonaro korlátozhatja a polgári szabadságjogokat, aláásva a demokráciát. „A demokráciában csak egy stabil pont van, és ez az alkotmány” – jelentette ki a 2019 január elsején hivatalba lépő Bolsonaro. A brazil alkotmány 30. évfordulója alkalmából tartott parlamenti ülésen megfogadta, „olyan Brazíliát épít, amelyet a nép megérdemel”.

 

Avigdor Liberman védelmi miniszter kezdeményezésére a jövő héten az izraeli parlament, a kneszet megkezdi azt a folyamatot, amellyel törvénybe iktatják, hogy a terroristákat halálbüntetéssel is lehet sújtani. Liberman bejelentése azt jelenti, hogy napokon belül a képviselőtestület elé kerül a országban sokat vitatott törvényjavaslat, amiben vélhetően szerepet játszott az, hogy hétfőn Benjámin Netanjahu miniszterelnök elhatározta, hogy támogatni fogja az indítványt. „Több mint három év lankadatlan harc után jövő szerdán végre a kneszet törvénykezési, jogi és alkotmányügyi bizottsága elé kerül a terroristák elleni halálbüntetésről szóló jogszabály, hogy azután első olvasatban megszavazza a törvényhozás plénuma” – írta Liberman Twitter- és Facebook-bejegyzésében.

 

Gazdaság:

Az építőipar elmúlt években lezajlott jelentős fellendüléséhez a 2013 óta bekövetkezett gazdaságpolitikai fordulat mellett a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) is nagyban hozzájárult – jelezte Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára. A PM államtitkára annak kapcsán beszélt erről, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az idei első három negyedévben 10 218 új lakás épült, 28 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Budapesten 2154 lakást vettek használatba, 29,8 százalékkal többet, mint 2017 első kilenc hónapjában, a megyei jogú városokban 19,7 százalékkal, 2730-ra nőtt az új lakások száma. A többi városban 23,3 százalékkal több, 3173 lakás készült el, de legjobban, 47,4 százalékkal a községekben emelkedett az átadott lakások száma (2161). Banai Péter Benő elmondta: a csok a 2016-os bevezetése óta megerősítette az építőipari fellendülést, de napjainkban már ez az iparág is komoly kapacitás- és munkaerőhiánnyal küzd. „Ez már pozitív probléma, a kormány a munkaerőgondok enyhítésére azt teheti, hogy azokat az építőipari vállalkozásokat támogatja, amelyek növelik hatékonyságukat, így például korszerű gépekkel pótolják a hiányzó munkaerőt” – mutatott rá az államtitkár.

 

Időjárás:

 

Szerda reggelre is többfelé képződik pára, köd, mely északkeleten csak nehezen oszlik majd fel, foltokban akár egész nap is megmaradhat.  Napközben leginkább csak fátyolfelhők zavarhatják meg a napsütést. A délkeleti szél helyenként még megélénkülhet. Hajnalban 0-7 fokig hűlhet a levegő, északkeleten fordulhat elő gyenge fagy. Délután 15-20 fokos csúcshőmérsékletre számíthatunk.

Szerdán is marad a frontmentes idő. A magasban azonban erős melegedés zajlik, emiatt a melegfrontra fokozottan érzékenyek körében gyakori lehet a fejfájás, fáradékonyság, dekoncentráltság. A hűvös és nyirkos reggeli időszakban főként északkeleten és nyugaton jelentkezhetnek ízületi panaszok, valamint nagy lesz a megfázásveszély.