A BreuerPress és a HetiTV hírei
Magyarországnak ragaszkodnia kell ahhoz a nyugati kultúrához, amelyhez Szent István királyunk a sorsunkat kötötte – mondta augusztus 20-ai ünnepi beszédében Áder János államfő. A köztársasági elnök a honvéd tisztek avatásán Márai Sándor szavaira emlékeztetett: „Magyarország csak a minőség igényével élhet és maradhat fenn az új Európában; nincs módunk középszerűnek lenni”. Az államfő a honvédekhez szólva azt mondta: hazánk békéje és biztonsága csak Európa békéjében és biztonságában teremthető meg. Hazánk Szent Istvántól „magyar szívet és európai lelkiismeretet kapott”, első királyunk tudta, hogy a béke megtartásának feltétele a nyugati civilizáció megőrzésében rejlik.
Rombolás, pusztítás és a valami elleni fellépés jellemzi Hódmezővásárhelyet – mondta Lázár János a Boldog Gizella-díj átadó ünnepségén. A térség országgyűlési képviselője szerint a rendszerváltás óta nem volt akkora megosztottság a városban, mint most. „Abcúg a szájhősnek, vivát a polgárnak!” – tette hozzá. Az államalapítás ünnepéhez kapcsolódva átadta a Polgári Hódmezővásárhelyért Alapítvány az első Boldog Gizella-díjat a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban. Lázár János beszédében kifejtette, amikor augusztus 20-án fejet hajtunk Szent István előtt, akkor végig kell gondolnunk, mit tehetünk a városunkért és az országunkért. – Államalapító királyunk érdeme az alapítás és a fennmaradás. Nem csak Magyarországot, hanem a modern Európát hozta létre, és a környékbeli népeket is arra bíztatta, hogy a keleti nomád kultúra helyett az európai családot, a nyugatot válasszák. Nekünk most, 1018 évvel később az a feladatunk, hogy helytálljunk, és megmentsük a keresztény családban, nemzetben, erős országokban gondolkodó Európát – jelentette ki a képviselő. Hozzátette, ha a kontinens letér erről az útról, akkor elveszíti identitását, egyben Szent István intelmeit is.
Valamilyen szervezet, leginkább mozgalom még idén létre fog jönni – mondta a hódmezővásárhelyi polgármester a városban. Márki-Zay Péter azt mondta, hogy van ugyan probléma az EU-val – példaként a 2015-ös menekültválásg dilettáns kezelését és a banán, illetve az uborka alakjának a leírásába merülő túlzott bürokráciát említette –, de a szervezet ezzel együtt sem a problémát, hanem a megoldást jelenti, az viszont csalódás volt a számára, hogy a magyarországi korrupciós ügyek ellen az EU csak akkor emeli fel a szavát, ha az érdekei úgy kívánják.
Olyan országot szeretnénk, „ahol a munkának értéke van, ahol a ház otthon is, ahol a családok támogatást kapnak, ahol a hit összeköt, a biztonság pedig állandó”. Olyan országot szeretnénk, „amelyet mindenki büszkén hívhat hazájának” – fogalmazott a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára Zalaegerszegen. Dömötör Csaba a városi Szent István-napi megemlékezésen rámutatott arra, hogy ezeréves történelmünk folyamatos vágy arra, hogy ne csak biztonságban legyünk, hanem nagyobb jólétet is kiharcoljunk magunknak; legyen erőnk észrevenni, hogy az a korszak, ahol mindez teljesül, itt kopogtat az ajtón. Az államtitkár kitért arra, hogy augusztus 20-nak, Szent István ünnepének „nincs ellenpontja, nem vetődik rá a gyász árnyéka”, ezen a napon „a cselekvés, a bátorság és a jövőbe vetett hit maradéktalan diadalát ünnepeljük” és egy olyan államférfit, aki évezredes távlatban „egy népet tett nemzetté, szállásterületet hazává és laza szövetséget erős állammá”.
Továbbra is a legfontosabb kérdés a Közel-Keleten, hogy visszaszorítsuk az iráni agressziót és mindent elkövessünk annak érdekében, hogy Teherán ne jusson atomfegyverhez – minderről Benjamin Netanjahu beszélt, mielőtt találkozott John Boltonnal, az Egyesült Államok biztonsági tanácsadójával. Bolton arról beszélt, hogy az Egyesült Államok számára is fontos helyen szerepel az iráni nukleáris fegyverek és a ballisztikus rakétaprogramok kérdése. Szólt arról is, hogy az elmúlt fél évben nagy kihívásokkal szembesült Izrael és az Egyesült Államok.
Egy palesztin arab fegyveres hétfő reggel a Gázai övezet északi részén tüzet nyitott egy csapat járőröző izraeli katonára. A csapatok viszonozták a tüzet. A hadsereg szerint izraeli katona nem sérült meg az incidensben. Július 20-án egy gázai mesterlövész megölte a határnál állomásozó Aviv Levi törzsőrmestert. Levi volt az első izraeli katona, akit megöltek a gázai határnál a 2014-es erős szikla hadművelet óta. Az elmúlt napokban megjelent riportok szerint hosszú távú tűzszüneti megállapodás küszöbén áll Izrael és a Gázai övezetet irányító Hamász terrorszervezet, a hónapok óta tartó erőszakhullám megszüntetésére. Egy magas rangú Hamász tisztviselő azt állította a hétvégén, hogy a megállapodásról szóló tárgyalások “az utolsó szakaszban” vannak. A Hamász március 30 óta rendez heti rendszerességgel erőszakos tüntetéseket a határ mentén. Az általuk békésnek nevezett demonstrációk során a gázaiak gránátokkal, Molotov-koktéllal és kövekkel dobolják a katonákat, és a határkerítést megrongálva megkísérelnek behatolni Izraelbe. Terrorsejtek több alkalommal indítottak fegyveres támadást az izraeli csapatok ellen.
Izrael gazdasága csupán két százalékkal növekedett éves alapon 2018. második negyedévében – számolt be a legújabb adatról a Globes. A portál összeállítása szerint a vártnál gyengébb növekedési adatban mögött a külföldi befektetések csökkenése áll. Mindennek ellenére az idei első félévben négy százalékkal nőtt a zsidó állam gazdasága, de a mostani adat alapján arra lehet következtetni, hogy a következő fél évben a növekedés további lassulására lehet számítani.
Az ingatlanok árának emelkedése nem azt én, hanem Izrael állam problémája – minderről Moshe Khlaon pénzügyminiszter beszélt annak kapcsán, hogy május-júniusban közel egy százalékkal emelkedtek az ingatlanárak a zsidó államban. A Globes összeállítása szerint a pénzügyminiszter visszautasította azokat a vádakat, hogy ezen a területen gyors lépésekre lenne szükség.
Kilencvennégy éves korában, szélütés nyomán elhunyt Tel-Avivban Uri Avnirei újságíró és békeharcos, volt parlamenti képviselő, az első izraeli, aki személyesen találkozott Jasszer Arafattal, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) vezetőjével. A már hetven évvel ezelőtt palesztin állam alakítását szorgalmazó Avneri alapította meg a Gus Salom nevű békemozgalmat, s vezette az Olam haze (A mi világunk) című liberális-szatírikus hetilapot, amely több mint negyven éven át a humor eszközével küzdött az izraeli közélet visszásságaival.
Egy mozgó autóból rálőttek az ankarai amerikai nagykövetség épületére, a lövések egy őrbódét találtak el, de senki sem sérült meg – jelentette a Habertürk és a CNN Türk török hírtelevízió. A támadók elmenekültek a helyszínről. Washington és Ankara viszonya különösen feszültté vált az elmúlt hetekben, miután az Egyesült Államok egy amerikai lelkipásztor szabadon engedését követelve szankciókkal sújtotta Törökországot. Az amerikai Andrew Brunsont a 2016-os hamvába holt puccskísérlet után vették őrizetbe; kémkedéssel és terrorizmussal vádolják, ami Washington szerint nevetséges. A tiszteletes egy kis protestáns gyülekezetet vezetett Izmirben. Törökország helyzetét súlyosbítja, hogy a török líra értékének 35 százalékát veszítette el az év eleje óta az amerikai dollárral szemben, és Washington vámokkal is bünteti Törökországot.
A genovai autópályahíd először meghajlott, s ezt követően omlott össze – közölte Roberto Ferrazza a katasztrófa okait vizsgáló olasz minisztériumi bizottság elnöke a sajtóval a vizsgálat első eredményeiről adott nyilatkozatában. Hozzátette, hogy a szerkezet leszakadásához vélhetően több tényező együttes hatása vezetett. Ferrazza, Liguria tartomány közmunkaügyi tanácsosa vezeti az olasz infrastrukturális és közlekedési tárca által felállított vizsgálóbizottságot, amelynek tagjai vasárnap végezték az első helyszínelést a genovai híd roncsainál. A jelenlegi adatok arra utalnak, hogy a Morandi-híd összeomlását vagy egy feszítőkábel elszakadása okozhatta, vagy a szerkezet egyik betontalpának meglazulása, esetleg elmozdulása. Olasz sajtóinformációk szerint a híd közeli biztonsági kamerák is a híd tartókábeleinek elszakadását rögzítették. Ferrazza véleménye szerint a híd először „elfordult, meghajlott és utána omlott le”. Elmondta, ezt bizonyítja, hogy a híd vasbeton elemei zuhanás közben 180 fokos szögben megfordulva értek földet. Azt mondta, hogy a híd kilencedik pillére feletti ferdekábel szakadhatott el, ami a hídtest, majd ugyanennek a pillérnek is omlását okozta. A vizsgálóbizottság vezetője kijelentette, hogy a híd veszélyességére korábban semmi nem utalt. A hidat használó autósok szerint ez nem felel meg a valóságnak: a sajtóban közölt beszámolóik szerint köztudott volt, hogy a híd „recseg és mozog”, az autósok akárhányszor átkeltek a hídon, alig várták, hogy a végére érjenek.
Agyonlőttek hétfőn a spanyol rendőrök egy férfit, aki késsel támadt egy rendőrörsre az ország északkeleti részén, Katalóniában. A helyi rendőrség a Twitteren azt írta, hogy a támadó reggel 6 óra tájban lépett be a cornellai rendőrörsre, „azzal a céllal, hogy a rendőrökre támadjon”. A hatóság tudatta, hogy a férfit meglőtték, de csak később erősítették meg, hogy a támadó meg is halt. Az El Periodico című helyi lap tudni véli, hogy a férfi Cornellában élt. A rendőrség nem erősítette meg azt az értesülést, hogy a késes támadó algériai volt, és az előtérbe lépve, „Allahu akbar!” felkiáltással akarta megtámadni a rendőröket.
Letette hivatali esküjét Ausztrália első muszlim szenátornője Canberrában. „Megtiszteltetés, hogy letehettem az esküt az ausztrál szenátusban. Nagyon várom a munkát a zöld kollégákkal” – írta a Twitteren Mehreen Faruqi, aki a Zöldpárt színeiben szerzett mandátumot. A múlt héten nagy felháborodást keltett, hogy egy jobboldali szenátor, Fraser Anning első beszédében a bevándorlási kérdés végső megoldásáról beszélt, amit bírálói a holokauszttal állítottak párhuzamba, amelyet a nácik a zsidó kérdés végső megoldásának neveztek. Fraser Anning a muszlim bevándorlás leállításáról beszélt. Anning most gratulált Farukinak az eskü után.
A kormányzáshoz szükséges parlamenti többség létrehozásáról állapodott meg a parlamentbe bejutott négy iraki politikai tömörülés, több mint három hónappal a választás után – közölte a helyi média. Az asz-Szumaríja televízió híradása szerint a Muktada asz-Szadr síita hitszónok vezette asz-Szajrún nevű pártszövetség (54 parlamenti hellyel rendelkezik), a Haider al-Abádi leköszönő kormányfő Győzelem Szövetség (42 hely), az Ammár al-Hakím síita hitszónok vezette al-Hikma (19 hely) és az Ijád Allávi alelnök vezette al-Vataníja párt (21 hely) kötött megállapodást egy bagdadi Babylon szállodában folyó tárgyalásokon. Megegyeztek a majdani kormány politikai programjáról is. E négy pártnak együtt sem lesz meg a parlamenti többsége a 329 fős törvényhozásban, azért közleményükben tudatták, hogy az új szövetség nyitott más politikai szervezetek befogadására.
Legalább 19 embert öltek meg iszlamista fegyveresek egy északkelet-nigériai faluban – közölte egy túlélő. Abatcha Umar elmondása szerint a szélsőségesek kora hajnalban támadták a Borno állambeli Mailari falut. A férfi 19 halottat számolt össze a támadás után, az öccse is köztük volt. Ennél jóval több, 63 halottról tud annak a tábornak az egyik segélymunkása, amely befogadta a túlélőket. Umar szerint már három nappal a támadás előtt felfigyeltek a falubeliek a környéken megjelent iszlamistákra, figyelmeztették erre a közeli Gudumbali városban állomásozó katonákat, de ők nem tettek semmit. Nem tudta megmondani, hogy a támadók a Boko Haram szélsőséges csoport fegyveresei voltak-e.
Bíróság elé rendelt az ügyészség Egyiptomban két szerzetest azzal a gyanúval, hogy ők ölték meg a kopt Epiphaniosz püspököt – tudatta a MENA egyiptomi állami hírügynökség. A gyilkosság július 29-én történt a Szent Makariosz-monostorban, az áldozat a monostor apátja volt. Holttestét hajnalban találták meg az épületben, a rendőrség szerint a 64 éves püspököt fejbe ütötték egy súlyos tárggyal. A két gyanúsított közül az egyik szerzetest nemrégiben kitaszították a papi rendből a szabályok megszegése miatt. Vasárnap Alexandria főügyésze nyomozási részletekkel szolgált. Mint mondta, a kitaszított szerzetes beismerte, hogy ő ölte meg a püspököt: háromszor tarkón vágta egy 90 centiméter hosszú acélcsővel. A másik szerzetes – vallomása szerint – őrt állt a gyilkossághoz.
A Magyar Iparszövetség (OKISZ) munkabiztonsági és munkaegészségügyi komplex fejlesztési programot indított munkavállalói partnerszervezetek bevonásával, a több alágazatot is érintő projektek 2019 május végén fejeződnek be, a tapasztalatok alapján javaslatot tesznek a hatékonyabb munkavédelemhez, munkaegészségügyhöz szükséges lépésekre – közölte Vadász György, a Magyar Iparszövetség elnöke. A munkabiztonsági és munkaegészségügyi komplex fejlesztési program a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (Ginop) valósul meg konzorciumi formában. A konzorciumot vezető szervezet, a Magyar Iparszövetség elnöke hangsúlyozta, szeretnék elérni, hogy javuljon a munkahelyi légkör, a termelékenység, a hatékonyság, csökkenjenek az egészségügyi és társadalombiztosítási költségek, biztonságosabbá tegyék a munkahelyeket fizikai és mentális szempontból.
Görögország sikeresen befejezte az utolsó segélyprogramját, amelyben 2015 augusztusában állapodott meg a hitelezőkkel, hogy kikerüljön az adósságválságból – közölte az euróövezeti állandó mentőalap (ESM). Görögország hivatalosan pontot tett hétfőn az ESM hároméves segélyprogramjára, sikeresen kilépett belőle. „Ma biztonsággal befejezhetjük az ESP-programot újabb segélyprogramok beindítása nélkül, és Görögország 2010 eleje óta első ízben állhat meg a saját lábán” – áll a közleményben, amely szerint mindezt a görög nép rendkívüli erőfeszítéseinek, a jelenlegi görög kormánnyal folytatott jó együttműködésnek, illetve az európai partnerek hitelnyújtásban és adósságkönnyítésben megnyilvánuló támogatásának köszönhető. Az ESM három év alatt 61,9 milliárd euró hitelt nyújtott Görögországnak makrogazdasági kiigazításokra és a bankok feltőkésítésére. A program keretein belül rendelkezésére álló további 24,1 milliárd euróra Athénnek nem volt szüksége, ezért nem használta fel – közölte a mentőalap.
Olaszország jelentős pénzügyi vagy gazdasági biztosi helyet akar szerezni a következő Európai Bizottságban – jelentette ki Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a Liga kormánypárt vezetője. Matteo Salvini hangsúlyozta, Olaszország olyan biztost választ majd magának, aki „jelentős pénzügyekkel” foglalkozik, gazdasággal, iparral vagy kereskedelemmel, és képes védelmet nyújtani a 60 millió olasz számára, „akiket Európában folyamatosan ütlegelnek”. Megjegyezte, a Matteo Renzi vezette előző olasz kormány „semmit sem tett az olaszokért”. Kijelentette, hogy a Renzi jelölte jelenlegi olasz biztos, Federica Mogherini az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője teljesen súlytalan, senki sem ismeri.
Könnyű:
Újabb sikeres műtétet végeztek el a fejüknél összenőtt bangladesi ikerpár szétválasztásán dolgozó magyar orvosok, Csókay András, Hudák István és Pataki Gergely – közölte a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány. A szervezet tájékoztatása szerint az orvostudományi áttörést jelentő agyi érszakasz-szétválasztás második lépésére augusztus 19-én került sor Bangladesben: újabb eret zártak el, megkönnyítendő a kétéves ikrek, Rabia és Rukia koponyájának végleges szétválasztását. Az első műtét február végén volt. Akkor választották szét a fő agyi szállítóér-hálózatot. A rendhagyó operációt endovaszkuláris úton, vagyis a combok fővénájából az érfalon belüli megközelítéssel végezték. A hátralévő beavatkozásokra való magyarországi felkészülés során nagy teljesítményű számítógéppel végzett elemzéssel és háromdimenziós modellezéssel, az ikrek agyának pontos feltérképezésével fény derült arra, hogy lehetőség van még egy érelzárásra. Ezt a műtétet végezték el augusztus 19-én a világ egyik legismertebb neurointervenciós szakembere, Hudák István vezetésével Bangladesben – részletezte a szervezet, amely Pataki Gergely vezetésével 2010 óta rendszeresen teljesít plasztikai helyreállító missziókat Bangladesben.
