A BreuerPress és a HetiTV hírei
A V4-ek utat nyitottak Európában, ma már több ország követi azt a politikát, amit úttörőként alakított ki a visegrádi csoport – mondta Pintér Sándor belügyminiszter a visegrádi országok (V4) és Ausztria belügyminiszteri találkozóján a Várkert Bazárban. A tárcavezető kiemelte: a visegrádi országok között minden területen összhang van, ezért volt sikeres a magyar elnökség az elmúlt egy évben. Joachim Brudzinski lengyel belügy- és közigazgatási miniszter hangsúlyozta: a visegrádi országok a kezdetektől felvállalták álláspontjukat a migrációs vitában, és egyértelműen bebizonyosodott, hogy nekik lett igazuk.
Ne az időseken kezdje a megszorítást a kormány! – jelentette ki Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese azzal kapcsolatban, hogy a kormány megszüntetné az 55 év feletti foglalkoztatottak szociális hozzájárulási adójának kedvezményét. A képviselő „egyszerű pénzbehajtásnak” nevezte az intézkedést, amire szerinte a tervezettnél magasabb strukturális hiány miatt van szükség. Felháborítónak nevezte, hogy miközben a kormány nagyjából 50 milliárd forintot spórol így, tavaly „a gyűlöletkampányra” vagy a miniszterelnök Várba költözésére is többet költött.
A Párbeszéd azt javasolja, hogy tegyék adómentessé a munkabérek egy részét, és így kompenzálják azt a bevételkiesést, amit a munkavállalók a cafeteria átalakítása miatt szenvednek el. Tordai Bence úgy fogalmazott, hogy a Fidesz „kinyírja” a cafeteriát, pedig annak körét éppen a kormány bővítette az elmúlt években. Arról, hogy jövőre a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteriaelem, azt mondta: a Párbeszéd egyetért azzal, hogy csökkentsék az adminisztrációs terheket, azzal viszont nem, hogy a változtatások miatt csökkenjen a munkavállalók bére.
A Demokratikus Koalíció (DK) egyetért azzal a követeléssel, hogy az otthoni ápolást ismerjék el foglalkoztatási jogviszonyként, és ezért a munkáért az állam legalább minimálbért fizessen. A párt frakciószóvivője emlékeztetett, az otthoni ápolást végző emberek szerdán a Parlament előtt akarják nyilvánosan elmondani kéréseiket. Gréczy Zsolt hangsúlyozta, hogy a nekik járó támogatási formák közül jelenleg a kiemelt ápolási díj összege a legmagasabb, de az is csak nettó 52 ezer 800 forint havonta, ami alig fele a nettó 92 ezer forintos minimálbérnek. A képviselő szerint méltányos lenne, ha az otthoni ápolásért munkabért fizetne az állam. Hozzátette, hogy az intézkedés évi hatmilliárd forintba kerülne, és közel 12 ezer otthon ápolt embernek, illetve családjának jelentene könnyebbséget.
Eljuttatta a kormányhoz javaslatát a támogatott gyógyászati segédeszközök áfájának 5 százalékra csökkentéséről a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével (SINOSZ) közösen. Magyarországon több mint egymillió ember szorul – időszakosan vagy állandóan – gyógyászati segédeszközre a mindennapi élete során, nagy részük egyszerre többfélét is kénytelen használni. Az érintettek többsége alacsony jövedelmű nyugdíjas vagy valamilyen fogyatékossággal él, így a segédeszközöket terhelő 27 százalékos áfa is jelentős kiadást jelent számukra. A MEOSZ és a partnerszervezetek azt szeretnék elérni, hogy a gyógyszerekhez hasonlóan a támogatott gyógyászati segédeszközök áfája is 5 százalék legyen már 2019-től.
A Magyar Idők szerint a 2006-os gyurcsányi rendőrterror 120 károsultja kaphat kártérítést az Igazságügyi Minisztériummal kötött egyezségük eredményeként – ezt a lap a tüntetők jogi képviseletét ellátó Gaudi-Nagy Tamás honlapján megjelent közlemény alapján írja. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője szerint bírói elfogultság az oka annak, hogy a Kossuth téri rendőrtámadás két másik áldozatának, Fáber Károlynak és Dukán Dánielnek az ügye még nem rendeződött.
A Népszava arról ír, hogy Orbán Viktor miniszterelnök rohamtempóban igyekszik átverni az Országgyűlésen a 2019-es büdzsét, annak ellenére, hogy gazdasági válságot vár az év második felében. Varju László, a parlament költségvetési bizottságának DK-s elnöke a lapban arra is felhívta a figyelmet, hogy a költségvetési tervezetben nem látszik a strukturális hiány csökkentése.
A Világgazdaság arról számol be, hogy félmillióval kevesebb magyar lehet 2050-re, a népesség fogyása pedig visszafoghatja az inflációt a következő évtizedekben. Az Eurostat adatait idézve a lap közli, hogy a népesség szerkezete is megváltozhat: a munkaképes korú 25-64 éves népesség aránya a mostani 66,8 tized százalékról 57,5 t százalékra csökken, miközben a 65 éves és annál idősebb korosztály aránya 10 százalékponttal nő.
Külpolitika:
Becsapódott két izraeli rakéta a damaszkuszi repülőtér közelében – jelentette a SANA szíriai hivatalos hírügynökség, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű civilszervezet szerint pedig a rakéták a Hezbollah libanoni síita szervezet fegyverraktárait találták el. Rámi Abderrahmán, az angliai központú, de Szíriában kiterjedt aktivistahálózattal rendelkező civilszervezet vezetője megjegyezte, hogy a szíriai légvédelemnek ezúttal nem sikerült elhárítania a rakétacsapásokat. A robbanások nem voltak nagy erejűek – tette hozzá. Arról nem tudott tájékoztatást adni, hogy a támadásnak vannak-e áldozatai. Az AFP hírügynökség megkérdezte az izraeli hadsereg szóvivőjét a támadással kapcsolatban, de ő a szokásos módon kitért a válasz elől, illetve azt mondta: nem reagálnak külföldről származó információkra. A hírügynökségek emlékeztetnek arra, hogy az utóbbi években a szíriai főváros repülőterének a környékét számos olyan támadás érte, amelyet Izraelnek tulajdonítottak, és ezek célpontjai olyan létesítmények voltak, amelyeket Iránhoz kötődőnek tartottak, tehát például a Hezbollahéi, amelyet a damaszkuszi kormánnyal szövetséges Irán támogat.
Tiszteletbeli konzulátust nyit Bulgária Jeruzsálemben. Benjámin Netenjahu miniszterelnök közölte, beszélt bolgár kollégájával, aki személyesen tájékoztatta a döntésről. Bojko Broiszov bolgár miniszterelnök pár hete járt Izraelben, ahol találkozott Benjámin Netanjahuval és Reuven Rivlin államfővel is. Boriszov arról számolt be az izraeli miniszterelnöknek, hogy a jeruzsálemi tiszteletbeli konzulátus egész Izraellel kapcsolatos ügyekben fog eljárni – olvasható a jta.org cikkében. Netanjahu üdvözölte az elhatározást és reményét fejezte ki, hogy hamarosan Bulgária nagykövetsége is megnyílhat Jeruzsálemben. Az Egyesült Államok és Guatemala után nemrég Paraguay is áthelyezte nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe. Ahogy arról beszámoltunk az ausztrál külügyminiszter viszont azt nyilatkozta, hogy országa nem helyezi át diplomáciai testületét.
Mégsem emelik ki a hírszerkesztőséget az izraeli közmédia tavaly átalakított új szervezetéből, a kormány elállt ettől a tervtől annak érdekében, hogy jövőre bizonyosan Izrael rendezhesse meg az Eurovíziós Dalfesztivált – jelentette a Jediót Ahronót. Keddi tanácskozásán Benjámin Netanjahu miniszterelnök, Ajub Kara médiaügyi miniszter, Miri Regev kulturális és sportminiszter és Jarív Levin turisztikai miniszter Aviháj Mandelblit főügyész és más jogszakértők véleménye alapján úgy döntött, hogy továbbra is egységes szervezetként működik majd Izraelben a közmédia, mert a hírműsorok különválasztása miatt a szervező Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU) megtagadhatná a nemzetközi dalverseny izraeli megtartását. Az ügy előzménye, hogy a kneszet tavaly Netanjahu kérésére megszavazott egy törvényt, amely alapján kiemelték volna a hírszerkesztőséget a közmédia új szervezetéből, mert ezt az aktuális műsorokkal együtt, egy tanácsadó testület által felügyelt, különálló egységbe kívánták átszervezni.
Beteg gyermekeknek segített a VB-re kijutni Roman Abramovics. A zsidó származású milliárdos hat számjegyű összeggel támogatott egy jótékonysági szervezetet, amely hátrányos helyzetű gyermekek álmát igyekszik valóra váltani. Bár Izrael nem jutott ki az idei vébére, az országban élő gyerekek között így is sokan követik izgatottan az eseményeket. Közülük többen nemrég személyesen is eljuthattak egy-egy meccsre, miután Roman Abramovics, az angol Chelsea csapat tulajdonosa nagy összeggel járult hozzá utazásukhoz. A brit székhelyű Fulfilling Dreams nevű jótékonysági szervezet évek óta azzal a céllal tevékenykedik, hogy súlyos betegséggel élő gyermekek álmát valóra váltva segítsen nekik eljutni nagyobb futball rendezvényekre. Áldozatos munkájukról Abramovics egyik korábbi menedzserétől és egyben barátjától értesült – írja a The Jewish Telegraphic Agency.
Az új osztrák kancellár markáns álláspontot képvisel a menekültválságban, mégis közvetíteni szeretne az európai országok között – mondta Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára az InfoRádió Aréna című műsorában. Az új osztrák kormány egyfajta híd szerepére törekszik Európán belül a V4-ek és Nyugat-Európa között – mondta Kiss J. László. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára hozzátette: Ausztriának a második világháborút követően is volt egy „diplomáciai szolgáltató funkciója”, már a helsinki folyamatban is közvetítő szerepet töltött be. A jelenlegi német kormányválság az egész német pártpolitikai rendszer átalakulásához vezethet – véli a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, aki szerint a CDU középbal irányba, vagyis a zöldek és a szociáldemokraták programja felé nyitott. Sokan azt mondják, hogy a konzervatív ideológiát el is hagyta Angela Merkel – tette hozzá. Így a két kormányzó párt közös alapértékek iránti elkötelezettsége már nem áll fenn. „Ebből az következne, hogy a CDU egy baloldali pártegyüttműködésbe betonozhatja be magát, míg a CSU, ha országosan indulna, akkor lényegében ő lenne az igazi, hiteles, jobboldali, keresztény alapokon álló párt” – fogalmazott Kiss J. László. A CDU átmenne a baloldali tartományba, ha országossá válna, a CSU lehetne a meghatározó jobboldali párt, és az Alternatíva Németországnak a jobboldalra szorulna – tette hozzá a szakértő. Koalíciós partnerei élesen bírálják Angela Merkel politikai irányváltását.
Nem készül el a menekültügyet európai uniós (EU-) szinten szabályozó teljes csomag a tagállami vezetők csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóján – mondta Angela Merkel német kancellár. Pedro Sánchez spanyol kormányfővel folytatott megbeszélése után kérdésre válaszolva elmondta: „jó hír”, hogy a menekültügyről szóló hét irányelv közül öt esetében már sikerült megegyezésre jutni, a „nem nagyon jó hír” pedig az, hogy két irányelven tovább kell még dolgozni. Az egyik a menekültügyi eljárások szabályozásáról szól, a másik pedig az úgynevezett Dublin IV. rendelet, amely egy „szolidaritási mechanizmusról” is rendelkezik. A spanyol miniszterelnök hangsúlyozta, hogy országa szorosan együttműködik Németországgal, de a terhek megosztásán alapuló közös európai megoldást tart szükségesnek.
Egyelőre nem lép fel Orbán Viktor miniszterelnök ellen az Európai Néppárt (EPP) az előző héten elfogadott „Stop Soros” törvénycsomag miatt – közölte Manfred Weber, a Fideszt is a soraiban tudó pártcsalád európai parlamenti frakcióvezetője. Weber leszögezte: az ügyben az Európai Bizottság az illetékes, a brüsszeli testületnek kell vizsgálódnia, és ennek során figyelembe vehetik a Velencei Bizottság állásfoglalását is. Mint kiemelte, amennyiben problémásnak ítélik a jogszabályt, akkor kötelezettségszegési eljárást lehet kezdeni, amely végül eljuthat az Európai Bíróságra. „Orbán azt ígérte, hogy ennek a mechanizmusnak az eredményét tiszteletben fogja tartani” – mondta a német EP-képviselő a De Standaard című belga újságnak.
A vasárnap tartandó választások egy újabb jelöltjével végeztek a dél-mexikói Oaxaca államban – közölte a mexikói igazságügyi minisztérium. Az 50 éves Emigdio López Avendano egy helyi önkormányzati választás jelöltje volt. Éppen egy kampányrendezvényre tartott, amikor tüzet nyitottak a járművére. A támadásban a jelöltön kívül még négy ember vesztette életét. Az áldozatok a legesélyesebbnek tartott mexikói elnökjelölt, Manuel López Obrador támogatói voltak. Több mint húsz éve a mostani a legvéresebb választási kampány a közép-amerikai országban: az utóbbi hetekben már több mint 120 politikust gyilkoltak meg. Mexikóban július 1-jén tartanak törvényhozási és elnök-, illetve több államban helyhatósági választást.
Gjorge Ivanov macedón elnök bejelentette: nem hajlandó aláírni az ország nevének megváltoztatásáról szóló törvényt, amelyet a szkopjei parlament a múlt szerdán fogadott el. A köztársasági elnök közleményben tudatta, hogy alkotmányellenesnek tartja a névváltoztatásról szóló jogszabályt, valamint azt az eljárást is, amelynek keretében az erről szóló macedón-görög egyezményt a parlament ratifikálta, ezért nem írja alá. Mint írta: politikájának és a 2014-es választási programjának egyik alappillére az, hogy nem fogadja el az alkotmány módosítását a névváltoztatás értelmében, ezért semmi olyat nem ír alá, ami ezt elősegítené. A macedón és a görög miniszterelnök két hete jelentette be, hogy 27 év után kompromisszumos megállapodás született a görög-macedón névvita rendezésének módjáról, és a délszláv államot ezentúl Észak-Macedóniának fogják hívni. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Görögország eddigi ellenkezésének feladásával megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval, és várhatóan a NATO is hamarosan felveszi az országot a tagjai közé.
Rendőrök számoltak fel egy migránstábort a Párizshoz közeli Saint-Denis egyetemén, ahova még januárban a rektor engedélyével a diákok egy csoportja telepítette be az illegális bevándorlókat. A rendőri erők kedd kora reggel jelentek meg a Paris 8-as egyetem, amelynek egyik szárnyát foglalta el csaknem hatvan migráns a diákok támogatásával. Az épület első emeletén egy teraszon mintegy hetvenen emberi láncot formáltak az utolsó harminc migráns köré, hogy a rohamrendőrök ne tudják őket kivinni a campusról. A rendőrség végül könnygázzal oszlatta szét a migránsokat támogató diákokat és aktivistákat, majd a bevándorlók ellenállás nélkül kimentek az épületből és felszálltak egy buszra, amellyel a prefektúra tájékoztatása szerint 7 órakor elhagyták az egyetemet. A bevándorlókat a közeli Raincy egyik sporttermébe szállították, ahol mindenkinek megvizsgálják a helyzetét.
Gazdaság:
Megalapozott a 2019-es központi költségvetési törvényről szóló javaslat, támogatja a költségvetés stabilitását, hozzájárul a gazdaság fenntartható növekedéséhez és kifehérítéséhez – közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A hivatal honlapján olvasható vélemény szerint a törvényjavaslat elkészítésekor a tervezést végző szervezetek a jogszabályi és egyéb belső előírások szerint jártak el. A költségvetési törvényről szóló javaslat szerkezete és tartalma összhangban van a jogszabályi előírásokkal, a felelős költségvetési gazdálkodás követelménye teljesül – tették hozzá. Az ÁSZ szerint a bevételi előirányzatok teljes körűen megalapozottak. A kiadási előirányzatok 92,5 százalékát megalapozottnak, 7,49 százalékát részben megalapozottnak, a fennmaradó 0,01 százalékát nem megalapozottnak ítélték.
Nagy-Britannia öt legnagyobb gazdasági lobbiszervezete a kilépésről döntő népszavazás második évfordulóját használta fel arra, hogy figyelmeztesse a kormányt: vészesen fogy az Európai Unióból való kilépés feltételeinek megtárgyalására szánt idő, megállapodás híján pedig „a vállalatok kénytelenek lesznek életbe léptetni a legrosszabb forgatókönyveket, ami a brit gazdaságnak több milliárd fontjába, több ezer munkahely és az emberek megélhetési forrásainak az elvesztésébe kerülhet” – írták a kormányfőnek küldött levelükben. A Brexit körüli bizonytalanságok miatt a maradó 27 EU-tagállam nagyvállalatainak a fele máris visszafogta nagy-britanniai befektetéseit. A chicagói székhelyű Baker & McKenzie multinacionális jogi iroda 800 cégvezető megkérdezésével készült felméréséből az is kiderült, hogy a háromnegyedük azt szeretné, ha Brüsszel engedményeket tenne Londonnak a jövőbeni széles körű kereskedelmi kapcsolatok érdekében, kétharmaduk támogatja a szabadkereskedelmi megállapodást a két fél között, 45 százalékuk pedig egy közös vámuniót – olvasható a Világgazdaság cikkében.
Könnyű:
Egy felmérés szerint a nők számára India a világ legveszélyesebb országa, ahol minden órában 40 bűncselekményt követnek el nők ellen, és a dolgozó nők mindegyike szexuális bántalmazás áldozata. A szexuális erőszak és zaklatás ugyanazon veszélyeivel kell szembenézniük az indiai nőknek, legyenek nagyvállalatok vezetői, dolgozzanak háztartási alkalmazottként a középosztály otthonaiban, gyárakban, mezőgazdaságban. 2005 óta legkevesebb 20 millió nő – New York, Párizs és London lakossága együttvéve – hagyta el Ázsia harmadik legnagyobb gazdaságának munkaerőpiacát a Világbank adatai szerint, részben azért, mert rossz bánásmódban részesült munkahelyén. Manapság már csak az indiai nők 27 százaléka dolgozik hivatalosan. A magánszektorban dolgozók a tömegközlekedés helyett inkább a vállalatok által fizetett taxikon érkeznek munkába, és sokan nem vesznek részt a cég által szervezett esti rendezvényeken vagy találkozókon biztonsági okok miatt.
