hírlevél 18-06-21 (nyár, szavak, luách…)

hírlevél 18-06-21 (nyár, szavak, luách…)

Kedves barátaink!

—– hagyomány
A nép ismét lázadt. Hol az egyiptomi húsosfazék? Hol a dinnye, a gránátalma? Hol az Isten? Csak ez a Mózes van itt…
Isten ekkor megparancsolta Mózesnek, hogy szóljon a sziklához a nép füle hallatára és a szikla majd vizet ad a népnek.
Mózes felindulásában bosszúsan fordult a néphez „Halljátok, ti lázadók, hát ebből a sziklából fakasszak nektek vizet?” Majd botjával sújtott a sziklára, és megindult belőle a víz.
Erre Isten így szólt Mózeshez és Áronhoz:
„Mivel nem volt hitetek bennem, hogy megszenteljetek Izrael szeme láttára, ezért nem ti viszitek be népemet a nekik adott országba!”
Bármit is jelent ez a mondat, egy dolog egyértelmű: ez nem kicsi hiba… ha Isten úgy bünteti, hogy nem léphet be, akkor valami nagyon rosszat kellett tennie.
Néha értetlenül állunk az isteni ítélet hallatán.
Hogy Mózes nem szólt a sziklához, hanem ráütött??? Ez volt az a nagy bűn, amiért nem mehetett be az Országba???
Mózes hibázott.Többször is hibát követett el, ám ő mégis A MÓZES. A törvényadó, a tanító, aki szemtől szembe állt Istennel.
Mindannyian – még Mózes is – tévedhetünk. Mindenki hibázik, gyakran nagyokat.
A probléma nem az, hogy hibázunk, hanem hogy azt hogyan kezeljük.Ez a történet arról szól, hogy meg kell értenünk a zsidó hagyomány egyik alapvetését!
Emlékszem, Popper Péter, a rabbiképző pszichológia tanára így tanította nekünk:
Ha lopsz 1x, még nem tolvaj, te egy jó ember vagy aki lopott.
Ha lopsz többször, akkor még nem tolvaj, te egy jó ember vagy aki lopkod.
Ám, amint azonosulsz a lopással, és már magadat is tolvajnak látod, – na, akkor válsz tolvajjá.
Mi ennek az alapja?
A „jó” ember, aki lop, ő megpróbálja megváltoztatni magát.
Még egyszer és még egyszer megpróbál változni. Sokszor próbálja meg, amíg ki nem tör a vétkei béklyójából.Ám amikor azt mondja: „nem tudok felemelkedni”, amikor feladja, hogy „jó” legyen, és nem próbálkozik vele többet, amikor beletörődik, hogy lent marad, akkor válik „rossz”-á.
Mert amikor így cselekszik: önmagát valóra váltó jóslatot hoz létre.
A Tóra lépten nyomon arról beszél, hogy Isten nem követeli és nem is kéri a tökéletességet, „csak” törekedj a jóra!
Sok buktató van az úton, és mi sajnos elbukunk, újra és újra. Fontos ezeket úgy látni, mint pillanatnyi megállókat, és nem, mint életünk meghatározó pillanatait.
Megállunk és elgondolkodunk és megértjük, ez része az emberségünknek.
Ám nem szabad azonosulni ezekkel a hibákkal!!!
Mert az nem te vagy!
A zsidó hagyomány azt tanítja: bennünk isteni élek van, ezért élünk. Éppen ezért ne lásd magad tehetetlennek!És még valami, sokan próbálják megváltoztatni a múltat, és amit a múltban tettek… Majd a kudarc miatt elkedvetlenednek.
Ne vádold magad, amiért nem tudod megtenni… Hiszen ez lehetetlenség! Sosem szabad elfelejteni a Tóra alapvető üzenetét: Te egy jó ember vagy, aki hibázik.
Ha ezt tudod, akkor mindig fel fogsz emelkedni, attól függetlenül milyen mélyre estél! Ám ha úgy tekintesz magadra, mint egy rossz emberre, a példánknál maradva, aki tolvaj, akkor bizony lopni is fogsz…
És minden esetben, ha elbuktál és legyintve lent is maradsz, hogy ez vagyok én, na, ekkor követed el a legnagyobb hibát, amit egyáltalán el lehet követni.A Tóra szinte könyörög, „lásd végre magad jónak, és cselekedj akként is!”

—– sábát —hetiszakasz: Hukát
sábát: 20:26 – 21:47
rajzfilm: