A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

Belpolitika:
Magyarországot meg kell védeni az illegális migrációtól, ezért van szükség alkotmánymódosításra és a „Stop Soros” törvénycsomagra – hangoztatta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A politikus rámutatott arra, hogy az ENSZ és az Európai Unió álláspontja nagyon eltér a magyar kormányétól, és a bevándorlást támogató szervezetekhez áll közel. Gulyás Gergely szerint az illegális migrációról Európában nem lehet közös álláspontot kialakítani. A magyar álláspont szerint a menekülteknek nincs joguk arra, hogy a világon bárhol válasszanak maguknak egy országot, csak arra, hogy az első biztonságos országban menedéket kapjanak arra az időre, amíg erre valóban szükségük van – mondta a miniszter. Magyarország a jugoszláviai háborúk idején, az 1990-es években befogadott több tízezer valódi menekültet, és ezzel megmutatta, hogy első biztonságos országként védelmet nyújt a rászorultaknak – jegyezte meg Gulyás Gergely.

Kétnapos üléssel folytatja munkáját hétfőn az Országgyűlés. A képviselők először interpellálhatják a negyedik Orbán-kormány tagjait, majd kedden az alaptörvény hetedik módosításáról és a „Stop Soros” törvénycsomagról tárgyalhatnak. A parlament honlapján elérhető napirendi javaslat szerint a hétfőn egy órakor kezdődő ülésen a képviselők megemlékeznek a trianoni békediktátum aláírásának napjáról (1920. június 4.), amely 2010 óta a nemzeti összetartozás napja. Kedd 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik a parlamenti munka, majd a Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott alaptörvény-módosítás vitája következik. A változtatás célja, hogy védje a nemzeti szuverenitást, és tiltsa idegen népesség Magyarországra telepítését.


Köszönet illeti az összes, 170 ezer magyar pedagógust, aki napról napra a diákokkal foglalkozik, és segít abban, hogy Magyarország a jövőben sikeresebb, boldogabb legyen – hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára június első vasárnapján, a pedagógusnapon. Rétvári Bence elmondta: a kormány biztosítja őket arról, hogy munkájukat támogatni, anyagi és erkölcsi megbecsültségüket pedig növelni fogja az elkövetkezendő években. Kiemelte, jelenleg 550 milliárd forinttal többet fordítanak az oktatásra, mint 2010-ben. Két ciklus alatt a bruttó hazai termék (GDP) 1,5 százalékával sikerült növelni ezeket a kiadásokat, így ma a GDP 5,2 százalékát az oktatás kapja, ami magasabb, mint az Európai Unió 28 tagállamában mért 4,9 százalékos átlag – közölte. Bízni lehet abban is, hogy Magyarországot illetően csökkenni fog a nyugati és keleti tagállamok között tapasztalható bér- és életszínvonalbeli különbség – vélekedett az államtitkár.

A Lehet Más a Politika (LMP) olyan életpályamodellt szeretne a pedagógusoknak, amelyben elérhető, hogy karrierjük végén legalább annyit keressenek, mint a kormány államtitkárai. Kanász-Nagy Máté, az ellenzéki párt szóvivője köszönetet mondott a tanároknak. Szavai szerint a pedagógusok munkája nélkül már régen összeomlott volna „a túlzottan központosított és államosított iskolarendszer”, amelyet a Fidesz-KDNP „immár sokadik éve erőltet rá” Magyarországra. Hangsúlyozta, hogy az LMP jó minőségű, korszerű, szabad oktatást, valamint esélyteremtő iskolarendszert akar. A cél elérésének kulcsa, hogy javítsák a pedagógusok helyzetét – vélekedett.

A Párbeszéd szerint a készségek fejlesztését szolgáló oktatás megteremtése mellett azonnali és radikális béremelés szükséges az oktatás területén az ország sikere érdekében – jelentette ki a párt szóvivője. A pedagógusnap alkalmából Barabás Richárd hangsúlyozta: a 21. századi oktatás megteremtésének legfontosabb feltétele a tanítók, tanárok munkájának megkönnyítése. Ennek érdekében a Párbeszéd jelenősen növelné a pedagógiai asszisztensek, az iskolapszichológusok számát, csökkentené az osztálylétszámokat és a papírmunkát, illetve 7-8 évente egy év fizetett szabadságot biztosítana a pedagógusok számára.

Megszűnt az Együtt – a Korszakváltók Pártja – jelentette be Juhász Péter, a párt elnöke a Facebookon. „Az Együtt – a Korszakváltók Pártja megszűnt. Így döntött a küldöttgyűlésünk a lemondott elnökség konszenzusos javaslatára” – olvasható több internetes oldalon. A párt az április 8-ai országgyűlési választáson nem érte el az 1 százalékot, így vissza kell fizetnie a mintegy 150 millió forintos állami kampánytámogatást, ami jelentős részben magánadományokból a napokban történhet meg. Juhász Péter április 8-án éjjel jelentette be, hogy lemond a pártelnökségről.

Külpolitika:
A vasárnap kora hajnali órákban négy különálló támadás során a Vaskupola rakétavédelmi rendszer szétlőtt három lövedéket Dél-Izrael felett, egy negyedik pedig valószínűleg nyílt területen csapódott be. Több ezer izraeli rohanhatott az óvóhelyekre az éjszaka folyamán, miután a rakátatámadásra figyelmeztető szirénák újra meg újra megszólaltak. Az izraeli hadsereg a Gázai övezetet irányító Hamászt tette felelőssé a támadásokért. Az Izraeli Védelmi Erők nyilatkozata szerint a szirénákat két Gázából indított rakéta aktiválta, az egyiket szétlőtte a Vaskupola, a másik nem jutott át a határon. Sérülés nem történt. A rakétatámadásra válaszul az izraeli légierő éjfél előtt megkezdte első megtorlócsapásait a Gázai övezetben. A légitámadás során “a repülőgépek öt terrorista célpontot támadtak egy katonai létesítményben a Gázai övezet északi részén, mely a Hamász terroristaszervezet haditengerészetéhez tartozott.” Múlt héten gázai terrorszervezetek több mint 100 rakétát és aknavető gránátot lőttek ki Izrael déli részére, az izraeli hadsereg megtorlásul több mint 65 Hamász és Palesztin Iszlám Dzsihádhoz tartozó létesítményt bombázott le. A megújult rakétatámadások a nem hivatalos tűzszüneti megállapodás végét jelentik.

Több ezren tiltakoztak Ammánban, Jordánia fővárosában a kormány megszorító intézkedései ellen és a miniszterelnök távozását követelve. A tiltakozások harmadik napja tartanak, pedig Hani al-Mulki miniszterelnök II. Abdalláh király „tanácsára” már pénteken bejelentette, hogy elállnak a benzin és az elektromos áram árának emelésétől. Az ország több városában is tartottak hasonló megmozdulásokat. A jordániai kormány január óta több döntést is hozott a költségvetési deficit csökkentése érdekében, például megszüntették a kenyér állami támogatását.

Felháborodást váltott ki Németországban, hogy Alexander Gauland, az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali párt társelnöke egy pártrendezvényen elmondott beszédében kisebbíteni tűnt a náci Németország által elkövetett bűnöket. „Hitler és a nemzeti szocialisták pusztán madárpiszok Németország ezeréves sikertörténetében” – fogalmazott helyszíni tudósítások szerint Gauland a türingiai Seebachban, a párt ifjúsági szervezetének kongresszusán felszólalva. Nem tagadta ugyanakkor Németország felelősségét. „Ötvenmillió háborús áldozat, a holokauszt és a totális háború csak madárpiszok az AfD számára. Hát ez az AfD igazi arca a polgári maszk mögött” – kommentálta Gauland megjegyzését Annegret Kramp-Karrenbauer, a kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkára. A Nemzetközi Auschwitz Bizottság közleményében elfogadhatatlannak és méltatlannak minősítette az AfD-s társelnök szavait. Christoph Heubner, a szervezet alelnöke pedig egyenesen undorítónak nevezte azt, amit Gauland mondott.

Magyargyalázó falragaszok jelentek meg Nagyváradon – közölte az egyik közösségi portál Varadinum.ma nagyváradi híroldala.  A híroldalon bemutatott falragaszt a Bihar megyei törvényszék falán fényképezték le. A piros-sárga-kék alapú lapon az a szöveg áll, hogy „Románok vagyunk, és megvédjük földünket, népünket és történelmünket”. Alatta egy piros-fehér-zöld folt fehér sávjában a Magyarország felirat szerepel, amit piros vonallal áthúztak, a lap alján pedig egy nyomdafestéket nem tűrő magyargyalázó felszólítás szerepel.  Borsi Balázs, a Varadinum.ma szerkesztője elmondta, hasonló falragaszt láttak a nagyváradi vasútállomás aluljárójában is. Úgy vélte, az A5-ös méretű, öntapadós falragaszok már régebben kerülhettek a falakra.

Nem biztos, hogy sikerül megállapodni az Európai Unió (EU) menekültpolitikájáról a tagországok vezetőinek június végén tartandó tanácskozásáig – mondta Angela Merkel német kancellár egy interjúban, amelyben hangsúlyozta, hogy valamennyi tagállam részvételére és a feladatok rugalmas megosztására épülő rendszert kell felépíteni. A politikus a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy az EU külső határának biztosítása, a közös menekültpolitika és a küzdelem a menekülésre kényszerítő okok felszámolásáért mind-mind létfontosságú ügy, „egzisztenciális kérdés Európa számára”. A mozgás szabadsága az EU-n belül a mindenkinek hatalmas hasznot hajtó belső piac működésének alapvető feltétele. Az úgynevezett schengeni övezet belső határainak szabad átjárhatósága, a mozgás szabadsága viszont a külső határ védelmén alapul, és ha nincs meg minden tagállamban a bizalom a határvédelem és az EU szomszédságával folytatott együttműködés iránt, akkor „Európa visszaesik a Schengen előtti időkbe, aminek súlyos következményei lennének a jólétünkre nézve” – mondta Angela Merkel.

A brit belügyminiszter szerint kétezer fővel bővítik a terrorizmusellenes elhárító és hírszerző szolgálatok létszámát. Sajid Javid hétfőn ismerteti a londoni alsóházban a konzervatív párti brit kormány új, átfogó terrorellenes stratégiáját. Javid a BBC politikai magazinműsorában elmondta, hogy a biztonsági szolgálatok kétezer fős létszámbővítése is a program elemei között szerepel. Hozzátette: a stratégia része az is, hogy a belső elhárítás (MI5) az eddigieknél sokkal több információt oszt meg más szervezetekkel. Javid szerint a terrorfenyegetésről gyűjtött információkat a jövőben a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályán kívül megkapják a helyi, kisebb közösségek rendőrségei és egyes esetekben az önkormányzatok is.

Több tízezren tüntettek a macedón kormány ellen Szkopjéban, a legnagyobb jobboldali ellenzéki párt támogatói az ország nevének megváltoztatása ellen, illetve előrehozott választások kiírása mellett álltak ki. A macedón sajtó beszámolói szerint a légi felvételek alapján megállapítható, hogy mintegy 50-60 ezren gyűltek össze szombaton a szkopjei kormány épülete előtt. Hrisztijan Mickoszki, a VMRO-DPMNE elnöke a tömeghez szólva előrehozott parlamenti választások kiírását követelte jövő tavaszra, addig pedig ügyvezető kormány kinevezését javasolta. A Macedónia győzni fog mottót hordozó tiltakozó rendezvényen levetítették Orbán Viktor videoüzenetét is. A magyar miniszterelnök támogatásáról biztosította a VMRO-DPMNE-t és Hrisztijan Mickoszki pártelnököt. A Fidesz elnöke a 2015-ös migránsválságra utalva kiemelte, hogy a VMRO-DPMNE vezetésének megvolt a bátorsága, a bölcsessége és az ereje ahhoz, hogy megvédje a macedónokat, a magyarokat, és ezáltal az európaiakat, és ezt soha nem szabad elfelejteni.”

A nyugat-európaiak 84 százaléka bevándorlásellenes egy kutatás szerint, ezeknek az embereknek a politikai képviselete megoldatlan – mondta Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet kutatója. Hozzátette: a nyugat-európai országok többségének politikai elitje a migrációs krízist megoldottnak tekinti, úgy vélik, hogy már csak az integráció van hátra. Ehhez képest a lakosság túlnyomó többségében egyre gyűlik a feszültség, és egyre ellenségesebb nézeteket vallanak – közölte. Az úgynevezett középpártok nem hajlandók a súlyának megfelelően kezelni a helyzetet, láthatóan csökken a támogatottságuk, és így a szélsőséges nézetek, radikálisabb megoldások kerülnek napirendre – jelezte.

A pénteken hivatalba lépett új spanyol kormány a katalán helyzet rendezése mellett több kihívással néz szembe a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) tanszékvezetője, Spanyolország szakértője szerint. Domonkos Endre ezek közül kiemelte az illegális bevándorlást, ami Spanyolországot erősen érinti Észak-Afrika felől, nagy biztonsági kockázattal. Hozzátette: Pedro Sanchez új spanyol miniszterelnöknek még az előző miniszterelnök által megkezdett szerkezeti reformokat is folytatnia kell, miközben Spanyolország bruttó államadóssága 98 százalék, a munkanélküliség pedig Görögország után a legmagasabb, 16 százalék. A szakértő kitért arra is, hogy gyenge kormányzás jöhet az országban, mivel az alkalmi baloldali szövetségben létrejött, 84 parlamenti mandátummal rendelkező kisebbségi kormánynak szűk a mozgástere. Ezzel a támogatottsággal Pedro Sanchez hosszú időre szóló, átfogó intézkedéseket nem tud majd elfogadtatni a parlamenttel – mondta.

Raúl Castro előző kubai elnök, a néhai Fidel Castro öccse irányítja majd annak a testületnek a munkáját, amely a szigetország alkotmányának átalakításáért felel – állapodtak meg a kubai törvényhozók. Raúl Castro régóta támogatja az ország alkotmányának átalakítását. A jelenlegi alaptörvény 1976-ban, a hidegháború idején íródott. A várakozások szerint bekerülnek az alkotmányba az elmúlt évek piaci reformjai, és talán az új alaptörvény a magántulajdont is el fogja ismerni. Elképzelhető, hogy az állami vezetők újraválaszthatóságát is korlátozzák majd. A politikai jogok kiszélesítése és a demokrácia meghonosítása azonban nem szerepel a tervek között; Castro már korábban világossá tette, hogy az egypárti rendszernek fenn kell maradnia.

Több ezren vonultak át szombaton a New York-i Brooklyn-hídon Manhattanbe a fegyveres erőszak ellen tiltakozva az Egyesült Államokban. A tiltakozást a februári, floridai iskolai lövöldözés túlélői által alapított szervezet, a Youth Over Guns szervezte. A legtöbben narancsszínű ruhát vettek fel, ami a fegyveres erőszak elleni tiltakozás színévé vált az országban. A tiltakozó megmozduláson beszédet mondott Aalayah Eastwood, aki maga is túlélte a parklandi Marjory Stoneman Douglas gimnáziumban a lövöldözést. Julianne Moore és Susan Sarandon színésznő is ott volt a tömegben.

Észak-Korea nukleáris leszereléséig nem fogják enyhíteni a kommunista diktatúrára kiszabott nemzetközi büntetőintézkedéseket – tette világossá Szingapúrban James Mattis amerikai védelmi miniszter, mielőtt tárgyalásokat kezdett dél-koreai és japán kollégájával. „A legjobb esetben is rázós út vezet a tárgyalásokhoz” – nyilatkozott az amerikai kormánytag, aki szerint a védelmi miniszterek feladata az, hogy erős, együttműködő védelmi pozíciót mutassanak fel, hogy a diplomaták erőpozícióból tudjanak tárgyalni. A miniszter kiemelte, hogy a térségbeli államoknak az Észak-Koreával szembeni összes ENSZ-szankciónak érvényt kell szerezniük.

Olaszország nem szigetelődhet el sem a nemzetközi politikában, sem a migráció terén, nem válhat a Földközi-tenger Magyarországává – nyilatkozta Marco Minniti, a volt olasz balközép kormány belügyminisztere, miután utódja, Matteo Salvini csomagolásra szólította fel az olaszországi illegális bevándorlókat. Marco Minniti a Corriere della Sera olasz napilapban közölt interjúban hangsúlyozta, hogy az M5S-Liga alkotta új olasz kormány „zárt társadalomba” akarja kényszeríteni Olaszországot nemzetközileg is elszigetelve, ami nem egyezik Itália eddigi hagyományaival. „Olaszország mindig is a Kelet és Nyugat közötti párbeszéd híve volt, soha nem volt keleti ország a nyugati világ határán” – mondta Marco Minniti. Hozzátette: „nem válhatunk Magyarországgá a Földközi-tenger közepén”.

Gazdaság:
Apokaliptikus fejleményekre felkészítő forgatókönyvek is készülnek brit sajtóértesülés szerint a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folyó tárgyalásokért felelős minisztériumban arra az esetre, ha Nagy-Britanniának a kilépés időpontjáig nem sikerül kereskedelmi megállapodásra jutnia az Európai Unióval. A The Sunday Times konzervatív lapnak név nélkül nyilatkozó minisztériumi illetékesek elmondták: készenléti tervezés folyik például arra, hogy a délkelet-angliai Dover évente 2,5 millió kamiont fogadó kikötőjének működése „a Brexit utáni első napon” összeomlik. A lap egyik minisztériumi forrása szerint e forgatókönyv alapján Délnyugat-Angliától az északi Skóciáig a szupermarketekben két napon belül elfogyna az élelmiszer, a kórházak két héten belül gyógyszer nélkül maradnának, és a második hét végére elfogyna az üzemanyag is. A tervek alapján a hatóságok repülőgépek bérlésével vagy a brit királyi légierő (RAF) szállítógépeivel igyekeznének eljuttatni a legfontosabb árucikkeket és gyógyszereket az ország minden zugába.

A május 31-i határidőt követően megjelentek a 2017-es esztendő boltos beszámolói is, és ezekkel együtt a különféle értékelések, mérlegek is – írja a blokkk.com. A magyar élelmiszeres láncoknál a hozzájuk szorosabban, vagy lazábban kötődők körében 2017-ben háromszázzal csökkent a boltok száma. Ez a boltszámban 3 sázalékos csökkenés. ebben volt boltbezárás is, de az is lehet, hogy ha egy bolt kiszorult a láncok köréből, még nem biztos, hogy be is zárt. Összességében egyébként a teljes magyar boltos élelmiszer kiskereskedelemben ezerrel csökkent a boltszám 2017-ben: aki nem szedte össze magát, ami sokszor lehetetlen, az bármennyit koplalt is, végleg tönkrement.

Könnyű:
Hetvenmillió dollárért (19,3 milliárd forintért) kelt el egy New York-i árverésen egy 1963-ban készült Ferrari 250 GTO sportautó, amely 1964-ben megnyerte a Tour de France autóversenyt. A The New York Post hétvégi beszámolója szerint ebből a modellből, amely óránként 280 kilométeres sebességgel tudott haladni, és olyan versenyautó volt, amely közúton is közlekedhetett, 1962 és 1964 között összesen 36 darab készült. A „Ferrarik szent gráljaként” emlegetett, 4153 GT elnevezésű versenyautót a New York-i árverésen rekordáron vásárolta meg egy amerikai üzletember.  A Ferrari történetét kutató Marcel Massini a világ három vagy négy legjobb GTO (Gran Tourismo Omologata) autója egyikeként beszélt a modellről. A szakértő hozzátette: biztos benne, hogy öt éven belül a modellért akár 100 millió dollárt is adnak majd.