A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

Belpolitika:
Hódítója és nyertese akar lenni Magyarország a digitális világnak – mondta a kormányfő. Orbán Viktor az Ericsson budapesti fejlesztő központjának megnyitóján úgy vélte: a digitális gazdaság már most stratégiai jelentőségű Magyarországon, de még számos kis- és közepes vállalkozásra és mérnökre van szükség.

Benyújtotta a Stop Soros törvénycsomagot az Országgyűlésnek a kormány. Ez alapján önálló büntető törvénykönyvi tényállás lesz az illegális bevándorlás szervezése. A Fidesz a héten benyújtja az előterjesztéshez kapcsolódó alkotmány-módosítási javaslatot is, így az Országgyűlés párhuzamosan tárgyalná a két indítványt.

Az úgynevezett Stop Soros törvénytervezet visszavonására szólította fel a magyar kormányt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának hivatala. A szervezet álláspontja szerint a jogszabály jelentősen korlátozná a civil szervezeteket és a magánszemélyeket a menekültek és a menedékkérők támogatásában, emellett tovább szítaná a feszült közhangulatot és a növekvő idegengyűlöletet.

Bizalomvesztés miatt kizárta soraiból Dúró Dórát a Jobbik országgyűlési frakciója. Mirkóczki Ádám, az ellenzéki párt szóvivője közölte: a képviselőcsoport bomlasztásnak tartja azt, hogy Dúró Dóra csatlakozott a Toroczkai László által alapított platformhoz.

Bírósági vezetők szerint a bírósági szervezet jövőjét veszélyezteti az Országos Bírói Tanács tevékenysége. Az összes ítélőtáblai és – egy kivételével – valamennyi törvényszéki elnök nyílt levelében azt írta: a testület néhány tagja személyes érdekei vagy egyéni sértettsége okán kockára teszi a bírói kar és vezetői közös munkájának eredményeit.

Felmentette az úgynevezett kémper vádlottjait a Kúria, amely helyben hagyta a másodfokú bíróság ítéletét. Az ügyészség 2011-ben kémkedés és más bűncselekmények miatt emelt vádat Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter, Galambos Lajos és Laborcz Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatói és egy magánszemély ellen.

Külpolitika:
Benjamin Netanjahu miniszterelnök megígérte, hogy “hatalmas erővel” fognak válaszolni a Gázából kedd reggel dél-izraeli közösségekre kilőtt több tucat aknavető gránátokra, amelyek közül az egyik egy óvoda udvarán csapódott be, alig egy órával a gyermekek érkezése előtt. “Izrael nagyon súlyosnak tekinti a területe és közösségei elleni támadásokat a Gázai övezetbeli Hamász és Iszlám Dzsihád részéről,” – mondta Netanjahu egy északi régióban tartott konferencián, a sürgős biztonsági konzultációk előtt. “Az izraeli hadsereg nagy erővel fogja megtorolni ezeket a támadásokat,” – tette hozzá a miniszterelnök. “Izrael mindenkivel súlyos árat fizettet, aki megpróbál károkat okozni az országnak, és úgy véljük, hogy a Hamász felelőssége, hogy megakadályozza az ilyen támadásokat ellenünk.”

Legalább tucatnyi alkalommal szólaltak meg a légvédelmi szirénák kedden délután a Gázai övezettel határos izraeli közösségekben, miközben az izraeli légierő megtorló támadást indított Hamász és Palesztin Iszlám Dzsihád célpontok ellen, a reggel Izraelre kilőtt 28 aknavető lövedékért. A délutáni első riasztási hullámra 14:40-kor került sor a Sa’ar Hanegev régióban, a második Szderotot és Askelon ipari régióját érintette, melyet szinte azonnal követett egy harmadik riasztás. Délután 4 és 5 óra között negyedóránként aktiválódtak a szirénák. 6 és 10 között óránként legalább egy riasztás volt. A hadsereg szerint kedden mintegy 70 aknavető gránátot és rakétát lőttek ki gázai terrorista csoportok Izraelre, korábban egy palesztin weboldal a számadatokat több mint 110-re tette. A Vaskupola több mint 25 lövedéket fogott el a nap folyamán. Az Egyesült Államok kérésére az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán rendkívüli ülést tart a gázai rakétatámadások miatt. Hat izraeli, köztük három katona megsérült a Gázából kilőtt lövedékek maradványaitól. A három katonát a beersevai Szoroka kórházba szállították, az egyikük közepesen súlyos sérüléseket szenvedett a lábán, a két másik sérülései enyhék voltak, este ki is engedték őket.

Elfogadta a kiküldött munkavállalókra vonatkozó uniós szabályozás módosítását az Európai Parlament. Az új szabályok alapján a jövőben a kiküldött dolgozóknak a helyiekkel egyenlő bérek és munkakörülmények járnak majd. A módosítások ugyanakkor nem érintik a fuvarozói szektort.

 

Az afrikai és más fejlődő országoknak nyújtandó, egyfajta újabb Marshall-tervvel látja megoldhatónak az Európára nehezedő menekültválság rendezését Soros György. A magyar származású amerikai üzletember egy párizsi konferencián az unió súlyos egzisztenciális válságával indokolta a segélyprogram szükségességét.

 

Olaszországban akadályokba ütközik a szakértői kormány felállítása, miután eredménytelenül zárult az államfő és a megbízott miniszterelnök találkozója. Elemzők szerint Carlo Cottarelli nehezen talál minisztereket egy olyan kabinetbe, amely biztosan nem kap bizalmat a parlamentben és eleve kudarcra van ítélve.

Terrorcselekmény miatt indít nyomozást a belga szövetségi ügyészség a liege-i lövöldözés ügyében. Az incidensben a támadó 2 rendőrrel és 1 civillel végzett, mielőtt agyonlőtték.

Eredmény nélkül ért véget a kutatás a 2014-ben eltűnt maláj utasszállító roncsai után. A vizsgálatot végző amerikai magáncég január óta mintegy 112 ezer négyzetkilométernyi területen vizsgálta át az aljzatot az Indiai-óceán déli részén, de hiába. A Malaysia Airlines járata Kuala Lumpurból tartott Pekingbe 239 emberrel a fedélzetén 2014. március 8-án, amikor nyoma veszett.

Gazdaság:

A közelmúltbeli piaci zavarok miatt a kormány inkább a költségvetési hiány és az államadósság csökkentését helyezi előtérbe – jelentette ki a pénzügyminiszter. Varga Mihály a Bloomberg hírügynökségnek adott nyilatkozatában közölte: a kabinet azt tervezi, hogy a költségvetés GDP-arányos hiányát az idén a megcélzott 2,4 százalék helyett 1,8 százalékra vagy annál is alacsonyabb szintre szorítja le. Hangsúlyozta: a szükséges intézkedések miatt a befektetőknek még várniuk kell a kabinet fiskális gazdaságélénkítő lépéseire.

 

A korábbi kohéziós támogatás összegénél ötödével kevesebbet irányoz elő Magyarország számára az Európai Bizottság a 2021-ben kezdődő költségvetési időszakra. A brüsszeli testület már korábban bejelentette, hogy változtatni akar a forráselosztás módján. A következő uniós büdzséből több pénz jutna azoknak a tagállamoknak, amelyeknél magasabb a fiatalkori munkanélküliség aránya, illetve több menekültet fogadtak be.

Könnyű:
Német tudósok elkészítették Európa utolsó őserdeinek térképét. A berlini Humboldt Egyetem kutatóinak munkája 34 ország több mint 1,4 millió hektárját öleli fel – olvasható az egyetem közleményében. Olyan erdőségekről van szó, amelyekben nagyon kicsi az emberi beavatkozás mértéke és ahol az ökológiai folyamatok még a legtermészetesebb módon zajlanak. Térképük megmutatja, hogy Európában az őserdők csak a kieső, civilizációtól távoli területeken találhatók meg, többnyire igen kis területen. Noha az azonosított őserdők 89 százaléka természetvédelmi területen fekszik, a tudósok szerint mégis veszély fenyegeti őket. „A romániai Kárpátok vagy a Balkán nagy természetvédelmi értékű erdeiben jelenleg is folyik fakitermelés” – mondta Miroslav Svoboda, a térkép egyik készítője. A háborítatlan erdők az utolsó helyek, ahol a kihalás fenyegette fajok sokasága még megél – magyarázta Tobias Kümmerle, a másik szerző.