A BreuerPress és a HetiTV hírei

A BreuerPress és a HetiTV hírei

A vezérkari főnöki tisztség átadása és átvétele után Orbán Viktor mondott beszédet az ünnepségen. A miniszterelnök gratulált Korom Ferenc altábornagyi előléptetéséhez, valamint vezérkari főnöki kinevezéséhez. Megköszönte Simicskó István munkáját, melyet miniszterként Magyarország és Európa védelme érdekében végzett, továbbá köszönetet mondott Benkő Tibornak is, hogy elvállalta a miniszteri tisztséget. Orbán Viktor emlékeztetett, hogy a rendszerváltás óta nem volt példa arra, hogy a miniszter a honvédség berkeiből érkezve kerüljön a bársonyszékbe. „Hogy mi a bátrabb vállalkozás, a politikából kimenni a harctérre, vagy a katonaságból beszállni a politikába, az jó kérdés, mert a politikában is gyakran fütyülnek a golyók az ember füle mellett” – fogalmazott a kormányfő. A miniszterelnök elmondása szerint a Szent Korona parlamentbe hozatala annak a szimbóluma, hogy Magyarország megvédése immár nem az uralkodó, hanem a magyar kormány feladata. Orbán Viktor kiemelte, hogy sikeres alkotmányozás, gazdasági és családpolitikai fordulat levezénylése után az új kormányzat kiemelt feladata a nemzetbiztonság megteremtése. Mint mondta: „a biztonság korunk legértékesebb valutája”.

Tavaly tízezer fővel többen kaptak munkavállalási engedélyt az EU-n kívüli országokból érkezők Magyarországon, mint 2016-ban. Számuk nagyjából huszonötezer volt, ugyanakkor azt is tudni kell, hogy bizonyos hiányszakmákban már nincs szükség munkavállalási engedélyre. A munkaadók szerint a jelenlegi létszám akár tízszeresére is szükség lenne a munkaerőhiány kezelésére. A Magyar Idők által megkérdezett érdekképviseletek szerint a leginkább Ukrajnából és Szerbiából érkező vendégmunkások kevesen vannak, így nem jelentenek tartós megoldást a munkaerőhiányra. A munkavállalás engedélyezéséhez nyújtott kormányzati könnyítéssel több cég sikeresebben toboroz, ugyanakkor pontos adatok nem állnak rendelkezésre a munkavállalók számáról. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint 200-300 ezer vendégmunkással lehetne enyhíteni tartósan a munkaerőhiányt.

Egy-egy jelölt van az LMP női és férfi társelnöki posztjára: Szél Bernadett és Keresztes László Lóránt – mondta Kanász-Nagy Máté, a párt szóvivője.  Az LMP május 26-án és 27-én Székesfehérváron tartja előrehozott tisztújító kongresszusát, a jelöltállítás folyamata kedden este zárult le. A párt elnökségi titkári pozíciójára négy jelölt van: Csoma László, Ábrahám Júlia, Gerstmár Ferenc és Kanász-Nagy Máté. A kilencfős elnökségbe a titkár és a két társelnök mellett további hat tagot választ a kongresszus, a tagságért számos ember elindul.

A társadalmi egyeztetés után az igényeknek megfelelően módosul a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér tömegközlekedési kapcsolata: sűrűbben és tovább jár a belvárosból induló 100E busz, és egész éjjel elérhető lesz busszal a légikikötő. A Budapesti Közlekedési Központ 2018 februárjában bocsátotta társadalmi egyeztetésre a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér, illetve a Gyömrői út térsége kiszolgálásának fejlesztésére, bővítésére vonatkozó javaslatát, amelyet a XVIII. kerületi önkormányzattal együttműködve dolgozott ki. A tervekben mind a 100E, mind a 200E buszjárat fejlesztése szerepet kapott. Június 16-tól a 100E busz a Liszt Ferenc repülőtér indulási szintjére érkezik – ezzel is segítve, hogy az utasok minél gyorsabban megközelíthessék a check-in pultot –, miközben a belváros felé továbbra is az érkezési szintről indulnak a járatok.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint tavaly az egész országban már 3636 kilakoltatást hajtottak végre. Vagyis az év minden napjára jut tíz kilakoltatás. Az utóbbi öt évben háromszorosára nőtt a kilakoltatások száma: 2012-ben 1020, tavaly 3636 lakásból költöztették ki a lakókat. Nemcsak a fővárosban kerülnek családok százai az utcára: már a kisebb falvakban is mindennapos, hogy „viszi a házat a bank” – írta a Népszava.

A Magyar Idők Szájer Józseffel, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselővel közöl interjút. A kormánypárti politikus szerint a jövői évi uniós választás erős üzenetet küld a tagállamok vezetőinek. Az emberek egyre inkább fellázadnak a politikai korrektség szájkosara és az eddigi életformánkat veszélyeztető külső kihívásokkal szembeni tétlenség ellen – fogalmaz Szájer József. Úgy véli, hogy a multikulturalizmusnak nincsen valódi tartalma, az pusztán önmagáért tekinti ünnepelendőnek a sokszínűséget.

A Népszavában az olvasható, hogy megkezdődött a Normafára szánt sípálya és szánkópálya környezetvédelmi engedélyezése. A beruházás ellen több zöld szervezet tiltakozik, mert nem értenek egyet azzal, hogy a létesítmény üzemeltetői hóágyúkat is használhatnak majd.

Külpolitika:
Guatemala is megnyitotta ünnepélyesen Tel-Avivból áthelyezett nagykövetségét Jeruzsálemben. Két nappal a jeruzsálemi amerikai nagykövetség átadása után, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök köszöntötte a megnyitóra Izraelbe látogató Jimmy Morales guatemalai államfőt, és megígérte, hogy következő dél-amerikai útján ellátogat Guatemalába. A külképviselet avatásán részt vett több izraeli miniszter is, valamint Nir Barkat, Jeruzsálem polgármestere. „Guatemala volt a második állam, amely elismerte Izraelt”- mondta Netanjahu. „ENSZ-nagykövetük igen aktívan segítette az országot abban az időben, hogy elfogadják a felosztási tervet. Közös értékeket és célokat vallunk, s noha távol vagyunk egymástól, valójában nagyon is közel állunk egymáshoz”- tette hozzá utalva az Izrael hetven évvel ezelőtti megalakulása körüli vitákra, amikor Guatemela a születő zsidó állam pártját fogta.  „Guatemala és Izrael régóta barátok, s Izraelnek fontos helye van a szívünkben”- felelte az ünnepségen a dél-amerikai ország elnöke. „Testvéri szeretet köt össze minket, itt otthon érezzük magunkat, mert tudjuk, hogy az izraeli nép szereti a guatemalait”- tette hozzá.

Oroszország álláspontja továbbra is az, hogy Jeruzsálemnek két állam, Palesztina és Izrael fővárosának kell lennie – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. A szóvivő hangsúlyozta, hogy Jeruzsálemnek, amelynek végleges státuszáról a palesztin-izraeli közvetlen tárgyalásokon kell megállapodni, nyitottnak kell maradnia „mindhárom monoteista vallás követői előtt”. Zaharova kifejezte Oroszország nyugtalanságát az Izrael és a Gázai övezet határán az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése nyomán kiéleződött helyzet miatt és visszafogottságra szólította fel az érintett feleket. Mint mondta, Moszkva megerősíti a palesztinok jogát a békés tiltakozásra és elítéli katonai erő alkalmazását a polgári lakossággal szemben.

Az Egyesült Államokban nincs egységes oktatási rendszer, a holokauszt oktatása például nem minden államban kötelező. Connecticutban ezen változtatott a helyi törvényhozás, amikor törvénybe foglalta, hogy a középiskolákban foglalkozni kell ezzel a történelmi időszakkal.

A törvényjavaslat ellenszavazat nélkül ment át az állami törvényhozáson, már csak az állam demokrata kormányzójának kell aláírnia – olvasható a forward.com cikkében. A törvény előírja, hogy a 2018-2019-es tanévtől oktatni kell a holokauszt és a népirtások témakörét a társadalomtudományok keretében. Az állami szenátus mellett szolgáló Philip Lazawski rabbi, aki maga is holokauszt túlélő, a szavazás után köszönetet mondott a képviselőknek.

A norvég külügyminisztérium szerint az izraeli „telepesek” által előállított termékek bojkottja nem törvényellenes. Ezzel együtt a minisztérium nem tarja megfelelő módszernek a bojkotott, ahogy egy belső dokumentumukban fogalmaznak: a kormány nem tekinti az izraeli-palesztin konfliktus megoldásában célravezető eszköznek az izraeli áruk bojkottját. Az ügyben azért foglalt állást a kormány, mert két közigazgatási terület (Tromso, Trondheim) ilyen intézkedéseket vezetett be 2016-ban. A norvég külügyminiszter akkor kritizálta a döntést és a kormány nevében kinyilvánította, hogy semmilyen formában nem támogatják a bojkottot és jogi vizsgálatot rendeltek el. 2017-ben újabb kezdeményezés indult egy másik városban is, de ott nem akartak dönteni a külügy véleménye nélkül. Bergen városában viszont központi iránymutatás nélkül is elvetették a helyi hatóságok az ötletet – írta a Jediót Ahronót.

Hivatalos bocsánatkérésre készül a kanadai parlamentben Justin Trudeau, amiért Kanada nem volt hajlandó befogadni a náci birodalom elől menekülő zsidókat – olvasható a Jerusalem Post honlapján. Az M.S. St. Louis nevű hajó fedélzetén 900-nál is több személy próbált menedékre találni 1939-ben, de első célállomásuknál, Kubában visszafordították őket. Ezt követően az Amerikai Egyesült Államok és Kanada is az elutasítás mellett döntött. Végül az Egyesült Királyság, Franciaország, Belgium és Hollandia befogadta a menekültek egy részét, ám a visszafordított hajó fedélzetének számos tagját visszakényszerítették Németországba és 254-en életüket veszítették a holokauszt során.

Egy friss tanulmány szerint a bujkáló zsidók kétharmada nem élte túl a háborút. Többségüket lengyel honfitársaik juttatták a gyilkosok kezére. Két kötetes, 1600 oldalas tanulmányban mutattak be újabb részleteket a lengyelországi holokauszt történetéről – olvasható a Jerusalem Post cikkében. A kutatás szerint sokkal nagyobb volt a lengyel lakosság szerepe a nácik kiszolgálásában, mint azt a történészek eddig hitték. Az elmúlt öt év kutatásait összefoglaló tanulmány szerzői Lengyelország 13 régiójából 9-et vizsgáltak meg, majd megdöbbentő eredményeket közöltek. Szerintük – az eddigi becsléseket jóval túlhaladva – több százezer zsidó haláláért volt felelős a lengyel lakosság. Az újonnan közzétett információk szerint a Lengyelországban bujkáló zsidóság kétharmada nem élte túl a háborút, és többségüket honfitársaik juttatták a gyilkosok kezére. A Jad Vasem Múzeum nyilvántartása szerint ugyanakkor Lengyelországban volt a legmagasabb a száma azoknak is, akik hajlandóak voltak életüket kockáztatni a zsidók megmentéséért a holokauszt során. A történészek összesen 6000 ilyen lengyelről tudnak.

Szakértői kormányt akar a korrupció elleni harchoz Irakban Muktada asz-Szadr síita hitszónok, akinek asz-Szajrún nevű pártszövetsége megnyerte a parlamenti választásokat. Bár a hivatalos eredményeket még nem közölték, a szavazatok túlnyomó többségének összeszámlálása alapján az asz-Szajrúnnak lesz a legnagyobb frakciója a parlamentben. Haider al-Abádi leköszönő kormányfő kedden már gratulált is Muktada asz-Szadrnak. Noha a 44 éves Szadr nem lehet kormányfő, mert nem jelöltette magát, de ha pártszövetsége győz, akkor abban a helyzetben lesz, hogy ő jelölhet miniszterelnököt, bár ez még nem elég ahhoz, hogy valóban a jelöltje legyen a kormányfő, ahhoz más pártok támogatása is szükséges. Mindenesetre Szadr közölte a Twitteren: „Technokrata kormány megalakítása felé haladunk, amely a nép jólétének teremt majd lehetőséget, nem pedig a pártok általi korrupciónak.” Szadr vezetésével az utóbbi időben számos tüntetés volt a kormány és a korrupció ellen.

Magyarország tiltakozott a dublini rendelet reformjára az Európai Unió soros bolgár elnöksége által tett javaslat ellen, mondván, hogy az kizárólag Németországnak kedvezne – jelentette a Politico brüsszeli hírportál névtelenséget kérő diplomáciai forrásokra hivatkozva. A cikkben arról számoltak be, hogy a tagállamok uniós nagykövetei kedden vitatták meg a közös menekültügyi szabályozás reformjáról benyújtott bolgár tervezetet, a magyar kormány képviselője azonban határozottan ellenezte az abban foglaltakat. A kompromisszumos javaslat célja a meglévő nézetkülönbségek áthidalása az úgynevezett migrációs frontországok, például Olaszország és Görögország, illetve több keleti tagállam, főként Magyarország és Lengyelország között. Előbbiek szerint túl nagy teher nehezedik azon tagállamokra, melyekbe elsőként lépnek be a menedékkérők, utóbbiak viszont mereven elzárkóznak a kötelező áthelyezési kvóták minden formájától. A reformtervezet értelmében a „belépési országok” öt évig tartoznának felelősséggel az oda érkező menekültekért a menekültstátusuk jóváhagyása után. Az eredeti terv még tíz évről szólt, de az olaszok állítólag például csak két évet szerettek volna. Az EU-elnökség által beterjesztett dokumentum szerint a kötelező áthelyezési mechanizmus kizárólag rendkívül indokolt esetben lépne életbe.

Valamivel több mint 31 ezer kísérő nélküli kiskorú kért menedéket tavaly az Európai Unióban, ez nagyjából fele az előző évben regisztrált adatoknak és harmada a 2015-ös rekordszámoknak – írta jelentésében az uniós statisztikai hivatal (Eurostat). A szervezet értékelése szerint ez a 31 400 ugyanakkor még mindig körülbelül két és félszerese a 2008-2013 időszakban feljegyzett átlagos évi 12 ezernek. A kísérő nélküli kiskorúak mintegy 15 százalékát teszik ki a 18 éven aluli menedékkérőknek az EU-ban. Túlnyomó többségük (89 százalék) fiú, több mint kétharmaduk (77 százalék) 16-17 éves, 16 százalékuk 14-15 éves, a 14 év alattiak részaránya pedig 6 százalék. Az Eurostat arról tájékoztatott, hogy az érintettek legnagyobb csoportját az afgánok (17 százalék) jelentették, akiket az eritreaiak (10 százalék) és a gambiaiak (8 százalék) követtek.

Tovább kell erősíteni az EU határ-, és partvédelmi szervezetét (Frontex) – jelentette ki Angela Merkel német kancellár a szövetségi parlamentben. A 2018-as költségvetés általános vitájában elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy nyomás alá került a többoldalú, multilaterális együttműködés rendszere a nemzetközi politikában, ezért az EU-nak „az eddiginél határozottabban a kezébe kell vennie sorsa irányítását”, és „európai válaszokat” kell adni a kihívásokra.  Ezért helyes, hogy az EU egy közös menekültügyi rendszeren dolgozik – tette hozzá a kancellár, kiemelve, hogy az egyik legfőbb feladat a Frontex további erősítése. A legnagyobb ellenzéki párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) vezérszónoka, Alice Weidel úgy vélte, hogy „burkásokkal, fejkendős kisasszonyokkal, eltartott késes férfiakkal és egyéb semmirekellőkkel” nem lehet biztosítani a jólétet.

A terrorizmus fogalmának kibővítéséről fogadott el törvénymódosítást nagy szavazattöbbséggel a bukaresti képviselőház, az RMDSZ frakciója a jogszabály ellen szavazott. A törvénymódosítás elvileg az Európai Bizottság terrorizmusellenes irányelvét hivatott a román jogrendbe ültetni, hogy büntethetők legyenek a terrorizmussal kapcsolatba hozható összeesküvések, kiképzések, utazások és pénzgyűjtések. Márton Árpád frakcióvezető-helyettes szerint az RMDSZ is támogatja a terrorizmus elleni harcot, de attól tart, hogy a terrorizmus fogalmának pontatlan meghatározása visszaélésekre ad lehetőséget, amit a magyar közösség ellen fognak fordítani a román hatóságok. Miután a terrorizmus meghatározásának pontosítását célzó indítványát elvetették, az RMDSZ a tervezet ellen voksolt.

Tízezrek vonultak utcára a belga fővárosban, miután a legnagyobb szakszervezetek közös tiltakozást hirdettek a kormány nyugdíjpolitikája ellen. A helyi sajtó szerint a menet délelőtt 11 órakor indult meg a városközpontban. A szervezők 70 ezer, a rendőrség 55 ezer résztvevőről számolt be. A tüntetést a három nagy belgiumi szakszervezet, a szocialista FGTB, a kereszténydemokrata CSC és a liberális CGSL közösen hirdette meg.  A tiltakozások és részleges munkabeszüntetések súlyos fennakadásokat okoztak a közlekedésben. A munkába, iskolába igyekvők járatkimaradásokról és nagy késésekről számoltak be. A városban a metró több szakaszán ritkán jártak a szerelvények, a buszok és a villamosok egy része nem közlekedett.

Elutasította a spanyol hatóságok kiadatási kérelmét három Belgiumban tartózkodó volt katalán vezető ügyében az illetékes brüsszeli bíróság, amely szerint szabálytalan az érintettek ellen kiadott elfogatóparancs. A tárgyalóteremben mindhárom katalán politikus jelen volt: Antoni Comín, Lluís Puig i Gordi és Meritxell Serret, az egészségügyi, a kulturális és a mezőgazdasági tárca korábbi vezetői Katalóniában. Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és volt kormányának külföldre menekült tagjai, köztük ezen három politikus ellen március végén adott ki újfent európai elfogatóparancsot a spanyol legfelsőbb bíróság, miután vádat emeltek ellenük lázadás, illetve közpénzek hűtlen kezelése miatt a tavaly október 1-én alkotmányellenesen megtartott függetlenségi népszavazás megrendezésének következményeként.

Továbbra is minél gyorsabb római kormányalakítást ígér az egymással egyre nagyobb feszültségben tárgyaló, euroszkeptikus Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a jobboldali Liga. Az olasz sajtó megszerezte a közös kormányprogram vázlatát, amelyben „árnyékkormány” felállítása és az euróövezetből való kilépés mechanizmusa is szerepel. Az olasz sajtóban közölt közös kormányprogram majdnem negyvenoldalas vázlata azt mutatja, hogy kormányra jutva az M5S és a Liga is meg akarja valósítani választási ígéreteit. Az M5S által szorgalmazott alapjövedelem összegét a program havi 780 euróban szabja meg és közmunkához köti. A Liga az EU-szerződések újratárgyalását akarja megvalósítani, az Olaszországban tartózkodó félmillió illegális bevándorló kiutasítását, az olaszországi mecsetek bezárását. A születendő kormány a büntetőjog szigorítását, a ténylegesen letöltendő börtönévek emelését szorgalmazza. A programvázlatban az euróövezetből való kilépésről szóló népszavazás szerepel is. Újdonságot jelent, hogy az M5S-Liga a hivatalos miniszteri csapat mellett „árnyékkormány” felállítását tervezi döntési jogkörökkel. A kormányprogram az Európai Központi Banktól 250 milliárd euró értékben kéri az olasz államadósság elengedését.

Gazdaság:
A sertéspestis miatt elrendelt embargó azokat a cégeket érintheti érzékenyen, amelyeknek magas a távol-keleti exportjuk – mondta az InfoRádiónak Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős alelnöke. A sertéságazatra vonatkozó embargó pillanatnyilag az export 20-22 százalékát érinti, ez az összes termelés 6-8 százaléka, tehát nemzetgazdasági szinten nem jelent nagy gondot. Összgazdasági szempontból az a potenciális piacvesztés, amivel szembesül néhány nagyobb húsipari cég, nem tekinthető jelentősnek – mondta az InfoRádiónak Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős alelnöke. Azokat a cégeket ugyanakkor, ahol magas az árbevételen belül a távol-keleti, főként japán export, érzékenyen érintheti az embargó. „Ezek a cégek az elmúlt évek során rengeteg időt, pénzt, és energiát fektettek távol-keleti piacépítésbe, és most erről a piacról kellett lemondaniuk” – mondta Éder Tamás.

A Világgazdaság egy online kutatás eredményére hivatkozva azt írja, hogy a fiatalok nagyon magabiztosan gondolnak a nyugdíjas éveikre. A többségük abban bízik, hogy az állami nyugdíjat jelentős mértékben ki tudja egészíteni saját megtakarításból származó jövedelemmel, és ennek köszönhetően az alapvető szükségletek mellett luxustermékeket is megengedhet majd magának. Sokan közülük a leendő gyerekeiktől is számítanak támogatásra.

Könnyű:

Veszélyeztetett fajjá nyilvánítottak Ausztráliában két erszényes fajt, amelynek hímjei belepusztulnak a túl sok párzásba. A 2013-ban Queensland állam magasabban fekvő, csapadékosabb térségeiben felfedezett ezüstfejű antechinus és a 2014-ben felfedezett feketefarkú antechinus öngyilkos párzási szokásairól, 14 órán át tartó szexuális aktusairól vált közismertté. A klímaváltozás, élőhelyeik elvesztése, a betegségek szintén veszélyeztetik az erszényesnyestfélék családjába tartozó kistestű ragadozófajt, és tudósok attól tartanak, hogy hamarosan kihalhat. „Eszeveszettek, egyik párzásból a másikba esnek, és az aktus maga órákig eltarthat, ami nagyon fárasztó. A teljesen egészséges hímek a szemünk láttára elhullanak az évente kéthetes párzási időszakban a dél félteke egy kietlen térségében” – mondta Andrew Baker, a Queenslandi Műszaki Egyetem emlőskutatója. A túl sok szex miatt és a riválisokkal vívott harcban az állatok szervezetében túl sok tesztoszteron hormon termelődik, ami megakadályozza, hogy egy stresszhormon kikapcsolódjon, és ezáltal megsemmisülnek szerveik, és elpusztulnak. „A végén már olyanok, mint a sétáló halottak” – magyarázta Baker.