A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A BreuerPress és a HetiTV hírei

 

 

Ma, május 9.-én ünnepeljük a Győzelem és az európai béke napját. Európában ezen a napon ért véget a második világháború. 1945. április 25-én az amerikai és a szovjet csapatok találkoztak az Elbánál. Április 30-án a Berlint ostromló szovjet erők elfoglalták a Reichstagot. Május 8-án a III. Birodalom kapitulált, a német haderő feltétel nélkül letette a fegyvert. Május 9-én a szovjet hadsereg elérte Prágát, ezzel az európai hadszíntéren A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ VÉGET ÉRT, amely milliókat tett földönfutóvá, országokat és városokat rombolt le és közel 60 millió embert pusztított el. Ezen a napon szabadultak fel a még német megszállás alatt lévő koncentrációs táborok.  Május 9-én így a fasizmus felett aratott győzelemről emlékeznek meg világszerte, mely Európában egyben A BÉKE NAPJA is.

 

Az új Országgyűlés és a leendő kormány legitimációja minden vitán felül áll – jelentette ki Áder János az új parlament alakuló ülésén. A köztársasági elnök szerint érdemes foglalkozni a választási időszak tanulságaival. Április 8-án, a választási eredmények megismerése előtt – látva a magas részvételt – a most ellenzéki szerepre készülő pártok vezetői is ekként nyilatkoztak. Szinte kivétel nélkül azt mondták, hogy a magas részvétel erős legitimitást ad a következő Országgyűlésnek és kormánynak – hívta fel a figyelmet az államfő. Azt is hangsúlyozta, hogy a választók döntését mindenkinek tiszteletben kell tartania, ez a demokrácia alapszabálya. Az elnök beszédében javasolta, hogy az Országgyűlés Orbán Viktor kormányfőt, a Fidesz elnökét válassza újra miniszterelnöknek. Áder János köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a választáson és annak lebonyolításában, valamint azoknak, akik a jogorvoslati eljárások során a benyújtott kifogásokat időben elbírálták.

Az új kormány nem tervez olyan változtatást, amely érintené az igazságszolgáltatás függetlenségét – jelentette ki a Reuters hírügynökségnek Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszteri poszt várományosa. „Ha lesznek is változtatások, nem fogják érinteni az igazságszolgáltatás függetlenségének alkotmányos követelményét” – fogalmazott a politikus arra a kérdésre, hogy számít-e olyan konfliktusra az Európai Unióval, mint amilyen Brüsszel és Varsó között kialakult. A leendő miniszter elmondta: további kormányzati intézkedések szükségesek, hogy a gazdaság növekedési üteme a GDP 4 százaléka fölött legyen az elkövetkező években. Rámutatott, hogy a kormány szándéka az, hogy a növekedés széles alapokon nyugodjon, az agráriumtól az iparon, a gépgyártáson át az építőiparig bezárólag. Konkrét lépéseket nem nevezett meg. Gulyás Gergely arra is kitért, hogy a kormány a minimálbér további emelését tervezi. A Miniszterelnökséget vezető miniszteri poszt várományosa szerint a béremelkedés és a gazdasági növekedés gyorsabb felzárkózást tehet lehetővé a nyugati életszínvonalhoz, személyes véleménye ugyanakkor az, hogy Magyarország a következő négy évben valószínűleg nem fogja bevezetni az eurót.

 

A 3. „Mi vagyunk a többség” tüntetésen ugyanazok a fő felszólalók, ugyanazok a fő látványelemek és ugyanaz az üzenet volt, mint az előző kettőn. A létszám csekélyebb volt, és az ismertebb politikusok közül is csak Gyurcsány Ferenc tűnt fel a tömegben, igaz ő több tucatnyi, DK-s lufikat tartó szimpatizánssal érkezett. Bő egy órányi tüntetés után jégeső zúdult a Kossuth térre, így sokan hazamenekültek, a színpadon nem folytatódtak a beszédek. A maradó tüntetők viszont egy időre erőre kaptak, a Parlament lépcsőjénél skandáltak, miközben az érkező és felsorakozó rendőrökkel néztek farkasszemet.  A lendület nem tartott túl sokáig, este nyolc körül elkezdtek elszivárogni az emberek, háromnegyed kilenckor már több rendőr volt a helyszínen, mint demonstráló, és a skandálások is befejeződtek, csak néha, rövid időre harsant fel kormányellenes rigmus pár embertől.

Külföld:

 

Biztonságosabbá vált Németország 2017-ben – hangsúlyozta Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter a tárca bűnügyi statisztikai jelentésének bemutatóján. A kimutatás szerint tavaly 5 761 984 bűncselekményt regisztráltak, ami 9,6 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi 6 372 526-hoz képest. Ez a legnagyobb mértékű csökkenés 1992 óta. Százezer lakosra 6982 bűncselekmény jutott, ami 10 százalékos visszaesés és harminc éve a legalacsonyabb szám – húzta alá a miniszter. Továbbra is sok a teendő, a teljes biztonságot pedig nem tudja garantálni az állam – tette hozzá Horst Seehofer. Kiemelte, hogy továbbra is nagy a terrorveszély, bármikor történhet terrortámadás.

 

A brit külügyminiszter szerint őrült rendszert szülne, ha London a brit EU-tagság megszűnése után vámuniós partneri viszonyt alakítana ki az Európai Unióval. Boris Johnson véleményével homlokegyenest ellentmondott kabinetbeli kollégájának, Greg Clark üzleti miniszternek, aki hétvégi nyilatkozatában vámpartnerségi viszony szükségességéről szólt. Boris Johnson – aki a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett népszavazás kampányában a Brexit-párti tábor frontembere volt – a Daily Mail című konzervatív, erősen EU-ellenes irányvonalú brit tömeglapnak kijelentette: ha Nagy-Britannia vámpartnerségi kapcsolatrendszert hoz létre az EU-val a Brexit után, abból “egy olyan őrült rendszer születne”, amelyben London az Európai Unió nevében szedne be vámokat a brit határon átlépő importáruk után. A brit külügyminiszter a Daily Mail online kiadásán idézett nyilatkozatában közölte: szerinte ez azt is jelentené, hogy ha az EU valamely árucsoportra, amelyet Nagy-Britannia olcsón szeretne importálni, büntetővámokat vet ki, akkor a brit kormány sem tudna ez ellen fellépni. Johnson szerint ezzel meghiúsulna az a szándék is, hogy Nagy-Britannia visszaszerezze az ellenőrzést saját határai, kereskedelempolitikája és törvényalkotása felett.

Az örmény parlament keddi ülésén – az egy héttel ezelőtti elutasítás után – megválasztotta miniszterelnöknek Nikol Pasinján ellenzéki vezetőt. A 105 tagú nemzetgyűlés jelen lévő képviselői közül 59-en támogatták Pasinján megválasztását, 42-en ellene szavaztak. Az abszolút többséghez legalább 53 szavazatra volt szükség. A parlamentben többségben lévő, kormányzó Örményország Köztársasági Pártjának 11 képviselője is támogatta Pasinján megválasztását. Mint Bagram Bagdaszárján frakcióvezető közölte, azért döntöttek így, hogy megőrizzék az ország stabilitását, de ez nem jelenti azt, hogy általában is támogatják az ellenzéki vezetőt. Pasinján volt az egyedüli jelölt a miniszterelnöki tisztségre. Elődje, Szerzs Szargszján az ellenzéki tömegtüntetések nyomására mondott le, amelyeket Pasinján szervezett. A tiltakozások nyomán felbomlott a kormányzó koalíció is. Pasinján kormányfővé választását követően Karen Karapetján ügyvezető miniszterelnök azonnal bejelentette lemondását.

 

Kivonul az Egyesült Államok az iráni atomalkuból, jelentette be Donald Trump amerikai elnök magyar idő szerint este nyolc után nem sokkal. Mivel Trump korábban már többször hevesen bírálta az Obama-adminisztráció által megkötött atomalkut, sejteni lehetett, hogy az elnök a megállapodás felmondására készül. Trump „borzalmas, egyoldalú megállapodásnak” nevezte az atomalkut, ami a mostani, „rothadó formájában” nem tudja megakadályozni az iráni atomfegyver kifejlesztését, ami a célja lenne, nem hozott békét és nem is fog. Trump hivatkozott azokra a dokumentumokra is, amiket Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök mutatott be a hétvégén, szerinte ezek is bizonyították, hogy az iráni rezsim hazudott, és atomfegyver kifejlesztésére törekszik. Bejelentette, hogy  a legszigorúbb gazdasági szankciókat állítják vissza Irán ellen és és „bármelyik országot, ami segít Iránnak az atomfegyver kifejlesztésében, szintén keményen szankcionálhatja az Egyesült Államok.”

 

A világ vezetői sorra reagáltak Trump bejelentésére. Emmanuel Macron francia elnök a Németország, Nagy-Britannia és a saját országa nevében is sajnálatát fejezte ki, de hozzátette, hogy folytatják a munkát, érvényesnek tartják a megállapodást. Barack Obama súlyos hibának minősítette Trump döntését. Az iráni állami tévében jogtalannak, törvénytelennek nevezték a döntést, ami aláássa a nemzetközi megállapodásokat. Ezzel szemben Netanjahu jelezte, hogy nagyra értékeli és örül Trump döntésének, ahogyan Szaúd-Arábia is üdvözölte a hírt .

 

Alig pár órával azután, hogy Donald Trump, amerikai elnök bejelentette, felmondja az iráni atomalkut, Izrael rakétázni kezdte a szíriai kormányerőket, jelentette a Reuters és az AP hírügynökség. A szír állami televízió szerint Damaszkuszban 2 rakétát a levegőben kilőtt a védelmi rendszer, azok kárt nem okoztak. Benjamin Netanjahu Trump bejelentése után azonnal közölte, az izraeli hadsereg óvóhelyek megnyitására adott utasítást a Golán fennsíkon, miután szokatlan iráni csapatmozgásokat észleltek Szíriában. A Haaertz értesülései szerint Izrael légvédelmi egységeket is telepített az északi határvidékre.

Az izraeli hadsereg magas fokú biztonsági készültségben van  az ország északi részén, felkészülve egy esetleges megtorló támadásra Irántól, a bázisait érintő állítólagos izraeli légicsapásokért Szíriában. A biztonsági erők az északi katonai bázisokra és közösségekbe való behatolási kísérletek lehetőségére készülnek, jelentette a Hadashot hírek. A jelentés szerint a biztonsági erők lépéseket tesznek annak érdekében, hogy mérsékeljék az ilyen potenciális támadásokból eredő károkat, attól tartva, hogy egy kemény iráni támadás nem kívánt eszkalációba kényszerítheti Izraelt Teheránnal. Az izraeli tisztviselők úgy vélik, hogy az iráni forradalmi gárda vezető szerepet játszik az Izrael elleni megtorlócsapás erőfeszítéseiben, felhasználva meghatalmazottjait Szíriában – a Hezbollah erőit és a síita milíciák képviselőit -, hogy támadják meg a zsidó államot.