A BreuerPress és a HetiTV hírei
Konstruktívnak, jó hangulatúnak értékelték az ellenzéki pártok képviselői azt a megbeszélést, amelyen az időközi választásokon történő indulásuk összehangolásáról egyeztettek. A budapesti tanácskozás után az is kiderült, a józsefvárosi időközi polgármester-választásra lehet olyan ellenzéki jelölt, aki mögé mindenki be tud állni. Nagyon konstruktívnak, együttműködőnek jellemezte a megbeszélést Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője, aki Kunhalmi Ágnessel, az MSZP fővárosi elnökével és Őrsi Gergellyel, az MSZP budapesti ügyvezető alelnökével közösen április végén arra tett javaslatot: előválasztással kell kiválasztani a legjobb és legesélyesebb polgármesterjelölteket a VIII. és a XV. kerületi időközi polgármester-választásra. Kocsis Máté (Fidesz-KDNP), a VIII. és Hajdu László (DK), a XV. kerület polgármestere országgyűlési képviselői mandátumot nyert az áprilisi választáson, ezért lemondanak polgármesteri tisztségükről. Horváth Csaba – aki a mostani egyeztetést kezdeményezte – elmondta, abban egyetértettek, hogy a tárgyalásnak minden esetben meg kell előznie az előválasztást. A cél az, hogy a Fidesz jelöltjével szemben mindenhol egy jelölt álljon szemben – hangsúlyozta.
Véget ért a középfokú felvételi eljárás általános szakasza: a nyolcadikosok 97 százaléka felvételt nyert valamilyen középiskolába – közölte az Oktatási Hivatal (OH). A középiskolák eddig értesítették a tanulókat jelentkezésük elfogadásáról vagy elutasításáról. Idén 81 260 nyolcadik évfolyamos, 7951 hatodik évfolyamos és 5700 negyedik évfolyamos tanuló felvételizett középfokú intézménybe. Az általános eljárásban a nyolcadikosok 96,7 százaléka (78 573 diák) felvételt nyert valamely középiskolába. A felvettek 74,6 százaléka (60 646 diák) az első helyen, 91,1 százaléka (74 018 diák) pedig az első három helyen megjelölt területek egyikén folytathatja tanulmányait. A tanulók 36,6 százaléka (28 750 diák) gimnáziumi, 38,4 százaléka (30 199 diák) szakgimnáziumi, 23,1 százaléka (18 168 diák) szakközépiskolai, 1,5 százaléka (1188 diák) szakiskolai, 0,3 százaléka (268 diák) pedig készségfejlesztő iskolai tanulmányi területre jutott be.
Pénteken a horvát, a német, a román, a szerb és a szlovák nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyak írásbeli vizsgáival kezdődik a 2017/2018-as tanév május-júniusi érettségi időszaka – közölte az Oktatási Hivatal. A 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi vizsgarendszer 28. időszakában 1.183 helyszínen várhatóan mintegy 110.700-an adnak számot tudásukról. A vizsgákat május 4. és június 29. között a középiskolák és a kormányhivatalok szervezik, lebonyolításukban 3.197 érettségi vizsgabizottság működik közre. Az írásbeli vizsgákat május 4. és 28., az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 7. és 14., a középszintű szóbeliket pedig június 18. és 29. között tartják.
A kilakoltatási moratórium lejártával összefüggésben a Demokratikus Koalíció arra hívja fel a figyelmet, hogy a kisgyermekes családokat és gyermeküket egyedül nevelő szülőket nem szabad kilakoltatni. A párt helyettes szóvivője elmondta, hogy április végén járt le a kilakoltatási moratórium. Rónai Sándor úgy fogalmazott: a Fidesz kormányzása alatt minden évben 3-4 ezer család kerül az utcára és valószínűleg most is ugyanez várható. Az Orbán-kormány nemcsak kisemmizte és elárulta ezeket az embereket, hanem át is verte, hiszen a kampány miatt meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot – jelentette ki a politikus.
Az elmúlt 218 év legmelegebb áprilisán vagyunk túl a környező országok jelentése szerint – mondta el Tóth Tamás meteorológus. Az Országos Meteorológiai Szolgálat gyorsjelentése szerint az áprilisi időjárásáról az előzetes adatok alapján elmondható, hogy az országos átlaghőmérséklet 16 fok körül alakult, amely még májusban is magasnak számítana. Tóth Tamás elmondta, az egész áprilisra jellemző szokatlan meleget a tartós déli áramlás okozta.
Külpolitika:
Antiszemitizmussal és holokauszttagadással vádolta meg Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő Mahmúd Abbász palesztin elnököt, aki a minap azt mondta, hogy a nácik nem a vallásuk, hanem a bankvilágban betöltött szerepük miatt mészárolták le a zsidókat. „Úgy tűnik, hogy aki egyszer már tagadta a holokausztot, az örökre holokauszttagadó marad” – írta a Twitteren az izraeli miniszterelnök. „Felszólítom a nemzetközi közösséget, hogy ítélje el Abu Mazen (Abbász) súlyos antiszemitizmusát, amelynek már régen ki kellett volna vesznie ebből a világból” – tette hozzá. Mahmúd Abbász bírálatok kereszttüzébe került parlamenti beszéde miatt, amelyben különféle szerzők műveire hivatkozva azt állította, hogy a zsidókkal szembeni ellenségesség oka nem a vallás, hanem a társadalomban elfoglalt helyük, foglalkozásuk volt, amely az uzsorássághoz és bankokhoz kötötte őket. „Abbászt tetőtől talpig átitatja az antiszemitizmus” – írta Naftali Bennett izraeli oktatási miniszter. „A zsidógyűlölet mérgével tölti tele a következő nemzedék fejét” – tette hozzá a tárcavezető. Az Egyesült Államok izraeli nagykövete szerdán a Twitteren azt írta: Abbász „új mélypontra” süllyedt kijelentésével. David Friedman egyúttal a palesztinokat vádolta azért, hogy zátonyra futottak a palesztin-izraeli béketárgyalások. Jason Greenblatt, Donald Trump amerikai elnök nemzetközi tárgyalásokért felelős különmegbízottja „nagyon aggasztónak és szörnyen elkeserítőnek” nevezte a palesztin elnök véleményét.
Kész Jeruzsálembe költöztetni nagykövetségét Paraguay elnöke – közölte a Jewish New Syndicate. Minderről Horacio Cartes egy olyan rendezvényen beszélt, ahol a modern Izrael megalapításának 70. évfordulóját ünnepelték. Cartes azt is elárulta a résztvevőknek, hogy terveik alapján mikor hajtják végre a költözést. A politikus azt mondta, reményei szerint még az augusztus közepén véget érő elnöki ciklusa előtt sikerül megtenni a lépést. Eddig úgy tűnik, Paraguay a világ országai közül harmadikként költöztetheti át nagykövetségét a zsidó államba. Az Amerikai Egyesült Államok után márciusban Guatemala vezetője, Jimmy Morales is bejelentette, hogy hamarosan költözik a nagykövetség – továbbá a közelmúltban Románia és Csehország részéről is érkeztek olyan hírek, miszerint a két állam vezetői is komolyan fontolgatják a lépést.
A zsidó államban indít hamarosan futball iskolát 6 és 16 év közötti gyerekeknek Ronaldinho – közölte a Jewish Telegraphic Agency. A brazil legenda azt követően tett bejelentést a lépésről, hogy az országban töltött egy hetet. Az új intézmény elsőként egy nyári tábor keretében fogadja majd a fiatalokat. „Nagyon izgatott vagyok, hogy különböző vallású izraeli gyerekeket segíthetek ahhoz, hogy a lehető legmagasabb szintre emeljék a játékukat” – mondta Ronaldinho. „Úgy tekintek az iskolára, mint egy első osztályú oktatási eszközre, amely segít elsajátítani különböző képességeket, életszemléletet és önfegyelmet, valamint csapatmunkát. Izrael óriási potenciállal bír, számtalan tehetséggel és a játék iránti szeretettel” – tette hozzá.
Az izraeli gazdasági növekedés a következő években is lendületes marad, miközben a munkaerőpiacon sem várható romlás – idézte az Israel Hayom, az IMF legfrissebb jelentését a zsidó államról. A következő években arra számítanak a szakemberek, hogy az infláció a várakozások felett nőhet a zsidó államban köszönhetően a bérek folyamatos emelkedésének. Az IMF szerint az izraeli kormánynak a következő időszakban is mindent meg kell tennie a költségvetési hiány és a kormányzati adósságok csökkentése érdekében, de mindez a kedvező gazdasági helyzet miatt nem követel meg semmilyen rendkívüli intézkedést.
Kína arra szólított fel, hogy tartsák fenn az Irán atomprogramjáról kötött nemzetközi megállapodást. Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége (NAÜ) immár tíz alkalommal igazolta, hogy Irán tartja magát a nemzetközi megállapodáshoz, mindemellett pedig szigorú intézkedések biztosítják, hogy betartja az abban foglaltakat – mutatott rá Hua Csun-jing, a kínai külügyminisztérium szóvivője Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Irán atomfegyverkezését illető vádjaira reagálva. A szóvivő hangsúlyozta, valamennyi érintett félnek a hosszú távú érdekeket kell szem előtt tartania, és ragaszkodnia kell a megállapodás fenntartásához.
Választási szövetségre lép négy török ellenzéki párt a június 24-én esedékes előrehozott parlamenti választások előtt – mondta el az ellenzék vezető erejének számító Köztársasági Néppárt (CHP) egyik tisztségviselője. A négypárti megállapodást csütörtök délután írják alá a CHP, valamint a Jó Párt (Iyi Parti), az iszlamista Jólét Pártja (Saadet Partisi) és a Demokrata Párt (Demokrat Parti) vezetői, majd egy sajtótájékoztatón jelentik be hivatalosan. A szövetség lehetővé teszi, hogy a tavaly év végén alapított Jó Párthoz hasonló kis pártok megkerüljék a parlamentbe jutás meglehetősen magas, 10 százalékos küszöbe által jelentett akadályt. Az ellenzéki tömörülés Recep Tayyip Erdogan török elnök Igazság és Fejlődés Pártjával (AKP), valamint a vele egyezségre lépett Nemzeti Mozgalom Pártjával (MHP) szemben kíván alternatívát nyújtani. A pártoknak május 6-ig van lehetőségük arra, hogy bejelentsék a választási szövetségeket.
A kínai külügyminiszter, Vang Ji Phenjanba érkezett, ahol a várakozások szerint Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel is tárgyal. A külügyminiszter látogatásának elsődleges célja, hogy megerősítse Peking szerepét az észak-koreai nukleáris programmal összefüggő diplomáciai folyamatokban, ellensúlyozandó Szöul és Washington egyre növekvő befolyását – írta jelentésében az AP amerikai hírügynökség. A látogatás során folytatott megbeszélések fontos eleme lehet, hogy Peking helyet kapjon az Észak-Korea jövőjét meghatározó nemzetközi tárgyalásokon. Dél-koreai elemzők szerint Vang Ji megpróbálja elérni azt is, hogy Kim Dzsong Un szerepet biztosítson Kínának az 1950 és 1953 közötti koreai háború hivatalos lezárását célzó folyamatban.
Ismét a román alkotmánybíróság elé kerül a bukaresti kormánykoalíció által kezdeményezett és a parlamentben megszavazott igazságügyi reformcsomag, miután Klaus Iohannis elnök úgy döntött, normakontrollt kér a taláros testülettől. Iohannis ezt szerdán jelentette be, és egyúttal közölte: a Velencei Bizottság véleményét is kikéri a három jogszabály-módosítást tartalmazó csomagról. A bírák és ügyészek jogállását, valamint a legfelsőbb bírói tanács és az igazságügyi rendszer működését szabályozó három törvényt már hónapok óta próbálja elfogadtatni a szociálliberális kormánykoalíció, de a jogszabályok eddig elbukták az alkotmányossági normakontrollt, amelyet az ellenzék, illetve különböző igazságügyi szervek kértek. Az alkotmánybíróság április 19-én másodszor is visszaküldte kiigazításra a parlamentnek a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvény módosítását, a másik kettő viszont átment az alkotmányossági szűrőn.
Az osztrák koalíciós kormány döntött az Ausztriában dolgozó külföldieknek nyújtott családi pótlék árszínvonalhoz kötésérő. Az új jogszabály várhatóan 2019-től lép életbe, és évente mintegy 100 millió eurót (több mint 31,3 milliárd forintot) takaríthat meg vele a bécsi kormány. Az Európai Unió tiltakozása ellenére a juttatásokat a jövőben annak az országnak az árszínvonalához igazítják, amelyben az Ausztriában dolgozó munkavállaló gyermeke él. Ausztria jelenleg körülbelül 132 ezer külföldön élő gyerek után 273 millió eurót (csaknem 85,5 milliárd forintot) fizet évente. A döntés hivatalos adatok szerint mintegy 39 ezer magyar gyereket is érint.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint az osztrák kormány legutóbbi döntése a családi pótlékokról méltánytalan és tisztességtelen a magyar emberekkel szemben. Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország kormánya minden esetben fellép az ellen, hogy a magyar emberekkel szemben bárki méltánytalan és tisztességtelen módon járjon el. „Márpedig az osztrák kormány legutóbbi döntése méltánytalan és tisztességtelen a magyar emberekkel szemben”- fogalmazott. Hangsúlyozta: „Ausztria fontos partnerünk. Számos kérdésben fontos szövetségesünk, de ebben az ügyben súlyos vitánk van”. Nem fogadjuk el ugyanis, hogy azok után, hogy a magyar emberek valamennyi adó- és járulékfizetési kötelezettségüknek megfelelnek Ausztriában, kevesebb családtámogatást kapjanak, mint az azonos járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tevő osztrák állampolgárok – mutatott rá.
Örmény ellenzéki tüntetők lezártak néhány Jerevánba bevezető utat és több kereszteződést az örmény fővárosban, továbbá a repülőtér felé vezető utakat is, miután a parlament rendkívüli ülésén nem választotta meg miniszterelnökké az ellenzék vezéralakját, Nikol Pasinjánt. Az ellenzéki politikus jelöltségét a kormányfői tisztségre csak 45 képviselő támogatta 56 ellenében, miközben megválasztásához 53 támogató voksra lett volna szükség a 105 tagú törvényhozásban, ahol a hatalmon lévő Köztársasági Pártnak (RPA) van többsége. Ara Babloján házelnök bejelentette, május 8-án fognak újabb szavazást tartani a miniszterelnök személyéről.
Akkori orvosa szerint Donald Trump amerikai elnök maga diktálta a kiváló egészségi állapotáról szóló, a 2015-ös kampány során felhasznált jelentést. A levél szerint a politikussá vált üzletember „fizikai ereje és állóképessége rendkívüli”. „Az egész levelet ő diktálta, nem én írtam. Lediktálta, én meg megmondtam, mit kell kihagynia” – állítja Harold Bornstein, aki 36 éven át volt Trump orvosa. Elmondása szerint akkor diktálta a későbbi elnök a levelet, amikor az orvos a feleségével a New York-i Central Parkban tartózkodott egy délután. „Ha megválasztják Mr. Trumpot, egyértelműen állíthatom, hogy ő lesz a legegészségesebb személy, akit valaha elnökké választottak” – idézi a CNN a 2015 decemberében kiadott orvosi levelet. Erről Bornstein most azt mondta, a „legegészségesebb” szó használata „irónia” volt. A Fehér Ház egyelőre nem reagált Bornstein ezen állításaira.
Évente hétmillió ember hal meg amiatt, hogy szennyezett levegőt kénytelen belélegezni – ismertette legfrissebb becslését az Egészségügyi Világszervezet (WHO). 4,2 millióan a külső levegő szennyezettsége miatt vesztették életüket, 3,8 millió ember pedig a háztartáson belüli, főzésből, fűtésből származó légszennyezés miatt halt meg. A halálesetek több mint 90 százaléka alacsonyan vagy közepesen fejlett országokban történt. A levegő szennyezettsége a WHO szerint továbbra is jelentős; a világon 10 emberből 9 súlyosan szennyezett levegőt kénytelen belélegezni. „A légszennyezettség mindnyájunkat fenyeget, de a legszegényebb és legkiszolgáltatottabb emberek viselik a legnagyobb terhet” – hangsúlyozta a WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz.
Halálra ítéltek hat thaiföldi férfit a 2016-ban az ország déli részén végrehajtott robbantássorozat miatt. A merényletek során ketten meghaltak és több mint húszan megsebesültek. A vádlottakat, összesen tíz embert hétfőn mondta ki bűnösnek előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés vádjában a Bangkoktól 1050 kilométerre délre lévő Pattani tartományi bíróság. Eredetileg mind a tíz vádlottat halálra ítélték, de három vádlott büntetését életfogytiglani börtönre, egy negyedikét pedig negyven évre mérsékelték, mert együttműködtek a hatóságokkal. Pattani egyike annak a három tartománynak a Malajziai határnál, melyeket súlyosan érint a szeparatista felkelés, 2004 óta több mint 6700 ember halálát okozva.
Támadás érte Líbia fővárosában a választási bizottság központi irodáit, legkevesebb 11 ember életét vesztette. A támadók között legalább két öngyilkos robbantó is volt. Az épületet felgyújtották – adta hírül Kaled Omár, a bizottság szóvivője, hozzátéve, hogy a robbantók – akiket maga is látott – azt kiáltozták, hogy „Allah akbar!” (Allah a legnagyobb). Egyelőre egyetlen szervezet sem jelentkezett a támadás elkövetőjeként. A választási bizottságnak egyelőre annyi a dolga, hogy regisztrálja a szavazni szándékozókat. A közelmúltban egymillió új szavazót vett fel névjegyzékébe. Az ugyanakkor kérdéses, hogy lesz-e választás az észak-afrikai országban. Az ENSZ reméli, hogy még az idén sikerülhet megtartani, ugyanakkor a világszervezet közvetítésével tavaly szeptemberben kezdett újabb tárgyalási forduló az ország különböző térségeit ellenőrző felek között – az elnök- és parlamenti választások előkészítésére – egyelőre nem hozott eredményt.
Gazdaság:
Az Európai Bizottság gyakorlatias és eredményközpontú, több forrást biztosító, hosszú távú költségvetést javasol a 2021-2027-es időszakra, amelyben a kiadások csökkentésével és új források biztosításával adnak válaszokat az Európai Unió előtt álló kihívásokra – közölte Jean-Claude Juncker, az uniós bizottság elnöke. Günther Oettinger uniós költségvetési biztos elmondta, a költségvetés a megtakarításokra, és a hatékonyság növelésére összpontosít, ezért a bizottság a közös agrárpolitika forrásainak mintegy öt, a kohéziós politika forrásainak hét, a közvetlen kifizetések területén közel 7 százalékos csökkentést javasol – közölte. A bizottság szerint ugyanakkor növelni kell a finanszírozás szintjét egyebek mellett a kutatás és az innováció, a digitális gazdaság, a határigazgatás, a biztonság és védelem területén.
Az idei bértárgyalások légkörét nagyban befolyásolta a munkaerőpiaci nyomás is, a szakszervezetek szerint ugyanakkor a dolgozók még mindig nem tudják, hogy ma már bátrabban felléphetnek saját érdekeik védelmében. Sok cégnél a középvezetői réteg teremt kedvezőtlen munkahelyi légkört, de – elsősorban a kicsiknél – a vállalkozói magatartás is hátrányosan érintheti a munkavállalókat – írja a Magyar Idők. Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének elnöke a Magyar Időknek arról beszélt, nemcsak a nagy-, de a kis- és középvállalkozásoknál is átlagosan 10 százalék körüli vagy afeletti fizetésemelést hoz a legtöbb helyen az idei év. Ugyanakkor a szakszervezeti vezető kiemelte: a dolgozók sok helyen nincsenek tisztában a munkaerőhiány hatásaival, emiatt sok vezető még mindig nemkívánatos gyakorlatokat alkalmaz. Példaként említette, hogy volt olyan vállalkozás, amely – akár tisztességtelen módszereket is alkalmazva – arról győzte meg a dolgozókat, hogy lépjenek ki a szakszervezetből, ezáltal jelentős hátrányt okozva az érdekvédelmük terén.
Könnyű:
Nagy vitát váltottak ki az interneten Kanye West szavai, melyek szerint a rabszolgaság választás kérdése volt. Az amerikai rapperrel a TMZ bulvárportál készített videointerjút, ebben hangzott el: „Amikor négyszáz év rabszolgaságról hallunk… négyszáz év? Ez úgy hangzik, mintha választás kérdése lenne”. A portál egyik – afroamerikai – munkatársát, Van Lathant annyira feldühítették a sztár szavai, hogy a szerkesztőségi termen keresztül kiabált bele a beszélgetésbe: „Nekünk, többieknek szembe kell néznünk azzal a kirekesztettséggel, ami a négyszáz év rabszolgaságból fakad, amiről azt mondtad, a mi szabad választásunk volt” – mondta Westnek. A zenész visszavágott: „Úgy érzed, szabadon gondolkodom és érzek?” Lathan erre azt válaszolta: „Konkrétan nem hiszem, hogy bármit is gondolsz”. Afrikaiak millióit hurcolták rabszolgaként Amerikába a 16. század kezdete óta. A rabszolgaság intézménye a 19. század végéig törvényesen fennmaradt, miután eltörölték, a hajdani rabok leszármazottait továbbra is diszkrimináció sújtotta.
A helyi hatóságok figyelmezetést adtak ki amiatt, hogy a sárgarépa és más számukra szokatlan étel rabjává vált kenguruk rendszeresen megtámadják a turistákat Ausztrália keleti részén. A legtöbb támadás a Sydneytől kétórás vonatútra fekvő Macquarie-tónál lévő Morisset kórház területén történt, a tó térsége ugyanis közkedvelt idegenforgalmi látványosság, amelyet több ezer látogató keres fel hetente. Számos turista azonban egy tökéletes szelfi reményében fittyet hány a kenguruk etetésének tilalmát hirdető figyelmeztetésekre és az állatok egyre nagyobb számban válnak a sárgarépa és más zöldség, gyümölcs, sőt gyorséttermi ennivaló rabjává. „Ha meglátnak egy sárgarépát, amellyel korábban a turisták már százszor megetették őket, akkor rögtön rátörnek az emberre és elveszik tőle. Ilyenkor igen agresszíven viselkedhetnek. Rúghatnak, karmolhatnak mellső mancsaikkal és súlyos sérüléseket okozhatnak, különösen ha olyan ételt akarnak megszerezni, amelyet nagyon megszerettek” – mondta el Andrew Daly, a sydneyi Ausztrál Hüllőpark állatgondozója az ABC televíziónak. A kenguru számára a magas cukortartalmú sárgarépa olyan, mintha csokoládét enne – tette hozzá.
