A BreuerPress és a HetiTV hírei

A BreuerPress és a HetiTV hírei

Ukrajnában „példátlanul aljas és előre megtervezett” módon lépnek fel a nemzeti kisebbségekkel szemben, az ukrán elnök a parlamenttel együtt lépésről lépésre veszi el a nemzeti kisebbségek szerzett jogait, miközben nemzetközi hazugságkampányban magukat a geopolitika áldozatának állítják be – hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter. Ukrajnában most éppen újabb csapást készítenek elő a nemzeti kisebbségekkel szemben – mondta Szijjártó Péter, majd hozzátette: az első csapás az oktatási törvény megváltoztatása, a második a nyelvtörvény alkotmányellenesé minősítése és tervezett megváltoztatása volt, „és most itt van a harmadik csapás, Ukrajna elnöke sürgősséggel kezdeményezte az ukrán parlamentnél a kettős állampolgárság szankcionálásáról szóló törvény elfogadását”. Hangsúlyozta: Magyarország mindaddig fenntartja Ukrajna NATO-csatlakozásának vétóját, amíg nem állítják helyre a nemzeti kisebbségek jogait.

Kovács Zoltán kormányszóvivő a The Washington Post című lapban A magyarok számára Magyarország az első címmel reagált a lapban április elején megjelent írásra, amely a magyarországi demokrácia helyzetét firtatta. Olvasói levelében a kormányszóvivő felidézte az április 12-én A demokrácia haldoklik Magyarországon, a világnak van oka aggódni címmel megjelent írást, amelynek következtetését azzal úgy fogalmazta meg a szerző: „vicces, hogy +az ország az első+ többnyire azt jelenti, hogy a demokrácia az utolsó”.  Kovács Zoltán emlékeztetett: Magyarországon az április 8-án tartott parlamenti választásokon 70,2 százalékos, 2002 óta a legmagasabb és 2014-hez képest is nyolc százalékponttal magasabb volt a részvételi arány. „A 2016-os elnökválasztásokon a választói részvétel az Egyesült Államokban csupán 55,7 százalék volt, 2012-ben pedig még ennél is alacsonyabb” – állapította meg Kovács Zoltán, majd leszögezte: „Magyarországon a demokrácia él és jól van”. A kormányszóvivő további tényeket és adatokat sorolt: a magyarországi munkanélküliség ma 3,8 százalékosra csökkent a 2009-es 11,9 százalékról, „a hazai össztermék növekedési üteme 2017-ben 4,4 százalékot ért el”, szemben a 2009-es 7,9 százalékos csökkenéssel. „2014 óta a reálbérek 44 százalékkal növekedtek, és bevezettük az Európai Unió legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adóját, amely élénkítette a beruházásokat” – hangsúlyozta Kovács Zoltán. Hangsúlyozta: „a választók szeretik ezeket a dolgokat”.

Megkezdődtek az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások a parlamentbe jutott pártok között az Országházban.A megvitatandó témák között szerepel a mandátumigazolás előkészítése, az esküokmányok aláírásának menete, az alakuló ülés előkészítése, az ülésrend meghatározása, a tisztségviselők megválasztásának előkészítése, az Országgyűlés bizottsági rendszerének kialakítása, valamint a külügyi és diplomáciai testületeket érintő kérdések. A zárt egyeztetést Such György, az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója moderálja, azon részt vesznek a Fidesz, a KDNP, a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció és a Lehet Más a Politika delegáltjai. A köztársasági elnök május 8-ára hívta össze az Országgyűlés alakuló ülését.

Az egyén szabadságának és a közösség tagjaként viselt felelősségének összehangolása sokszor jelentős kihívások elé állítja a jogalkotókat, akiknek például nehéz általános jogi keretek kijelölésével megtalálni a megfelelő egyensúlyt a magánszféra védelméhez fűződő alapjog és a demokratikus közügyek megvitatására vonatkozó alapvető közérdek között – mondta az igazságügyi miniszter. Trócsányi László emlékeztetett, az alaptörvény szakított a korábbi alkotmány értéksemlegességével, jogokra és kötelezettségekre vonatkozó megfogalmazásával, egyik legfőbb értékvállalása pedig az, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.cA tárcavezető ennek a kérdéskörnek a problémáit érzékeltetve ezúttal a közszereplők magánszférához való jogának szabályozási nehézségeit részletezte.

A Demokratikus Koalíció szerint Balog Zoltán távozása az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) éléről azt jelzi, hogy az Orbán-kormánynak továbbra sem fontos az egészségügy és az oktatás. Arató Gergely a miniszter távozásának okaként azt jelölte meg, hogy a napvilágot látott információk szerint a következő Orbán-kabinetben is megmarad az Emmi, noha az elmúlt nyolc évben „tökéletesen alkalmatlannak bizonyult” arra, hogy az oktatással, az egészségüggyel és a humán szolgáltatásokkal foglalkozzon.

 

Az orvoshiányt nevezte az egészségügyi ágazat egyik legégetőbb problémájának a Magyar Kórházszövetség elnöke a szervezet 30. kongresszusának nyitónapján Egerben. Svébis Mihály a legfontosabb feladatok egyikeként jelölte meg az egészségügyből jelenleg hiányzó szakemberek pótlását és arra hívta fel a figyelmet: míg az elvándorlók aránya a teljes hazai orvostársadalom 12 százalékát teszi ki, addig 16 százalék felett van a belföldi pályaelhagyók aránya.

A fogyatékossággal élő embereket segítő támogató szolgálatok buszvásárlását segíti a kormány 140 millió forinttal – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. Czibere Károly közölte, még április 30-ig pályázhatnak a szolgálatok a fejenként 2 millió és 9 millió forint közötti támogatásra. Az elbírálás során előnyben részesítik azokat a szervezeteket, amelyeknél a legöregebb a buszállomány, valamint a civil és egyházi fenntartókat, hiszen az önkormányzatoknak van lehetőségük uniós forrásra is pályázni.

A magyarok 53 százaléka számít arra, hogy a következő négy évben tovább javulhat az ország általános és gazdasági helyzete is – közölte a Nézőpont Intézet. A kutatásból kiderült, hogy a pesszimisták arányánál több mint másfélszer nagyobb az optimisták aránya. Az általános helyzetet illetően 32, a gazdasági helyzetet illetően 31 százalék gondolja úgy, hogy inkább rosszabb lesz a helyzet a következő négy évbe. A kormánypárti táboron belül mindkét kérdésben 90 százalék körül van az optimisták aránya, a Jobbik-tábor 20 és 29 százaléka, a baloldaliak 24 és 28 százaléka bízik a sikerességben. A felmérés arra is rámutat, hogy a megkérdezettek négyötöde a bevándorlási kvóta elleni fellépésben vár további előrelépést a következő négy év kormányzása során. A családtámogatások bővítése terén 75, a nemzeti szuverenitás megvédésében 72, a kormányzati stabilitásban 71, a pénzügyi-gazdasági stabilitás terén pedig 64 százalék remél előrelépést.

Negyvenezer magyar állampolgárból 37,5 százalék nem járt öt éven belül a háziorvosánál és semmilyen szűrővizsgálaton sem, holott körülbelül hétezer korai haláleset lenne elkerülhető a hatékony háziorvosi működéssel – írja a Magyar Hírlap a Magyar Kardiológusok Társaságára hivatkozva. A Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 nevű projektben résztvevők negyven százalékának vérnyomása haladta meg a kívánatos értéket, a vércukorszint vizsgálata kilenc százaléknál mutatott kóros eredményt – olvasható a Magyar Kardiológusok Társasága közleményében a Weborvos szerint.   A kardiológusok úgy vélik, az emberek többsége tisztában van azzal, hogy a magas koleszterinszint komoly kockázati tényezőt jelent, mégsem tesznek semmilyen konkrét lépést a megelőzés érdekében.

Külpolitika:

Megsérült egy határőr, amikor a biztonsági erők egy terrorista otthonának lerombolása okán bevonultak Dzseninbe, ahol arabok tüzet nyitottak rájuk, számolt be az izraeli hadsereg – írta a Times of Israel. Az Izraeli Védelmi Erők katonái és a Határőrség sikeresen lerombolták Ahmed Kunba otthonát, aki a vád szerint a Raziel Shevach rabbi megölésért felelős terrorista bűntársa volt. A lázadók robbanóeszközökkel és kövekkel dobálták a katonákat, akik egy buldózer társaságában léptek be a városba a bontás végrehajtására. A sérült tisztet enyhe sérülésekkel kórházba szállítottak, közölte a hadsereg. A hatgyerekes Shevach rabbit Ahmad Nassar Jarrar lőtte le január 9-én egy haladó autóból, miközben hazafelé tartott a szamáriai Havat Gilad zsidó előőrsre. Kunba ellen a hónap elején vádat emeltek gyilkossági kísérletért.

Bocsánatot kért két fiatal egy rabbitól a svédországi Malmöben, amiért tavaly bombamerénylettel fenyegették meg az egyik zsinagógát. Moshe David HaCohen rabbi nem fedte fel a középiskolás gyerekek személyazonosságát, akik még tavaly decemberben a zsinagógánál fenyegettek bombamerénylettel, aztán elfutottak – olvasható a Jewish Telegraphic Agency cikkében. Az incidens után maguk kezdtek nyomozni, felvették a kapcsolatot a közeli iskolákkal és így meg is találták a fenyegetőket. Az iskola vezetése azt kérte, hogy a kölykök bocsánatot kérhessenek, amit meg is tettek a zsinagógában. A rendőrség tudomást szerzett az esetről, de ezek után nem intézkedtek velük szemben. A fenyegetés azután érte a zsinagógát, hogy az Egyesült Államok elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Más svédországi zsinagóga nem úszta meg pusztán fenyegetéssel és gyújtópalackot dobtak rá. Gyakorlatilag intifádát hirdettek Malmöben, aminek 20 ezer zsidó polgára van. 2014-ben és 2015-ben több mint 500 alkalommal ért incidens zsidókat Svédországban, ahol jelentős muzulmán közösség jött létre.

Kipája miatt kritizálta társát a kanadai parlamentben Jean-François Lisée, az ellenzéki Parti-Québécois nevű párt vezetője. David Birnbaum a kormányon lévő Liberális Párt egyetlen zsidó törvényhozója – derül ki a Jewish Telegraphic Agency írásából. Felszólalásában Lisée azért sérelmezte a fejviseletet, mert szerinte az sérti a parlament szabályzatát, amely tiltja a különféle szimbólumok megjelenítését. Mindezt azután vetette fel, hogy Phillippe Couillard elnök Lisée pártjának kitűzőjét kritizálta. Erre azt felelte, hogy ha a kitűzőjét nem hordhatja, miközben kipát lehet viselni a teremben, akkor az az egyes világnézetek közötti hierarchiát jelenti. Az így megszólított Birnbaum válaszában azt mondta: „Bárhol viselhetem a kipát”.

Harminc franciaországi imám elkötelezte magát a muzulmán fiatalokat az iszlám nevében elkövetendő bűncselekményekre ösztöntő iszlamista radikalizmus elleni küzdelemben, de elutasította azt a felfogást, miszerint a Korán szólítana fel a gyilkosságokra. A Le Monde című napilapban közzétett írás válasz arra a kiáltványra, amelyet háromszáz francia közéleti személyiség írta alá az „iszlamista radikalizmusból fakadó újfajta antiszemitizmus” ellen. Ez utóbbi dokumentum vasárnap jelent meg a Le Parisien című napilapban. Aláírói úgy vélték, hogy a külvárosi negyedekben a muzulmán identitásra hivatkozva terjedő újfajta antiszemitizmus megfékezése érdekében „a Koránnak a zsidók, a keresztények és a hitetlenek meggyilkolására és megbüntetésére felszólító sorait a teológiai hatóságoknak kell elavultnak nyilvánítaniuk, ahogy az korábban történt a Biblia összeférhetetlenségeivel és a II. Vatikáni Zsinattal megszüntetett katolikus antiszemitizmussal is, annak érdekében, hogy egyetlen hívő se hivatkozhasson szent szövegre, amikor egy bűncselekményt követ el”.


Irán kiléphet az atomsorompó-egyezményből, ha Donald Trump amerikai elnök felmondja az iszlám köztársaság atomprogramjáról 2015-ben kötött nemzetközi megállapodást – jelentette ki Ali Samháni tábornok, Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának titkára. Samháni Oroszországba indulása előtt közölte: az Iráni Atomenergia-ügynökség „meglepő lépéseket” készített elő arra az esetre, ha a megállapodás érvényét veszíti. Arra a kérdésre, hogy kiléphet-e Teherán az atomsorompó-egyezményből, Samháni azt mondta, hogy ez egyike annak a három lehetőségnek, melyet a teheráni vezetés mérlegel.

A szíriai kormányerők közelmúltbeli katonai győzelmei semmivel nem vittek közelebb a politikai megoldáshoz, éppen ellenkezőleg, ezért inkább a feszültség enyhítésére lenne szükség, hogy újraindulhassanak a tárgyalások a felek között – közölte Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja a kétnapos brüsszeli Szíria-konferencia nyitónapján. Mistura hangsúlyozta, hogy a polgárháború lezárása érdekében elsősorban a szíriai embereket kellene meghallgatni, képviselőiket fontos lenne mielőbb tárgyalóasztalhoz ültetni. Az ENSZ égisze alatt zajló békefolyamat felújítását Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő is kulcsfontosságúnak nevezte. Hozzátette: Szíria nem egy sakktábla, nem egyfajta geopolitikai játszma, hanem a szíriai népé, és nekik kell dönteniük az országuk jövőjéről.

Sebastian Kurz osztrák kancellár nem osztja Johann Gudenusnak, a kormánykoalícióban részt vevő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) frakcióvezetőjének Soros Györggyel kapcsolatos nézeteit, miszerint az amerikai magyar befektető illegális bevándorlókkal akarná elárasztani Európát – jelentette az APA osztrák hírügynökség. Az erre vonatkozó kijelentéseket „egyértelműen visszautasítom” – jelentette ki Kurz. Gudenus a Die Presse című osztrák napilapban szombaton megjelent interjúban beszélt arról, hogy „megalapozottnak tartja azokat a szóbeszédeket”, amelyek szerint Soros György szerepet játszhatott abban, hogy az utóbbi években tömegesen érkeznek bevándorlók Európába. Gudenus meggyőződését fejezte ki, hogy Soros óriási tőkehatalmával igyekezett mindenféle fordulatot finanszírozni Kelet-Európában. Olyan nem kormányzati szervezeteket támogatott, amelyek felelősek abban, hogy tömegesen érkeznek bevándorlók Európába. Sebastian Kurz Heinz-Christian Strache alkancellárral, az FPÖ elnökével Bécsben tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: jól működik az együttműködés a koalíción belül, de vannak kérdések, amelyek megítélésében a két pártnak különbözik a véleménye. Kurz a hírügynökségi jelentés szerint hozzátette, hogy ő maga „negatívan ítéli meg” Orbán Viktor kijelentéseit. Strache ezzel szemben Gudenus pártját fogta, és hangsúlyozta, hogy itt „mindenféle felekezettől független” tárgyilagos kritikáról van szó. Ezzel az FPÖ-elnök közvetetten visszautasította az antiszemitizmus vádját, amellyel többen Gudenust illették a szóban forgó interjú miatt – mutatott rá az APA.

Tizennyolc favágót öltek meg a Boko Haram terrorszervezet dzsihadistái Nigéria észak-keleti részén, három másik polgári személy pedig akkor halt meg, amikor akna robbant egy katonák kísérte konvoj elhaladásakor – közölték milicisták. Mindkét incidens még vasárnap történt, Borno állam Ngala és Gamburu településén, a kameruni határ közelében. Tizennyolc favágót a Gamburutól 15 kilométerre fekvő, a dzsihadisták menedékhelyének számító Wulgo erdőben öltek meg. A favágók menekülni próbáltak, amikor a dzsihadisták agyonlőtték őket. Holttestüket több száz méteren belül szétszóródva találták meg, többségüket hátba vagy fejbe lőtték – közölte Umar Kachalla és Shehu Mada, a dzsihadisták ellen harcoló hadsereg oldalán álló egyik milícia tagja. Januárban tíz favágót öltek meg a Wulgo erdőben, harminc társuknak pedig nyoma veszett.

Idén is elkészült a Henley & Partners által összeállított, a világ állampolgárságait osztályozó index (Kochenov Quality of Nationality Index, QNI), amely objektív szempontok alapján igyekszik meghatározni egy-egy állampolgárság értékét és vonzerejét – írja a Portfolio.  Idén 209 állampolgárságot vizsgáltak meg a lista elkészítői. A lista készítői hét tényezőt vettek számításba: a gazdaság mérete, az emberi teljesítőképesség fejlődése, a közrend a stabilitás, hány országba lehet vízum nélkül eljutni turisztikai vagy letelepedési céllal, ezen országok fejlettségi szintje. Az első 10 helyezett között – Norvégia kivételével – csak uniós tagállamokat találhatunk, az első helyezést Franciaország szerezte meg. Ez újdonság, az előző években még a német állampolgárság volt a csúcson, ez azonban most a második helyre csúszott. A harmadik helyezést az izlandi állampolgárság nyerte el az idei évben. A magyar állampolgárság nem került be a legjobb 10 közé, attól még előkelő helyen végzett, megtartva korábbi 18. helyezését. A környező országok közül csak Ausztria (10.), Csehország (15.) és Szlovénia (17.) végzett előkelőbb helyen, lehagytuk Szlovákiát (19.), Lengyelországot (20.), Romániát (25.) és Horvátországot is (28.).

Hackerek blokkolták az ukrán energetikai minisztérium hivatalos honlapját, amelynek feloldásáért bitcoin digitális fizetőeszközben kérnek váltságdíjat – számoltak be ukrán híradások. A támadók kódolták a www.mev.gov.ua című minisztériumi oldalt, és egy angol nyelvű értesítést tettek fel rá. Ebben arra figyelmeztetnek, hogy ne vesztegessék az időt dekódolásra, hanem fizessenek. A hackerek elhelyeztek egy visszaszámlálót is az oldalon, azzal a fenyegetéssel, hogy ha letelik az idő, minden fájlt törölnek. Egyúttal útmutatást adnak arra vonatkozóan, hogyan teljesíthető a követelésük, illetve hogy milyen módon léphetnek kapcsolatba velük, miután fizettek. A válságdíjat Paypal, CC vagy más hasonló rendszeren keresztül kérik, kizárólag bitcoinban.

A jogállamiság elveinek tisztelete mellett a korrupció elleni harc sikeressége is bekerülhet az európai uniós (EU-) támogatások elosztásának tervezett új jogosultsági feltételrendszerébe az Európai Bizottság (EB) szándéka szerint – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ), kiemelve, hogy a brüsszeli tervek főleg Lengyelországot és Magyarországot érinthetik hátrányosan. A beszámoló szerint Angela Merkel ugyan nem aratott nagy sikert a márciusi uniós csúcson azzal a javaslatával, hogy csökkentsék a menekültek befogadásától elzárkózó tagállamok uniós támogatását, de az EB-re és a testület német tagjára, a költségvetésért felelős Günther Oettingerre számíthat a német kancellár. A bizottság a következő, 2021-2027-es költségvetési periódusban két módon is csökkenteni akarja a kelet-európai tagállamoknak járó pénzeket: nemcsak a jogállami elvekhez, hanem a korrupció elleni sikeres küzdelemhez kötné csaknem valamennyi EU-támogatás odaítélését, és a strukturális és beruházási alapok forrásainak egy részét átirányítaná Kelet-Európából Dél-Európába.

Dél-Koreát követve Észak-Korea is leállította propagandát harsogó hangszóróit a két országot elválasztó demarkációs vonalnál – adta hírül egy határ menti dél-koreai település polgármestere. „Korábban elég hangosak voltak ahhoz, hogy zavarják hétköznapjainkat, de hétfő délután óta hallgatnak” – mondta a polgármester.  Dél-Korea hétfőre virradóra kapcsolta ki propaganda-híradásokat sugárzó hangszóróit, hogy békésebb légkört teremtsen a Korea-közi csúcstalálkozóhoz. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető április 27-én találkozik Mun Dzse In dél-koreai elnökkel a két országot elválasztó demarkációs vonalon fekvő Panmindzsonban.

Egy menekült, aki hazájában kínzás áldozatává vált, abban az esetben részesülhet úgynevezett kiegészítő védelemben másutt, ha visszaküldése esetén további veszély fenyegeti, vagy szándékosan megtagadják tőle a fizikai vagy mentális egészségi állapotának megfelelő ellátásokat – foglalt állást az Európai Unió Bírósága. Az ügy előzménye, hogy egy Srí Lanka-i állampolgár menedékjog iránti kérelmet nyújtott be Nagy-Britanniában. Arra hivatkozott, hogy a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei (LTTE) nevű szakadár szervezetet tagjaként a helyi biztonsági erők fogva tartották és megkínozták, visszatérése esetén pedig további rossz bánásmód fenyegeti. Indoklásában az is szerepelt, hogy az elszenvedett kínzás következményeit viseli, és poszttraumatikus stressz szindrómában, valamint depresszióban szenved. A brit hatóságok a kérelmet elutasították, mert nem tudták megerősíteni, hogy a kérelmezőt további veszély fenyegetné, ha hazatér.

Gazdaság:
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,9 százalékos szintjén, és a kamatfolyosó sem módosult – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. A jegybanki alapkamat 0,90 százalékon áll 2016. május 25. óta. Az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét kamata pedig mínusz 0,15 százalék maradt.

Ugyan csökkent a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya 2017-re az uniós tagállamokban, de még így is több tízmillióan vannak, akik nem engedhetnek meg maguknak például egy mosógépet, egy telefont, vagy épp húsételt. Magyarországon sokat javult a helyzet az elmúlt években, de még így is a nélkülözők élmezőnyéhez tartozik. A súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya az előző évi 7,5 százalékról 2017-ben 6,7 százalékra csökkent az uniós tagállamokban – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a felméréséből. Azaz körülbelül 33 millió fő uniós polgár nélkülözött 2017-ben. A Magyarországra vonatkozó adatok sokat javultak az elmúlt években, hiszen 2013-ban még 27,8 százalékon állt a nélkülözők aránya az Eurostat szerint, míg 2017-ben 14,5 százalékon

Könnyű:

Záptojásszagú köd veheti körül az Uránuszt: a körülötte lévő felhőket hidrogén-szulfid alkotja, amely a romlott tojás kellemetlen szagát is okozza. Régóta vitatott annak lehetősége, hogy ez a gáz jelen lehet a hetedik bolygó légkörében, de most először sikerült bizonyítani a feltételezést egy Hawaiin lévő teleszkóp segítségével – olvasható a BBC hírportálján. A bűzös gázt magasan az óriásbolygó felhőinek tetején észlelték. A felismerés új fényt vethet arra, hogyan formálódtak a Naprendszer külső bolygói. A kutatók eredményeiket a Nature Astronomy című szaklapban publikálták. Korábbi teleszkópos vizsgálatok és a Voyager 2 űrszonda kutatásai ellenére sem volt biztos, miből áll össze az Uránusz légköre. A tudósok régóta próbálják kideríteni, hogy hidrogén-szulfid (H2S) vagy ammónia (NH3) dominál-e a jégóriás felhőtakarójában, eddig azonban nem sikerült határozott bizonyítékot találni egyik feltételezésre sem.

Gyakorlatilag nincsenek elhagyott madárfiókák, a szülök mindig a közelükben vannak, ezért semmilyen szituációban nem ajánlott hazavinni a fiókákat – hívta fel a figyelmet Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. Ha egy ragadozó madárfészekre támad, a még nem teljesen fejlett egyedek védekezésből elugrálnak. Ezek a fiókák még nem tudnak rejtőzködni, így gyakran utcán vagy járdán találnak rájuk az emberek – fűzte hozzá. Elmondta: ilyen esetben segítséget jelent, ha eljutatják a legközelebbi növényzethez a fiókákat, hiszen a szülők hang alapján akár százméteres körzetből is megtalálják őket. Ha valaki mégis hazavisz egy madárfiókát, akkor idővel életképtelenné válik az egyed, mivel így nem lesz lehetősége megtanulni a fajára jellemző túlélési praktikákat – tette hozzá a szóvivő.