A BreuerPres és a HetiTV hírei
Telefonon gratulált Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek újraválasztásához – jelentette az izraeli sajtó. A beszélgetés során Netanjahu már a közeljövőben megtartandó izraeli látogatásra invitálta a magyar kormányfőt. Netanjahu tavaly júliusban hivatalos látogatást tett Magyarországon, s ezzel több évtized után ő volt az első izraeli kormányfő, aki Budapestre látogatott. Az elmúlt majdnem harminc évben, amióta a két ország ismét felvette a diplomáciai kapcsolatokat, Magyarország Izrael egyik legfontosabb térségbeli partnere volt, de korábban utoljára Jichák Samír miniszterelnök járt Budapesten 1989-ben. A kétoldalú kapcsolatokat azóta is kiemelkedően jónak tartják. Izrael jelezte, nagyra értékeli, hogy a magyar kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal kapcsolatban, és támogatja a magyarországi zsidó közösség fejlődését.
A Fidesznek sikerült új szavazókat behozni ahhoz képest, mint amire számítani lehetett – mondta az InfoRádiónak Török Gábor, politikai elemző. „Mindenképpen meglepetésnek tűnik ez a végeredmény a várakozásokhoz képest is” – fogalmazott a politikai elemző, hozzátette: azoknak volt igaza, akik úgy vélték, a magas részvétel a kormánypártok mozgósításának köszönhető. „A Fidesznek sikerült új szavazókat behozni ahhoz képest, mint amire számítani lehetett” – emelte ki Török Gábor. A szakértő szerint a sikerhez hozzájárulhatott, hogy Orbán Viktor pártjának jelentős erőforrásfölénye volt – anyagi tekintetben és a médiafelületek számában is –, továbbá működött a Fidesz egy téma köré rendezett kampánystratégiája is. Az elemző úgy véli, hogy a választás eredménye az ellenzéki szavazók körében borzalmas csalódottságot okozott, elsődleges bűnbaknak pedig ezeket a pártokat fogják tartani. „Az ellenzék komoly válságára kell számítani” – hangsúlyozta.
A Magyar Liberális Párt vezető testülete bizalmi szavazást kér magával kapcsolatban a tagságtól, mert bár a párt minimális célkitűzése, úgy tűnik, sikerült, a választási eredmény összességében nem ad okot az elégedettségre – közölte Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke. Fodor Gábor örült a magas részvételi aránynak, és megköszönte a választópolgároknak, hogy részt vettek a szavazáson. „Akármilyen eredmény is születik, egy demokratának mindig tudnia kell, hogy az eredmény akkor jó, ha széles körű felhatalmazás áll mögötte” – fogalmazott. A pártelnök szerint ugyanakkor nem örülnek a kétharmados Fidesz-győzelemnek, hiszen az ellenzéki sikerért harcoltak, de a gratuláció kijár a győztesnek.
Bőven meglett a Fidesz-KDNP kétharmados többsége, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) 99 százalékos feldolgozottságnál közölt adatai szerint ugyanis a kormányzó pártok 134 mandátumot szereztek a 199-ből a vasárnapi választáson. Az is elképzelhető ugyanakkor, hogy a német nemzetiségi listáról parlamenti helyet kapó Ritter Imre is a kormánypártokat támogatja majd, ő ugyanis korábban fideszes polgármester-jelölt volt és jelenleg is tagja a pártnak. Ennek megfelelően a minősített többséghez szükséges 133 mandátumnál kettővel több, azaz 135 voks támogathatja majd a Fidesz-KDNP törvényeit a parlamentben.
Gőgös Zoltán, az MSZP agrárpolitikusa és elnökhelyettese úgy döntött, nem veszi át a mandátumát, és abbahagyja a politizálást. Gőgös az ATV Egyenes Beszéd című műsorában mondta el Rónai Egonnak, hogy otthagyja a politikát. Hozzátette, MSZP-alapítóként nem lép ki a pártból, valamilyen formában lehet, hogy tanácsokat is fog adni a jövőben, de Harangozó Tamásnak adja át a parlamenti helyét, akit tehetséges fiatal politikusnak tart, és úgy gondolja: a vasárnapi kudarc után többeknek követnie kellene a példáját.
Külpolitika:
A Politico brüsszeli hírportál megállapította, hogy Orbán Viktor eleve erős helyzetből indult, a mostani diadal mégis meglepetésként érte az ellenzéket. A lapban korrupciós botrányok sorozatáról és magas rangú kormányzati tisztségviselők állítólagos bűneiről írnak, amelyek felvetették a kérdést, hogy a konzervatív szavazók és a bizonytalan magyarok az ellenzék felé fordulnak-e.
A Neue Zürcher Zeitung című svájci napilap a többi között rámutatott arra, hogy bár minden ellenzéki erő Orbán Viktor megdöntését tűzte ki célul, a baloldal és a jobboldali szélsőséges Jobbik párt közötti együttműködés csődöt mondott. A konzervatív lap kitért arra is, hogy a választás olyan kampányt zárt le, amely a politikai kultúra mélypontjának tekinthető Magyarországon a rendszerváltás óta.
A Corriere della Sera olasz napilap internetes oldalán emlékeztet arra, hogy a rendkívül nagyarányú részvétel bizonytalanná tette a szavazás kimenetelét. Az újság szerint a kampányban elkeseredett küzdelem folyt, amelyben Orbán Viktor a nemzet védelmezőjeként, illetve a keresztény és nyugati kultúra bajnokaként lépett fel.
A Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap a Fidesz győzelméről beszámoló jelentésében meglepőnek nevezte a szavazás iránti hatalmas érdeklődést. A szavazókörök előtt, különösen a nagyobb városokban hosszú sorok álltak – számolt be az újság.
Andrej Babis, az ANO elnöke elfogadja, ha Milos Zeman köztársasági elnök a mozgalom egy másik képviselőjét bízza meg az új kormány megalakításával. Az ügyvezető cseh kormányfő erről a Lidové Noviny napilapban beszélt. Megjegyezte azonban, hogy nem vár ilyen lépést az államfőtől. Andrej Babis és Milos Zeman kedden találkoznak. „Ha azt mondja nekem, hogy Richard Brabecet akarja megbízni, akkor elfogadom” – nyilatkozott Babis, akinek eddigi kormányalakítási tárgyalásai nem vezettek sikerre. Az ANO esetleges partnere, a Cseh Szociáldemokrata Párt a hét végén beszüntette tárgyalásait a mozgalommal az új kormánykoalícióról.
Közel egymillió bevándorlónak adtak állampolgárságot 2016-ban az Európai Unió tagországai, 18 százalékkal többnek, mint egy évvel korábban – derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) jelentéséből. A vizsgált időszakban az újonnan állampolgárrá vált személyek 88 százaléka nem uniós országból érkezett. A honosítottak legnagyobb csoportját a marokkóiak (101 300) alkották. Őket az albánok (67 500), az indiaiak (41 700), a pakisztániak (32 900), a törökök (32 800), a románok (29 700) és az ukránok követték (24 000). Az EU-állampolgársággal rendelkezők közül a legtöbben románok (29 700) és lengyelek (19 800) szereztek állampolgárságot egy másik uniós tagországban. Az új állampolgárok 32,5 százaléka Európából, 29,6 százaléka Afrikából, 20,9 százaléka Ázsiából, 15,2 százaléka pedig Észak- és Dél-Amerikából érkezett.
Nem zárta ki a Szíriára mért légicsapás lehetőségét az amerikai védelmi miniszter, aki a katari emírrel tartott tárgyalásai előtt nyilatkozott a Pentagonban. „Jelenleg semmit sem zárok ki” – fogalmazott James Mattis, aki elmondta azt is, hogy az amerikai kormányzat konzultál európai és közel-keleti szövetségeseivel a megteendő lépésekről. Mattis kifejtette: az „első dolog”, amit az amerikai kormányzat vizsgál, hogy egyáltalán hogyan kerülhetett sor vegyi fegyverek alkalmazására Szíriában. Utalt arra is, hogy 2013-ban Oroszország vállalt kezességet azért, hogy Szíria felszámolja vegyifegyver-készletét. A miniszter egyúttal hangsúlyozta, hogy a Trump-kormány más országokkal együttműködve kíván foglalkozni a témával. De – mint fogalmazott – minden megoldás „terítéken van”. Donald Trump vasárnap kilátásba helyezte, hogy Damaszkusznak „magas árat kell majd fizetnie” a vegyifegyver-támadásért.
Haszan Róháni iráni elnök azt üzente Donald Trump amerikai elnöknek, hogy megbánja, ha felmondja a 2015-ös nemzetközi atomalkut, mert Irán válasza keményebb lesz, mint képzeli. „Irán nem fogja megsérteni a nukleáris megállapodást, de ha az Egyesült Államok kilép, minden bizonnyal megbánja” – mondta az iráni állami televízióban élőben közvetített beszédében Róháni. Sokkal jobban fel vagyunk készülve, mint hiszik, és ezt az egyezmény felmondása esetén egy héten belül megtapasztalják majd – tette hozzá a nukleáris technológia nemzeti napján megszólaló elnök. Ha Washington visszatáncol a megállapodástól, az azt jelenti, hogy „nem tartja a szavát” – szögezte le. „Ez pedig megtépázná jó hírét és méltóságát a nemzetközi színtéren” – fűzte hozzá.
Soha, egy pillanatra sem adta fel nukleáris fegyverkezési ambícióit Irán – jelentette ki zárt ajtók mögött izraeli vezetőknek a hírszerzés főnöke Yossi Cohen. A Moszad vezetője szerint az Iránnal kötött nukleáris megállapodást a nemzetközi közösségnek meg kell változtatnia, vagy fel kell mondania. A ynetnews.com arról ír: Yossi Cohen „100 százalékig biztos benne”, hogy Irán továbbra is atomfegyvert akar fejleszteni. Ezt a megállapítását magasrangú kormányzati tisztségviselőkkel is megosztotta nemrég egy megbeszélésen – írja a híroldal. Cohen szerint „szörnyű hiba” volt a megállapodás, mert Irán meg tudta tartani a programja kulcsfontosságú elemeit. A Moszad vezetője szerint Irán képes lesz elég dúsított uránt előállítani atomfegyverhez.
Gazdaság:
Londoni pénzügyi elemzők szerint a magyarországi országgyűlési választások eredménye az eddigi gazdaságpolitika folyamatosságát ígéri. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő helyzetértékelésében közölte: véleménye szerint e gazdaságpolitikai folyamatosság az idénre is erőteljes növekedést tesz lehetővé a magyar gazdaságban. A Fitch londoni elemzői azzal számolnak, hogy a magyar hazai össztermék (GDP) 2018-ban is 4 százalékhoz közeli ütemben nő. A hitelminősítő elemzésben közölte azt is, hogy várakozása szerint a magyar kormány továbbra is a GDP-érték 3 százalékának megfelelő EU-tűréshatár alatt tartja az államháztartási hiányt. A cég hangsúlyozta: ezt fontos szakpolitikai rögzítő elemként tartja számon az államadós-besorolásainak kialakításához figyelembe vett előrejelzési időtávlatban.
