Azt szeretnénk, ha minden helyzetben minden család érezné, most nagyobb biztonságban van.
Rétvári Bence, az EMMI államtitkára a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a családtámogatási rendszerről, a gyermekek támogatásáról, a védőnőkről, a várólistákról is. A politikus Breuer Péter és Gulyás Erika, a Népszava vezető munkatársa kérdezte.
A kormány folyamatosan hangsúlyozza, hogy családbarát politikát folytat, de mit is jelent ez, hogyan nőnek fel majd a megszületendő gyermekek?
A kormány számára a legfontosabb a biztonság megteremtése a családok számára. Amikor valaki gyermeket vállal, akkor ezzel egy hosszú távú döntést hoz, azt tudnia kell, bármilyen döntési helyzetbe kerül a családjával kapcsolatban, akkor a gyerek számára legyen férőhely az óvodában, iskolában, legyen ingyenes tankönyv, legyen kedvezményes, ingyenes gyermekétkeztetés és ezekben mind-mind számíthasson a kormányra. Mindezek mellett pedig egyre nagyobb adókedvezményt tudnak érvényesíteni, ha tavasszal a Fidesz-KDNP szövetség folytathatja a kormányzást, akkor ezt tovább növeljük. Azt szeretnénk, ha minden helyzetben minden család érezné, most nagyobb biztonságban van.
Ön Vácott indul a választáson, mit tud ígérni az ottaniaknak, lesz elég bölcsőde és óvoda?
Egy jelentős pályázat kapcsán épül ott egy új telephely, olyan modern körülményekkel, amelyek korábban nem voltak meg.
Az újszülöttek gondozásához nagy szükség van védőnőkre, a magyar védőnői hálózat elismert volt, mit tesz az EMMI, hogy ez meg is maradjon?
Nem csak, hogy elismert, de mondhatni, még hungarikum is, alig van olyan ország a világban, amelyik ilyen segítséget nyújt a kisgyerekes családoknak. Már korábban is fontos volt, hogy a védőnői szolgálatok díjazását emeltük, az állam hozzájárul az alapellátáshoz, ami az önkormányzatokhoz tartozik. Ezeknek egy része megérkezett a védőnőkhöz, egy része nem, ezért fogadtunk el egy olyan módosítást, ami rögzíti, minden emelést oda kell adni, sőt tavaly még egy bérpótlékot is tudtunk adni. Zajlik egy országos konzultáció arról, milyen is legyen a jövő védőnői szolgálata, amit, ha ismét mi kapunk bizalmat, akkor a nyártól alakítunk ki.
Ez a hálózat csak akkor működik, ha vannak áldott állapotba kerülő nők, ám vannak olyanok, akiknek ez különböző okoknál fogva nem megy természetesen. Ilyenkor van szükség a lombikbébi programra, a mesterséges megtermékenyítésre. Mit tud tenni az állam azokért, akik ebbe vágnak bele?
Sajnos ez egyre több párt érint, ezért is kell az államnak segíteni azoknak, akik gyermeket szeretnének. Több lépést is tettünk az elmúlt években, ezeknek egy része az állami kapacitások bővítését hozta, tehát kórházaknak, klinikáknak arra adunk többlettámogatást, hogy kiépítsék a helyi kapacitást, a pároknak ne kelljen sokat utazni a kezelésekért. Megemeltük az úgynevezett gyógyszertámogatást is, azaz összességében is megemeltük a beavatkozásokra fordítható keretet.
Persze ezek szép és fontos adatok, de az egészségügyben vannak lyukak, úgy vélem, a várólisták ügyében is lehetne lépni, elegendő csak az elmúlt napok történésére az endometrózisos nők műtéti időpontjára gondolni.
Az intézményeknek be kell jelenteni ennek a beavatkozásnak a kapcsán is, ha 60 napnál hosszabb ideig kell várni.
De itt három és fél éves várakozási időről van szó, ezt már a Semmelweis Egyetem is elismerte.
Ők maguk nem jelentették, hogy hatvan napnál hosszabb várakozási időről van szó, meg vannak speciális esetek, amikor egy beteg egy orvoshoz ragaszkodik.
Akkor ezek szerint a szakemberhiány egyre jobban kezdi éreztetni a hatását.
Az egy hosszabb kifejtést érdemelne, hogy mennyire van szakemberhiány. Ha megnézem, hogy százezer lakosra mennyi orvos jut itthon és Európában, akkor nincsenek nagy különbségek.
De ez földrajzilag nem teljesen igaz, hiszen el is kell jutni ezekhez az orvosokhoz, amihez meg közlekedés is kell.
A várólista-csökkentési programra azért is fordítottunk sok pénzt, hogy ezen összeg 10 %-t pontosan az utazások költségeire kell fordítani.
A kötelező óvodáztatás bevezetése mennyire volt hasznos, milyen eredményeket hozott a rendelkezés?
Azért vezettük ezt be, hogy minden gyermek számára biztosítsunk megfelelő feltételeket a fejlődéshez, megnéztük az általános iskola első osztályában, hogy mekkorák a különbségek azon gyerekek között, akikkel foglalkoztak az óvodában és azok között, akikkel nem. Megtudtuk, már ekkor is közel másfél éves különbségek mutatkoztak. A rendelkezésnek köszönhetően ma már nincs olyan gyerek az országban, aki nem jut tisztességes meleg ételhez, több mint háromszorosára emelkedett az ingyenes étkeztetésben résztvevő gyermekek köre. Az óvodában így a testi és szellemi fejlődés is biztosítva van.
Valamikor a hazai logopédiai szolgáltatás is neves volt, ma rendelkezésre áll ez az óvodákban?
Az igény a logopédiai szolgáltatásra robbanásszerűen megnőtt, mi különböző ösztöndíjakkal ösztönözzük a pedagógusokat is, hogy ezt a szakmát is megtanulják, válasszák, szükség van az utánpótlás biztosítására, nehéz tartani az igényekkel az ütemet, de mi próbáljuk.
A hazai demográfiai helyzet javítását illetően meg kell jegyezni, ma körülbelül minden hatodik gyermek külföldön születik meg, tenni kell valamit azért, hogy ők egyszer hazajöjjenek. Mit kíván tenni ennek érdekében a kormány?
Két irányban lehet lépni a demográfiai helyzet javítása érdekében. van a Köldökzsinór program, ami azt jelenti, hogy a határon túl született gyermekek is megkapják azt a támogatást, mint az itthoniak. Ez minden gyermekre vonatkozik, éljen akár Erdélyben, a Felvidéken, Európában, másutt. A másik irány pedig az, hogy Magyarországon kell perspektívát kínálni, növekednek a bérek, kisebbednek az adók, ma már munkaerőhiány van.
De közben kilenc éve nem változott a családi pótlék összege. Sokak szerint ez lenne az, ami mindenkihez eljutna.
A családi típusú adókedvezmény az emberek 95 %-hoz eljut, ennek az összege nagyon emelkedett az elmúlt években, nálunk a családtámogatásra az európai átlag majdnem kétszeresét fordítjuk a GDP tekintetében. Ezeknek egy része természetben megy, ingyenes étkezés, ingyenes tankönyv, adhattunk volna pénzt, de úgy döntött a kormány, a támogatás akkor jut el biztosan a gyermekhez, ha enni adunk nekik.
Nem csak gyermekek vannak, hanem idősek is, akiknek nyugdíjat kell fizetni, szükség esetén gondoskodni kell róluk. Mi történik velük?
Ma könnyen mondjuk ki, hogy a nyugdíjak értékét megőrizzük, 2010 előtt ezt nem lehetett könnyen kimondani. Mi megőriztük a nyugdíjak mértékét, növeltük is azt, elmondhatjuk, ma végre olyan a gazdaság teljesítménye Magyarországon, hogy abból nem csak a munkavállalók, a családosok, hanem az idősek is részesülhetnek. Ilyen a nyugdíjprémium, ilyen az Erzsébet utalványban átadott tízezer forint.
Mindezek mellett szakértők szerint a hazai nyugdíjrendszer túlságosan merev.
Például a nők 40 rendszere pont arról szól, hogy korábban mehessenek nyugdíjba a nők, ne feledjük, ezt az elképzelést csak a kormánypárti képviselők támogatták annak idején.
Ön Vácott indul, mennyi idő alatt lehet eljutni a városba a fővárosból, miben fejlődött ez a körzet?
Valóban ott indulok, a választókörzethez 34 település tartozik. Vonattal háromnegyed óra volt az út tegnap, még nem az emeletes vonat volt ez, bízom benne, hogy jövőre már azzal lehet utazni. Szerintem ebben a körzetben, a kisebb településeken is láthatják az emberek, végre sok mindenre, az egészségház felújítására, az utakra van pénz, van fejlődés. Közben épül az M2-es is, javul a vízi közlekedés is.
Köszönjük a beszélgetést.
