A belső feltételek megteremtődtek
Lendvai Ildikó, az MSZP volt elnöke a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a választási előkészületekről, de szóba került még Paks II., valamint a gyerekek leterheltségének az ügye is.
Hol tart most az MSZP a választási előkészületekben, miként tudják behozni azt a lemaradást, amit a több hónapos vízdarálással okoztak?
A lemaradást a belső feltételek megteremtésében kellett behozni, hiszen a kampány hajráját mindenki csak most kezdi meg. A belső feltételek megteremtése nagyjából sikerült, van miniszterelnök-jelölt, van program, zajlik az országjáró kampány.
Egyre többen segítik Önöket, meg már mondta, hogy a feltételek kialakultak, de akkor miért nem állnak győzelemre? Egy szinten vannak nagyjából a Jobbikkal, amellyel most együttműködnek Hódmezővásárhelyen.
Dehogy működünk együtt a Jobbikkal. Az történt, hogy elindult a polgármesterségért egy jó civil jelölt, mi azt gondoltuk, nem állítunk vele szemben senkit, támogatjuk, ezek után a Jobbik is ezt gondolta. Mi nem vagyunk a Jobbik függvénye.
Kíváncsi vagyok a véleményére, hogy például Csepelen miért kell elindítani egy jelöltet egy olyan ellenzéki politikussal szemben, aki már bizonyított?
Én azért remélem, hogy előbb-utóbb születik itt is megegyezés, ami hamar megszülethetne, ha nem arról lenne szó, hogy az Együtt 27 körzetben akar a többi párt, így ellenünk is jelöltet indítani. Persze tudom, az Együtt a kispártok veszélyével küzd, hiszen nekik a mostani választási rendszerben az 5 %-os bejutási küszöb pillanatnyilag elérhetetlen. Bár nem szólok bele a dolgaikba, de azt gondolom, akkor nem vesztegetik el a választóik szavazatát, ha valamelyik nagyobb párt listájához csatlakoznak. Az Együtt ezt nem akarja, ám csak akkor lehet országos listájuk, ha 27 körzetben, ha törik, ha szakad, mindenki ellen induljanak. Ma sajnos az a helyzet, amelyik párt 5 % alatt van, ott a szavazói listaszavazata kárba fog menni. Mi azt az utat kínáljuk az Együttnek, mint amit a Liberálisok elfogadtak. Ám február közepénél tovább már nem tudjuk tovább kínálni, mert akkor kell hivatalosan bejelenteni, hogy ki milyen listát állít, majd elkezdődik az aláírások gyűjtése a jelöltek számára.
A választás előtt merül fel a kérdés, mi lesz veled, Magyarország, most éppen Ausztria támadta meg a bíróság előtt Magyarországot?
Mindnyájunkat ez a kérdés foglalkoztat, az osztrákok nem Magyarországot támadták meg, hanem a paksi szerződést érezték aggályosnak, én magam is annak érzem. Már csak azért is, mert már kezdenek országok átállni az alternatív energiaforrásokra. Tudom én, hogy közben a kormány támogatna kisebb napenergia-előállító egységeket, de milyen jó lenne, ha a paksi támogatásra fordított összeg 10 %-val támogatnák ezt a koncepciót. Szerintem az osztrákoknak igazuk van, aggódnak, én is aggódom. Tudom, nagyon ronda dolog az a szemétégetés, ami az osztrák oldalon zajlik a határ mellett, ez ellen nekünk kell fellépni, de a két veszély össze nem mérhető.
De az EU elengedte a paksi projektet.
Nem egészen így van, az Európai Unió nem azt vizsgálta, hogy az atomreaktorokkal általában mi a helyzet műszakilag, hanem azt, üzleti szempontból jóváhagyható-e az orosz hitel, amiből Paks II. épül. Tehát azt vizsgálták, nem szegjük-e meg az EU versenyszabályait. Én elhiszem, hogy nem szegjük meg, bár nekem jobban tetszett volna egy valódi pályázat, mint egy olyan, amire csak egyetlen felet hívunk meg. Ugyanakkor az Európai Unió országainak a többségében, Németországtól a finnekig, átállnak az atomenergiáról másikra. Ha nem lenne semmilyen más lehetőségünk, akkor kénytelenek volnánk beletörődni Paks bővítésébe, de van más lehetősé, itt a szél- és a napenergia.
Mit vár az MSZP egykori elnöke a választástól, különösen a közvélemény-kutatások fényében?
Most valóban bő 10 % felett járunk a szavazók körében, így biztosan ott leszünk a következő Országgyűlésben. De valóban az ország sorsa a kérdés az ország szempontjából nagyon nem lenne jó, ha egy nagyon egyoldalú hatalmi pozíció jönne létre. Bármilyen meglepő, de még Fidesz szavazók is mondják. az a jó, ha árnyelt a politikai térkép, ha mindenkinek arányos képviselete van. Én azt szeretném, ha nem ugyanaz a kétharmados gőzhenger görögne tovább, erre van is esély.
Interjút készítettem egy kormánypárti politikussal, aki elmondta, éppen felvételizik a nyolcadikos gyereke. Ha győznek, akkor megmarad ez a rendszer?
Én azt nagyon nem tartom jó módszernek, hogy a gyerekek 18 éves koruk alatt felvételiken essenek át. A nagyobb unokám, 12 évesen kellett felvételizzen, mert egy hatosztályos gimnáziumot kezdett el. nem hazabeszélek, mert sikerült neki, de biztosan az a jó, ha egy gyerek 10-16 éves korában már felvételizik? Ha egy gyerek középiskolában tanulna tovább, én legfeljebb egy minimális tanulmányi eredményt határoznék meg, nem gyötörném a gyereket újabb és újabb próbatételekkel. Innen lesz a felnőttkori gyomorfekély.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
