A BreuerPress és a HetiTV hírei
Belpolitika:
A kormány erőforrást, nem pedig áldozatot lát a magyarországi roma közösségben – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat hallgatói és alumnitalálkozóján, a Magyar Tudományos Akadémián. „Nézőpontunk szerint a romák nem segélyen, tehát más adófizetők pénzén tengődő, magatehetetlen kisebbség (…), hanem olyan magyar állampolgárokról beszélünk, akiknek élhető jövőt, lehetőséget tudunk adni itt, a szülőföldjükön” – fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországon ma csak két útja van a felemelkedésnek: a munka és a tanulás, ha pedig a kettő összekapcsolódik, az külön szerencse.
Remélhetőleg tavasz végére, nyár elejére megérkezik Budapestre az új amerikai nagykövet – mondta Megyesy Jenő, a miniszterelnök amerikai ügyekért felelős főtanácsadója a hirdo.hu-nak a Donald Trump amerikai elnök egy évvel ezelőtti beiktatatásához kapcsolódóan adott interjúban. Megjegyezte: nehéz prognosztizálni, hogy a szenátus mikor hagyja óvá a jelöltet, akit meg is hallgat előtte a testület. Sajtóhírek szerint David Corsteint jelölnék Budapestre amerikai nagykövetnek. Megyesy Jenő szerint ez azt jelentené, hogy most is egy politikai kinevezett érkezik Magyarországra, ahogy az volt elmúlt 20 évben is. Nem feltétlenül baj, hogy nem karrierdiplomata jön, mert egy politikai kinevezett függetlenebb tud maradni a rendszertől, és közelebb áll az elnökhöz – mondta.
A magyar kormánynak, hatóságoknak van listája azokról a szervezetekről, akik az illegális bevándorlást propagálják, jó dologként állítják be, ráadásul jogi segítséget nyújtanak ahhoz – mondta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a közrádiónak. A tárcavezető elmondta, aki ilyen tevékenységet végez „legyen az a Helsinki Bizottság, vagy más”, a „Stop Soros” törvénycsomag hatálya alá fog esni. A kormánynak az a dolga, hogy a nemzet biztonságára veszélyes szervezeteket figyelemmel kísérje – fejtette ki, majd egy lehetséges megoldásként említette: a magyar hatóságok az ügyészségnek fognak javaslatot tenni, hogy vizsgálják meg egyes, magukról önbevallást nem adó szervezetek tevékenysége ebbe a körbe tartozik-e. Rogán Antal szólt arról is, a „Stop Soros” törvénycsomag parlamenti elfogadása után senkit nem fog meglepetésként érni, ha Soros Györggyel szemben az elsők között vezetik be a távoltartási végzést, amennyiben nem hagyja abba a bevándorlás finanszírozását.
Megdöbbentőnek tartja a Fidesz és a KDNP, hogy az LMP-s Szél Bernadett által javasolt szakértő megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon. Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője azt emelte ki: aki bekerül a testületbe, az felelősséggel tartozik Magyarország biztonságáért, ezért természetes, hogy átvilágítják. Hozzátette: a bizottság első kézből értesül az ország biztonságát, rendjét fenyegető veszélyekről, titkos információkról és a szolgálatok tevékenységéről. Értékelése szerint a szakértőnek javasolt afgán állampolgár az egyik legradikálisabb bevándorláspárti Soros-szervezet munkatársa volt, ez kifejezetten veszélyt jelent a magyar emberek és a nemzet biztonságára.
Hazugságokkal kevert, értelmezhetetlen rasszista hadjárat indult a médiában az LMP egy munkatársával szemben – mondta Ungár Péter, az ellenzéki párt elnökségi tagja. Az LMP elnökségi tagja arra a kérdésre, hogy kollégájuk nyílt bevándorláspártisága lehetett-e a probléma elmondta, „még ez egy olyan ország, ahol valaki bármilyen kérdésben elfoglalhat bármilyen álláspontot a migrációval kapcsolatban”. Hangsúlyozta, a szóban forgó munkatársuk magyar állampolgár, aki ellen szerinte a Fidesz azért indított hadjáratot, mert fél, hogy a nemzetbiztonsági bizottságban kiderül: a „Soros-terv semmi”, és semmilyen tekintetben nem jelenthet veszélyt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium épülete előtt tiltakozott a DK-Szolidaritás szövetség az ellen, hogy – állításuk szerint – több tízezer ukrán állampolgár kap magyar nyugdíjat. Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke, a DK-Szolidaritás országgyűlési képviselőjelöltje azt mondta, hogy a folyamat 2010 óta gyorsult fel és a betelepülők nagy része csak papíron él Magyarországon. Soha nem dolgoztak itt, de ennek ellenére sokszor 200-300 ezer forintos nyugdíjat kapnak egy korábbi, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között kötött egyezmény alapján – fogalmazott. A mozgalom elnöke szerint a betelepüléseket a magyar kormány szervezi.
A Fidesz szavazóinak aránya ebben a hónapban nem változott, így továbbra is 26 százalék. A biztos szavazó, pártválasztók körében a Fidesz támogatottsága 49 százalék – derült ki a Publicus Intézet felméréséből. Az MSZP támogatottsága ebben a hónapban két százalékpontot növekedett, így most már 11 százalék. A biztos szavazó, pártválasztók körében az MSZP támogatottsága 17 százalék. A Jobbik támogatottsága két százalékpontot növekedett, így már 11 százalék. A biztos szavazó, pártválasztók körében a Jobbik támogatottsága 16 százalék. Az LMP szavazóinak száma nem változott, továbbra is 5 százalék, azonban a biztos szavazó, pártválasztók körében 7 százalék. A DK támogatottsága egy százalékpontot csökkent, és így 3 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében 5 százalék. Ebben a hónapban az Együtt és Kétfarkú elérte az egy százalékot, azonban a liberálisoknak, és egy éve most először a Momentumnak ez nem sikerült.
Meghalt Kálmán András, Dunaújváros egykori polgármestere, az MSZP volt országgyűlési képviselője. A volt városvezető 68 évesen, váratlanul hunyt el. Kálmán András 1990-ben önkormányzati képviselő, 1994-ben pedig az MSZP dunaújvárosi regionális szervezetének elnöke lett. 1998-ban és 2002-ben választották meg országgyűlési képviselőnek. Kálmán András 1999-ben, időközi polgármester-választáson nyerte el a polgármesteri tisztséget. 2002-ben és 2006-ban is ő lett a polgármester, szintén az MSZP színeiben. 2010-ben már nem indult a tisztségért, nyugdíjba vonult. A 2014-es önkormányzati választáson az MSZP, a DK és az Együtt közös önkormányzati képviselőjelöltje volt, de nem került be a közgyűlésbe.
Külpolitika
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségével folytatandó hivatalos koalíciós tárgyalás elkezdése mellett döntött vasárnap Bonnban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) rendkívüli kongresszusa, a 642 küldött közül 362 a tárgyalás megkezdésére, 279 pedig ellene szavazott, 1 küldött tartózkodott. A koalíciós tárgyalások elkezdésére a küldöttek 56,3 százaléka szavazott, ellene pedig 43,5 százalék. Az SPD és a CDU/CSU várhatóan kedden kezdi el a tárgyalásokat, amelyek nagyjából két hétig tarthatnak. Ha sikerül kidolgozni egy koalíciós szerződést, a mintegy 450 ezres tagságú SPD pártszavazással, a tagság voksai alapján dönt arról, hogy ismét koalícióra lép-e a CDU/CSU-val. Az új német szövetségi kormány így húsvét körül alakulhat meg. Ez lenne a harmadik nagykoalíció, és a negyedik kormány, amelyet Angela Merkel, a CDU elnöke vezet.
A német törvényhozás úgy döntött, hogy létrehozza az antiszemitizmussal foglalkozó biztosi posztot. A Baloldali Párt (Die Linke) kivételével támogatták a javaslatot a meghatározó pártok. Az indítvány szerint az antiszemitizmus eddig szélsőjobboldali jelenség volt Németországban, de az utóbbi időben a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkező bevándorlók változtattak ezen a helyzeten. A Die Linke ez utóbbi kitétel miatt nem szavazta meg. Igennel voksolt viszont a törvényhozásba újonnan bekerült szélsőjobbos párt az AfD – olvasható a Jewish Telegraphic Agency összefoglalójában. A törvény kimondja, hogy a Bundestag elítéli és szembeszáll az antiszemitizmus minden formájával, különös tekintettel arra a felelősségre, ami Németországra hárul a történelme miatt. Az utóbbi időben számos zsidó szervezet kérte, hogy hozzanak létre ilyen biztosi posztot.
Izraelben nem emelnek vádat az ország jordániai nagykövetségének volt biztonsági őre ellen, aki tavaly júliusban önvédelemből lelőtt embert. Benjámin Netanjahu miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael hivatalosan elnézést kért Jordániától az Ammánban történt tavalyi súlyos incidensért, amelyben két jordán állampolgárt lőtt a nagykövetség biztonsági őre. Jordánia eredetileg azt követelte, hogy állítsák bíróság elé a lövöldöző biztonságit, de ehelyett az izraeli Sin Bét belbiztonsági szolgálat és a külügyminisztérium felülvizsgálja az esetről készített jegyzőkönyveket és az őr eljárását, és átadja az eredményeket a jordániai illetékeseknek. Tavaly júliusban diplomáciai törést okozott a két ország kapcsolatában a tisztázatlan körülmények között történt lövöldözés, az esetet követően hazatért Izraelbe az ország ammáni nagykövete, és azóta nem is vette át posztját sem ő, sem másik diplomata.
Kelet-Jeruzsálemnek kell lennie a palesztin állam fővárosának – húzta alá a Mike Pence amerikai alelnökkel folytatott tárgyalásain II. Abdalláh jordániai király. Az uralkodó aggodalmának adott hangot az Egyesült Államok döntése miatt, hogy elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának. A palesztin-izraeli konfliktusra csak kétállami megoldás elképzelhető – szögezte le II. Abdalláh, aki szerint az amerikai döntés „nem része a konfliktus átfogó megoldásának”. Mike Pence kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja a kétállami megoldást. Pence ugyanakkor történelminek nevezte Donald Trump amerikai elnök döntését Jeruzsálemről. Világossá tette, hogy Washington eltökélt a békefolyamat újraindítása mellett.
Véget ért a kabuli Intercontinental szálloda elleni fegyveres támadás az afgán belügyminisztérium vasárnapi tájékoztatása szerint. A biztonsági erők az összes támadóval végeztek. A merényletben hat civil, köztük egy külföldi nő vesztette életét, állampolgárságát egyelőre nem közölték. Naszrat Rahimi, a belügyminisztérium egyik szóvivője tájékoztatása szerint heten sebesültek meg a szombat este indított támadásban, amelyet egyelőre egyetlen terrorszervezet sem vállalt magára. A korábbi tájékoztatással szemben nem négy, hanem három merénylő volt, mindhármukkal végeztek a különleges erők, amelyek aztán szobáról szobára vizsgálták át a szállodát. A hotelből több mint 150 embert, köztük 41 külföldit menekítettek ki, 126-ot még az éjszaka folyamán, a többieket vasárnap reggel – közölte a tárca másik szóvivője, Nadzsíb Danis.
A bevándorlási politikával kapcsolatos vita leállította az USA hivatalait. Élénk egyeztetések indultak az amerikai törvényhozók között a kormányzat működésének finanszírozását átmenetileg biztosító törvényről, amely elbukott a szenátusi szavazáson, így részlegesen leállnak a kormányzati hivatalok és ügynökségek. A szenátusnak péntek éjfélig kellett volna megszavaznia a törvényt a kormányzati leállás elkerüléséhez, de végül 50:49 arányban elutasította a javaslatot. A képviselőházban – amely viszont csütörtökön jóváhagyta a kormányzat működését február 16-ig biztosító jogszabályt – már készítették elő az új törvényjavaslatot. Sajtóértesülések szerint a szenátusban Mitch McConnell, a republikánus frakció vezetője hétfőn terjeszt elő újabb javaslatot, de ebben csupán a kormányhivatalok átmeneti időre, február 8-ig való finanszírozásáról esik szó, e három hét alatt próbálnának megállapodni a demokratákkal a bevándorlási politika vitás kérdéseiben.
Szíriából kilőtt rakéták csapódtak be vasárnapra virradóra a dél-törökországi Kilis tartomány területén, miután a török hadsereg hadműveleteket kezdett a kurdok felügyelete alatt álló Afrín térségében – jelentette az Anadolu állami hírügynökség. A rakéták lakott területeket értek – mondta Mehmet Tekinarslan kormányzó. A csapások során egy ember könnyebb sebeket kapott. Törökország Olajág néven nagyszabású hadműveletet indított Szíria északnyugati részén, amelynek célpontja a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia. A török haderő vasárnap a szárazföldi hadműveletet is megindította az YPG nevű kurd milícia ellenőrizte északnyugat-szíriai Afrín térségében – jelentette a Habertürk török hírportál. Az Anadolu török állami hírügynökség ezzel párhuzamosan arról írt, hogy az Ankarával szövetséges, mérsékelt ellenzéki Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) fegyveresei is megkezdték az előrenyomulást.
Pontosan egy évvel Donald Trump elnöki beiktatásának ceremóniája után, amikor nők százezrei tüntettek az új elnök ellen, – az egyéves évfordulóra is emlékezve – vonultak ismét utcára a nők. Sajtójelentések szerint Chicagóban mintegy 300 ezren vettek részt a megmozduláson, New Yorkban Bill de Blasio polgármester hivatala szerint 120 ezren tüntettek, Los Angeles demokrata párti polgármestere, Eric Garcetti Twitter-bejegyzésében 600 ezer protestálóról írt. A szövetségi fővárosban, Washingtonban szemmel láthatóan jóval kevesebben voltak, mint a tavalyi megmozduláson, de így is ezrek voltak az utcán. Tüntettek még például a kaliforniai San Franciscóban és a coloradói Denverben, a texasi Dallasban és az észak-karolinai Charlotte városában is. Összesen mintegy 250 amerikai városban szerveztek megmozdulásokat.
Az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmében, a bírói hatalom politikai befolyás alá helyezése ellen kezdődött ellenzéki tüntetés Bukarestben és Románia más városaiban. A korábbi kormányellenes demonstrációktól eltérően nem a kormány székháza előtt, hanem az 1989-1990-es kommunista-ellenes megmozdulások történelmi helyszínén, az Egyetem téren gyülekeztek a bukaresti tüntetők. A téren több ezren gyűltek össze, megbénítva a járműforgalmat a belvárosban. A tüntetők „Mindenki az igazságszolgáltatásért” feliratú táblákkal érkeztek, a tér „Igazságot, nem korrupciót”, „PSD a vörös pestis” skandálásoktól volt hangos. Az úttest elfoglalását megelőzően kisebb dulakodás alakult ki a tüntetők és az őket a járdán tartani próbáló csendőrök között. Lökdösődés volt az aluljáróban is, ahonnan a rendfenntartók egy ideig nem akarták a felszínre engedni a metróval érkezőket. A csendőrség több rendbontót, illetve olyanokat, akinél fegyverként használható tárgyakat találtak, előállítottak. Miután sikerült elfoglalniuk az úttestet, lenyugodtak a kedélyek, a tüntetők a parlament épülete elé vonultak, mire odaértek, létszámuk a sűrű havazás ellenére több tízezerre duzzadt. A résztvevők itt, „Tolvajok, tolvajok” skandálással fejezték ki megvetésüket a politikusok iránt, majd telefonjaik fényét egyszerre felgyújtva jelezték, hogy éberségük nem lankad, továbbra is figyelik a hatalmon lévők minden mozdulatát.
A szlovák kormányfő kijelentette, hogy támogatja azt a kezdeményezést, amely értelmében a nyolcosztályos gimnáziumok az adott korosztályból csak a diákok 5 százalékát vehetik fel. Tényleg minden gyereknek gimnáziumba kell járnia? A hármas tanulóból nem lesz zseni a gimnáziumban sem – mondta Robert Fico. Hozzátette, hogy amikor ő volt gimnazista, bizony csak a legjobbakat vették fel. „Az egész középiskolai oktatási rendszert újra kell gondolni. Hát a munkáltatóknak mit tudunk kínálni, hogy minél hamarabb képzett munkaerőhöz jussanak” – tette hozzá azzal, hogy megbízza egyik miniszterelnök-helyettesét, vegye kézbe az iskolarendszer átalakítását.
Először a negyvenes évek elején adtak ki a svéd hatóságok egy olyan brossurát, amelyben a háború kitörése estén szükséges tennivalókat gyűjtötték össze. Ezt egészen a hidegháború végéig aktualizálták, majd 1991-ben beszüntették a terjesztését. Most, majd’ harminc év után és sokak legnagyobb megdöbbenésére, a svéd kormány úgy döntött, feltámasztja, és – aktualizálva – minden svéd háztartásba eljuttatja. Az Om kriget kommer, azaz Ha jön a háború nevet viselő kiadvány a május végi vészhelyzetre felkészítő nemzeti hét során fog eljutni a mintegy 4,7 millió svéd háztartásba, jelentette be a svéd civil védelmi hatóság képviselője, Christina Andersson. Újdonság az eredeti kiadványhoz képest, hogy most már nem csak fegyveres konfliktusra, hanem természeti katasztrófára és terrortámadásra is fel fog készíteni.
Tomislav Karamarko, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség volt elnöke, egykori miniszterelnök-helyettes elutasította a legfelsőbb közigazgatási bíróság döntését, amellyel összeférhetetlenséget állapított meg vele szemben a Mol-INA-ügyben. Karamarko a Facebook-oldalán azt írta: nem áll fenn az összeférhetetlenség, 2016 tavaszán csak Horvátország érdekeit akarta megvédeni és figyelmeztetni az anyagi károkra, amelyek a döntőbíróság per végül be is következett elvesztésével járnak. Szavai szerint betöltött tisztségei miatt joga és kötelessége volt elmondani saját véleményét az aktuális történésekről, főleg azokról, amelyek Horvátország nemzeti érdekeinek védelmét érintették.”Egy találkozón azt mondtam, érdemes volna a magyar féllel közös megállapodásra jutni, és amennyiben ez sikerül, közösen elállni a döntőbírósági eljárástól, mert nem vagyok benne biztos, hogy Horvátország megnyeri azt” – írta Karamarko közösségi oldalán. Jelezte: immár több mint világos, hogy csak meg akarta védeni Horvátország érdekeit és a horvát költségvetést.
Gazdaság:
Rekordforgalom volt tavaly a magyarországi használtautó-piacon, ahol változatlan a 10 évnél idősebb kocsik túlsúlyának kedvezőtlen trendje – ismerteti a használt autók kereskedelmével foglakozó Das Weltauto. Magyarországon 2017-ben 687 991 használt gépjármű átírását regisztrálták a hatóságok, ez 10,9 százalékos növekedés 2016-hoz képest. Ezzel a piac túlszárnyalta a 2005-ös csúcsévet, amikor 639 104 kocsi talált új gazdára. Tavaly az alsó-középkategóriás autók voltak a legnépszerűbbek, az eladások 30 százalékát (210 880 autó) tették ki ezek a modellek, kisautót 25 százalékban (176 185 autó), felső-középkategóriás gépet 15 százalékban (106 905 autó) választottak, és 5152 használt luxusautó is gazdára talált belföldön. A legnépszerűbb márka az Opel (93 493 autó), a Suzuki (70 146 autó) és a Volkswagen (66 879 autó) volt. A legnagyobb érdeklődés Budapesten (173 962 autó) és Pest megyében (112 463 autó) mutatkozott a használt kocsik iránt.
Felminősítették Görögországot és Spanyolországot. Görögországot a Standard & Poor’s minősítette fel. az eddigi „B mínusz”-ról egy fokozattal „B”-re emelte a devizában és hazai valutában fennálló görög szuverén adósság osztályzatát. A cég az új besorolást további felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátással látta el. A Fitch Ratings Spanyolország hosszú lejáratú deviza-államadósságának osztályzatát javította az eddigi „BBB plusz” szintről egy fokozattal a már elsőrendű befektetői kategóriának számító „A mínusz”-ra, stabil kilátással. Görögország felminősítésének indoklásában a Standard & Poor’s kiemelte, hogy a döntés a görög közfinanszírozási helyzet folyamatos javulását és a fokozatosan javuló reálgazdasági kilátásokat tükrözi.
Sport:
A magyar labdarúgó-válogatott új szövetségi kapitánya, Georges Leekens március 23-án hazai pályán mutatkozik be, az ellenfél Kazahsztán együttese lesz. A magyar szövetség honlapjának beszámolója szerint négy nappal később szintén hazai környezetben Skócia csapatát fogadja a magyar válogatott. Előbbi találkozó 19, utóbbi 20 órakor kezdődik. „Ez egy teljesen új kezdetet jelent, vagyis a múltban történtekkel már egyáltalán nem szeretnénk foglalkozni. Két teljesen eltérő stílusú csapat ellen tudjuk majd kipróbálni magunkat – alapvető szempont volt az ellenfelek kiválasztásakor, hogy minél többféle helyzetben, több játékstílus ellen derüljön ki a válogatottról, hogy mire képes” – mondta a belga szakember, akit október végén neveztek ki a válogatott élére, ám a csapat novemberi mérkőzésein még nem ő ült a kispadon.
Könnyű:
Szörényi Levente Kossuth-, és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, gitáros, énekes és szövegíró kapta idén a Kölcsey-emlékplakettet, a rangos irodalmi-művészeti elismerést a magyar kultúra napjának alkalmából adták át a szatmárcsekei református templomban. Jánosi Zoltán, a díjat alapító Kölcsey Társaság elnöke laudációjában elmondta, míg Bartók Béla a hangversenytermekbe és Kodály Zoltán az iskolákba, addig Szörényi Levente a beat és a rockzene segítségével vezette vissza a népdalt a helyét és a küldetését kereső, de folytonosan torz eszméktől és politikai akaratoktól manipulált ifjúság szívébe. „Együtteseinek dalaival a kor milliókat megérintő zenei irányzataiban úgy szólaltatta meg a népdal hagyományát, hogy az egyszerre fejezett ki szabadságvágyat, lázadást és hívta fel az ifjúságot az új zenei formákkal új életprogramok keresésére is” – fogalmazott Jánosi Zoltán. A társaság elnöke a közönség vastapsától kísérve adta át a Melocco Miklós szobrászművész által készített plakettet a 72 éves előadóművész számára.
