Népszavazás előtt Erzsébetváros
Február 18-án népszavazáson döntenek az erzsébetvárosiak a bulinegyeddel kapcsolatban. Dr. Bajkai István alpolgármester és Szűcs Balázs önkormányzati képviselő fejtik ki a saját, illetve pártjuk álláspontját.
Szabó László sakknagymesterre emlékeztek a kerületben.
Minden erzsébetvárosi polgár menjen el a népszavazásra, vegyen részt azon.
Dr. Bajkai István, Erzsébetváros alpolgármestere a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a kerületi népszavazásról, annak tétjéről, valamint arról is, hogy miért fontos a népszavazáson való aktivitás. A városvezetőt Breuer Péter és Kovács András, az Origo főmunkatársa kérdezte.
Most már eldőlt, lesz népszavazás Erzsébetvárosban, de a pontosság kedvéért, miről is szavaznak a kerületben élők?
Azt már tudjuk, hogy február 18-án kerül majd sor a helyi népszavazásra, miután a választási bizottság döntését senki sem támadta meg, így jogorvoslati eljárás nincs folyamatban. A népszavazáson a következő kérdés kerül az erzsébetvárosiak elé, egyetértenek-e azzal a kerületben élők, hogy éjfél és reggel 6 között valamennyi vendéglátóipari üzlet zárva tartson. Ennek a kérdésnek a felvételét a helyi Fidesz frakció kezdeményezte, ezt hagyta jóvá a választási bizottság.
Ön egy ügyvédi iroda tulajdonosa, azaz értelmezhetjük úgy is, hogy egy üzletember. Ebbéli minőségében Ön szerint mennyire lehet egy ilyen népszavazás kedvező hatással a kerületben működő vendéglátós cégek, azok tulajdonosai számára?
Nem megkerülve a kérdést, azért hozzátartozik, az ügyvédi szakma sajátosságából következik, hogy ennek a munkának van egy nagyon erős személyes és bizalmi jellege is, így én ezt nem igazán tartom üzletemberi kategóriának. Ez akkor is így van, ha az eddigi harminc éves pályafutásom alatt sikerült egy elég nagy irodát létrehoznom, ahol közel harminc ember dolgozik, nekik és családjainak biztosítok megélhetést. Én magam a mai napig is eljárok a bíróságra, tárgyalásokon veszek részt, persze nekem ez egy nagy szerelem is egyben. Értem én azt a félelmet, hogy a bulinegyedben igazából este 11 körül indul be az élet, így az éjféli zárás nem egyszerű. Azonban azt gondolom, sokféle módon lehet egy üzletet működtetni, a mostani rend, üzleti struktúra egy hosszabb nyitvatartási idővel számol, a vállalkozók erre építették fel az üzleti stratégiájukat. Nem tudom elégszer hangsúlyozni, ezt a modellt, a romkocsma negyedet, ami mára bulinegyed néven fut, a kétezres évek elején az akkori szocialista-liberális városvezetés döntötte el, mindezt úgy, hogy akkor senki nem kérdeztem meg az embereket a döntéssel kapcsolatban, a következményekről nem adtak tájékoztatást. Ma már nem lehet vitatni, itt egy elég jelentős üzletág alakult ki, ahogy azt sem, mára már több száz üzletember, kereskedő, vendéglátós, Airbnb kiadó alapozza erre a helyzetre a stratégiáját. Ahogy az is egyértelmű, ezek a vállalkozások fizetik az adót, a közterheket, de mindezek mellett egy olyan helyzet alakult ki, hogy ez a szaktor annyira túlnőtt, ami már az itt élők tűrőképességének a határát is átlépte. Mára kialakult egy üzleti modell, ebből már több ezer ember él, a vállalkozóktól kezdve az alkalmazottakig, több tízezerre tehető azoknak a száma, akik naponta, különösen hétvégén jönnek ide szórakozni, de több ezren vannak azok is, akik ettől nem tudnak aludni, pihenni.
A lakások elértéktelenednek a bulinegyed miatt?
Nem, sőt nagyon megnőttek az erzsébetvárosi ingatlanárak, ma már nem ritka a 800 ezer-1 milliós négyzetméter ár sem.
De az élhetőségi viszonyok romlottak.
Nagyon sok lakossági fórumon veszek részt, ahol elmondják, nagyon nehéznek, sőt időnként elviselhetetlennek tartják az itt élők a lakókörülményeket. Hallottam olyat, nem is egyszer, hogy hajnali 2-kor még a lakóházon belül tart még a hangoskodás, hiszen a turisták a kocsma után a bérelt lakásban folytatják a bulit.
Ez volt annak idején Londonban a Sohoban is, ahol ma már normalizálódott a helyzet.
Azt hiszem, ott is hosszú idő telt el, míg ez megvalósult, arról nem is beszélve, hogy ott ma már olyan emberek laknak, akik tudják, a Sohoban élnek és ez mivel jár. Erzsébetvárosban éppen az a gond, hogy itt laktak, laknak emberek, akik azt vették észre, hozzájuk költözött, beköltözött a bulinegyed.
Milyen kampányra számít, a Momentum már megszólalt és egyértelműen a nem szavazatra buzdítják az erzsébetvárosiakat.
A Momentum olyan nyilatkozatokat fogalmazott meg egyfajta rendszerként, amit az önkormányzat már régóta folytat. Ilyen például az ablakok szigetelésével kapcsolatos nyilatkozatuk, ez már régóta folyamatban van a kerületben, de beszéltek a takarítógépekről ebben az ügyben is már régen léptünk, csak az idén több mint százmillió forint értékben rendeltünk ilyen eszközöket. Tehát a javaslataikban már 2014 óta léptünk, lépünk előre, persze nem minden valósult még meg, de folyamatos fejlesztésekben vagyunk.
A kerület vezetése mire biztatja az erzsébetvárosiakat?
Politikusként, városvezetőként is azt gondolom, a népszavazás az egyik legdemokratikusabb intézmény, egy nagyon fontos vívmány. Ezért arra biztatjuk az embereket, hogy minél többen menjenek el a népszavazásra, mert fontos az érvényesség elérése. A népszavazási felhívás jogilag is mindenkinek szól Erzsébetvárosban, de amúgy is szeretném, ha minden kerületben élő elmenne és véleményt nyilvánítana. Persze az is egyértelmű, ez a probléma a Belső-Erzsébetvárosban élőket jobban érinti, mint a kerület más részén élőket, de úgy gondolom, ez a kérdés őket is érinti.
Amennyiben olyan döntés születik, akkor átneveljük a bulinegyedbe érkezőket és inkább egy ötórai teára várják majd őket a vendéglátó egységek?
Ez nem célja a népszavazásnak, akik idejönnek, azok valóban szórakozni akarnak, az átnevelésben nem hiszek, igyekszem inkább a realitások talaján maradni, az egész életem erről szól. Azt bizonyosan el lehet érni a közbiztonságot, az üzletek nyitva tartásának a szabályozását, az utcák rendbetételét, a biztonsági őrök fokozott jelenlétét, az illemhelyek számának növelését, a takarítás hatékonyságának a növelését, ezeken mind lehet változtatni. Még talán bizonyos szempontból lehet akár az ideérkezők hozzáállásán is változtatni, hiszen nem mindegy, mivel szembesül a turista, ha a renddel, a tisztasággal, a számonkérhetőséggel, akkor talán más lesz a helyzet, ha nem úgy hirdetik a bulinegyedet, hogy itt mindent lehet.
Az nem fordulhat elő, hogy azok a vendéglátósok, akik a nem szavazat mellett vannak, nagy tömegben jelentsék be a saját alkalmazottaikat? Tudnak ellene tenni valamit?
Részben vannak jogszabályi előírások, hogy mit lehet és mit nem lehet tenni. Nyilvánvalóan visszaélést követ el valaki, ha olyan bejelentést tesz, amely mögött nincs tényleges lakhatás. Én egyébként már hallottam erről lakossági fórumokon, a kerületiek már felvetették ezt, mint esetleges veszélyt. A szavazási névjegyzés egyébként 30 nappal a népszavazás előtt zárul. Ezért is azt javaslom, hogy minden erzsébetvárosi polgár menjen el a népszavazásra, vegyen részt azon.
Mennyire tekinthető ez a helyi népszavazás a tavaszi országgyűlési választás főpróbájának?
Gondolom, hogy vannak, lesznek olyan politikai erők, amelyek ezt gondolják, ám szerintem nem szabad egy helyi népszavazást egy országos jelentőségű választással összekeverni. Persze nagyon fontos az is, hogy tavasszal kit küldenek az erzsébetvárosiak az Országgyűlésbe, de előtte még a helyi népszavazás a kiemelt ügy, a kettő semmiképpen sem hathat ki egymásra.
Arra buzdítok mindenkit, menjen el szavazni, szavazzon igennel
Szűcs Balázs református lelkész, önkormányzati képviselő, Erzsébetváros egyházügyi tanácsnoka beszélt a népszavazási kezdeményezésről, az igen szavazatok jelentőségéről, valamint az egyeztetés, a párbeszéd fontosságáról.
Ön a Párbeszéd önkormányzati képviselője, ebben a minőségében is kérdezem az erzsébetvárosi népszavazásról, mi az Önök álláspontja ebben az ügyben?
A népszavazás ötletét a frakciótársam, Újvári-Kövér Mónika képviselő kezdeményezte már hónapokkal ezelőtt, így nem volt számunkra nagy meglepetés, hogy a Fidesz is ezt a megoldást választotta. Mi meg is szavaztuk az előterjesztést. Tudni kell, Újvári-Kövér Mónika már a 2014-es kampánya során ios folyamatosan foglalkozott a bulinegyed ügyével, nagyon sokat egyeztettünk a kerület egyéni országgyűlési képviselőjével, Oláh Lajossal, aki egyébként több kezdeményezéssel is élt az Országgyűlésben. Sajnos ezek a szándékok akkor teljesen süket fülekre találtak, úgy tűnik azonban, itt Erzsébetvárosban egy maroknyi lakó teljesen jogos felháborodása kellett ahhoz, hogy legalább egy gondolkodás induljon el a bulinegyed ügyéről. Rájöttek, őszintén kell beszélni azokról az áldatlan állapotokról, amelyek Belső-Erzsébetvárosban, a bulinegyedben uralkodnak. Azt nagyon sajnálom, hogy a Fidesz mindenféle egyeztetés nélkül, ha másként fogalmazok, akkor suttyomban adta be ezt a szerintünk rossz népszavazási kérdést.
Azt mondta, hogy Önök is ebben gondolkodtak, akkor nem lehetséges, mégis ugyanazt gondolják a bulinegyedről?
Ebben egyáltalán nem vagyok biztos, pontosan tudom, a Fidesz arra számit, a népszavazás érvénytelen és eredménytelen lesz, pontosan tudták, a választási törvény nem ismer rész-népszavazást, hanem csak a kerület egészére vonatkozót. Már ezért is arra buzdítok mindenkit, menjen el szavazni, szavazzon igennel. Mi az októberi testületi ülésen a frakciótársammal megszavaztuk az éjféli zárórát, minket az erzsébetvárosi polgárok választottak meg, mi őket szeretnénk képviselni.
A vendéglátósoknak a működési engedélyt még az előző testület szavazta meg.
2011-ben éppen Rónaszékiné Keresztes Mónika volt az, aki megszavazta a Fidesznek azt az előterjesztését, hogy vegyék el a társasházaktól azt a jogot, amely alapján beleszólhattak ebbe a folyamatba. Ma ennek köszönhetően azt látjuk, a társasházak, a lakók eredménytelenül küzdenek egy egészséges, normális lakókörnyezetért. Ha már történelmi tévedésekről van szó, akkor éppen az előbb említett egykori fideszes politikus történelmi tévedéséről is lehet beszélni. Azt látom most, hogy semmi sem változott.
Azért történtek változások, új gépekkel már korábban kezdik az utcákat takarítani, a szórakozóhelyek nagy része hangszigetelt, mára „csak” a látogatókat kellene egy kicsit szabályozni. Ha megtörténik a szigorítás, akkor nem tart attól, hogy az ingatlanárak emelkedése megáll, sőt csökkenni kezd?
Ami a takarítást és az egyéb hangszigetelési és más dolgokat illeti, mi megszavaztuk ezeket a kezdeményezéseket, örültünk is nekik, sőt mi magunk is adtunk be javaslatokat, amelyeket el is fogadott a testület. Ilyen volt a közterület-felügyelők angol nyelvi képzése, vagy a lakhatási kérdéseinek a megoldása, voltak olyan kezdeményezéseink is, amelyek sajnos nem kaptak többséget. Ezek mindegyike nagyon fontos döntés volt, ezek is egy picit élhetőbbé teszik ezt a városrészt, de azt nem fedik el, itt az elmúlt hét évben semmi az égegyadta világon nem történt, mindenki menekült a probléma elől és mindenki megpróbálta ezt elpalástolni. Ezért is vagyok nagyon büszke azokra az erzsébetvárosiakra, akik mertek és tudtak felállni és elkezdtek szervezkedni.
Mi lesz azokkal a beruházókkal, akik komoly összegeket fektettek bele a vállalkozásukba itt a bulinegyedben?
Ezért is tartom nagyon rossznak a népszavazási kérdést, ahogy azt a helyzetet is, amibe most a Fidesz belekergette Erzsébetvárost, a képviselőtestületet. Nekem határozott meggyőződésem, a népszavazási kezdeményezés, maga a népszavazás nem oldja meg a problémákat, további intézkedésekre, egyeztetésekre lesz szükség. Hozzá kell tennem, az önkormányzati hivatal dolgozói mindent megtesznek azért, hogy a változások, amelyek már életbe léptek, érezhetőek legyenek, ez mindannyiunk érdeke.
Ön most erősen kritizálta a jelenlegi fideszes városvezetést, de Önök együttműködnek velük.
Ez így van, mert a kerületnek előre kell lépnie, az itt élő 65 ezer embernek mindenképpen egy élhető Erzsébetvárost kell csinálnunk, az nem fordulhat elő, ami korábba Esztergomban volt, vagy ami Újpalotán zajlik. A kerület nem bénulhat meg, együttműködésre vagyunk ítélve, én szeretem az együttműködést, a párbeszédet, ezért is vagyok tagja a Párbeszédnek. Nagyon szeretem, ha egyeztetések vannak, ezért is tartom elképesztően rossz dolognak, hogy mindenféle egyeztetés nélkül adta be a Fidesz ezt a rossz népszavazási kérdést, amire nem lehet igazán jól válaszolni.
Szabó László világhírű sakknagymesterre emlékeztek Erzsébetvárosban
Száz évvel ezelőtt született a kerületben Szabó László sakknagymester, akit már 18 évesen beválogatták az akkori válogatottba a sakkolimpiára, ahonnan aranyéremmel tértek haza. Az egykori nagy sakkbajnok tiszteletére emeltek emléktáblát Erzsébetvárosban, az avatási ünnepségen dr. Bajkai István alpolgármester is beszédet mondott.
Bajkai István beszédében kiemelte, egy legenda emléktábláját avatják fel, akire emlékezni, emlékeztetni kell, majd hozzátette, senki sem születik legendának, azzá válni szokás.
Az ünnepségen szintén megszólalt Farkasházy Tivadar humorista, aki egy Szabó László levélből idézett, amit neki írt a sakkmester. Az eseményt végül Rudolf Péter színművész zárta.
