A BreuerPress és a HetiTV hírei
Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelbe utazott, ahol részt vesz az EU keleti partnerség 5. csúcstalálkozóján. Az esemény alkalmat ad a magyar kormányfőnek arra, hogy további konzultációkat folytasson a kisebbségi jogokat durván korlátozó új ukrán oktatási törvényről. A keleti partnerség 2009-ben indult útjára azzal a céllal, hogy előmozdítsa a politikai társulást és a gazdasági integrációt az EU és hat kelet-európai partnerország – Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Georgia, Moldova, Örményország és Ukrajna – között. Az Európai Tanács tájékoztatója szerint a pénteki csúcstalálkozón áttekintik majd, hogy milyen eredményeket értek el a legutóbbi, 2015-ben Rigában tartott egyeztetés óta, különösen a tekintetben, hogy a partnerség milyen kézzelfogható változásokat hozott a hat keleti partnerország polgárai számára. A magyar diplomácia „rekordévének” eseményei vasárnaptól folytatódnak, akkor érkezik ugyanis Magyarországra a világ egyik legfontosabb vezetője, Kína miniszterelnöke. Li Ko-csiang vezetésével tartják meg hétfőn a Kína és 16 közép- és kelet-európai ország együttműködési keretének (16+1) soron következő csúcstalálkozóját Budapesten. Kedden Orbán Viktor és Li Ko-csiang kétoldalú, hivatalos államközi tárgyalást is folytat egymással, illetőleg sor kerül további bilaterális egyeztetésekre több térségbeli ország kormányfőjével.
Megtéríti a kormány a KRESZ-tanfolyam és -vizsga díját 2018. július 1-jétől a 20 évesnél fiatalabbaknak – jelentette be az emberi erőforrások minisztere és a tárca család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. Balog Zoltán közölte, a visszatérítés 25 ezer forintos értékhatárig jár. Novák Katalin elmondta, hogy a B kategóriás jogosítványhoz szükséges KRESZ-tanfolyam díja általában 15-25 ezer forint, a vizsga díja pedig 4600 forint, így a visszatérítés fedezheti ezeket a költségeket.
Nyitott kérdések vannak az unió előtt, és ezekre a válaszok még nem egyértelműek – jelentette ki az igazságügyi miniszter. Trócsányi László azt mondta: a szociális kérdések szorosan összefüggnek a versenyképességgel, szabályozásuk pedig a tagállami szuverenitással. Közölte, komoly viták várhatók arról, hogy egy ország a foglalkoztatáspolitikában vagy a munkajog területén milyen hatásköröket kíván átadni vagy megtartani. Ezek a kérdések, amelyekben a tagállamoknak – így Magyarországnak is – állást kell foglalniuk, nagyon fontos választóvonalat jelentenek, eldől, milyen irányban halad az uniós integráció – közölte a miniszter.
Minősített esetben szigorúbban büntetné a törvény azokat, akik tizenkét évesnél fiatalabb gyermekek sérelmére követnek el szexuális bűncselekményt – ezt tartalmazza az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által elfogadott módosító indítvány. A módosító javaslatot a Selmeczi Gabriella, Répássy Róbert és Horváth László (mindhárman Fidesz) által benyújtott, a tizenkettedik életévüket be nem töltött gyermekek sérelmére elkövetett szexuális erőszakkal szembeni fokozottabb büntetőjogi védelemről szóló törvényjavaslathoz fogadta el a bizottság, miután azt a parlament igazságügyi bizottsága is jóváhagyta. Répássy Róbert elmondta, hogy a szocialista Bárándy Gergely kezdeményezte a módosító javaslatot az igazságügyi bizottság ülésén és egyetértenek azzal. A módosító indítvány szerint öttől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő, ha az elkövető, illetve elkövetők a szexuális erőszakot a velük függőségi viszonyban lévő a tizenkettedik életévét be nem töltött gyermek sérelmére testi fenyegetéssel, vagy védekezésre képtelen állapotát kihasználva, továbbá azonos alkalommal, egymás tevékenységéről tudva közösen követik el.
Kevesebben születtek és többen haltak meg 2017 szeptemberében, mint az elmúlt év azonos hónapjában – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A jelentés szerint idén szeptemberben 8131 gyermek született, ami 467-tel, vagyis 5,4 százalékkal elmaradt a 2016. szeptemberitől. Az elhunytak száma 9530 volt, ez 408-cal, 4,1 százalékkal kevesebb az előző év szeptemberéhez képest. A halálozások és a születések számának csökkenése következtében a természetes fogyás a 2016. szeptemberi 1340-nel szemben 1399 volt idén szeptemberben, ez 4,4 százalékos növekedés. A házasságkötések száma emelkedett, a 6732 anyakönyvezett frigy 2,8 százalékkal, 185-tel meghaladta a tavaly szeptemberit.
Külpolitika:
Az Iráni Forradalmi Gárda aktív szerepet fog játszani a szíriai tűzszünet garantálásában – közölte Mohammad Ali Jafari, a szervezet főparancsnoka. Arról is beszélt, hogy az teljes mértékben elképzelhetetlen, hogy a Hezbollah lefegyverzésében szerepet játsszon a gárda. Jafari szerint a Hezbollahnak fegyverrel kell harcolnia Libanon ellenségei ellen, köztük Izrael ellen, és a szervezetnek a legmodernebb fegyverekkel kell rendelkeznie. Az Israel Hayom összeállítása szerint Jafari megismételte Irán azon álláspontját is, hogy a ballisztikus rakétaprogram az ország védelmét szolgálja és nem lehet semmilyen későbbi alku tárgya.
Mike Pence, amerikai alelnök a decemberi várható izraeli látogatásán beszédet mond majd a Knesszetben is – tudta meg az Israel Hayom. A lap értesülése szerint várhatóan december 18-án beszél majd az alelnök az izraeli képviselők előtt. Beszédében központi témája minden bizonnyal az Irán jelentette fenyegetés lesz, valamint a közle-keleti keresztény közösségek védelme. Pence a közel-keleti látogatása során Egyiptomba is elmegy majd, de minden bizonnyal találkozik majd Izrael legfőbb közjogi méltóságaival, valamint a Palesztin Hatóság vezetőivel.
Kisebb nyilatkozatháború tört ki Tzipi Hotevly, izraeli külügyminiszter-helyettes és a kormányfő között. Hotevly nagyon élesen bírálta az amerikai zsidó közösségeket, mivel azok szerinte túlságosan távol vannak Izrael államtól, valamint túlságosan fiatalok ahhoz, hogy elképzeljék, milyen volt a zsidók élete a zsidó állam nélkül. Benjamin Netanjahu minderre azt közölte, hogy az amerikai diaszpóra tagjai továbbra is rendkívül fontosak a zsidó állam számára, és a zsidó nép elválaszthatatlan részét képezik. Közölte, a külügyminiszter-helyettes szavai nem tekinthetőek a kormány hivatalos álláspontjának – derült ki a Jerusalemonline összeállításából.
Az izraeli nemzeti bank ezen a héten mutatta be a húszas és a százas bankjegy legújabb dizájnját. A jelenleg forgalomban levő papírpénzek közül, melyek húszas, ötvenes, százas és kétszázas címletekben érhetők el, egyiken sem szerepel nő arcképe. 1980-ban a sékel váltotta fel az izraeli fontot; a tízezer sékelest az egykori miniszterelnök asszony, Golda Meir arcképe díszítette egészen 1985-ig, amikor a korábbi pénzt felváltotta a NIS angol rövidítéssel jelölt új izraeli sékel. Az 1985-ben kiadott és az 1990-es években bevont tízes címleten is Izrael egyetlen női miniszterelnökének portréja volt látható – írta a Times of Israel. Az új, piros színvilágú húszas bankjegyre a „Ráchel, a költőnő” néven ismert Ráchel Bluwstein, oroszországi születésű, héber nyelven alkotó nő arcképét nyomják, hátulján pedig a Kineret (Tiberiási tó) című versének szavai olvashatók, a tó partjának képével. Az új százsékeles narancsszínű, és Lea Goldberg portréját hordozza, aki az egyik legismertebb izraeli, héber nyelvű költő- és írónő. A pénz hátulján egy szarvas képe látható.
A düsseldorfi városvezetés nem engedélyezte annak a kiállításnak a megnyitását, mely a híres montreali műkereskedőnek, Max Sternnek állított volna emléket. Feltételezések szerint a polgármester a kártérítéseket ellenzők nyomására hozta meg döntését. A düsseldorfi városi múzeumban már három éve folynak az előkészületek a “Max Stern – Düsseldorfból Montrealba” című kiállítás előkészületei, melyet a jövő év februárjában szerettek volna megnyitni. A tervek szerint a kiállítás anyagát később Izraelben és Montrealban is megtekinthették volna az érdeklődők – írta az israelnationalnes.com. A városháza által kiadott hivatalos közleményben az áll, hogy a “kárpótlás iránti jelentős németországi érdeklődés” miatt nem nyithatja meg kapuit a tárlat. A Szociáldemokrata Párt színeiben megválasztott polgármester, Thomas Geisel a kiállítás helyett egy Max Stern életével foglalkozó konferenciát akar megrendezni.
Kovács Zoltán kormányszóvivő háromnapos látogatást tett Kanadában, ahol Magyarország fő gazdasági céljairól és az Európai Unió előtt álló feladatokról is folytatott megbeszéléseket. Elmondta: a kanadai fővárosban, Ottawában és a kanadai üzleti élet központjában, Torontóban parlamenti képviselőkkel, a gazdasági élet befolyásos szereplőivel, kutatóintézetek vezetőivel és véleményformálókkal találkozott. Az ottawai Globális Ügyek Intézetében Magyarország európai szerepéről, európai uniós helyzetéről cserélt eszmét az intézet vezető munkatársaival. Tárgyalópartnerei között volt Ferry de Kerckhove, a stratégiai kérdések szakértője, volt diplomata, jelenleg egyetemi tanár, Garnett Genuis, albertai politikus, a Konzervatív Párt parlamenti képviselője, valamint Andrew Bennett, a Cardus Intézet vezetője. Kovács Zoltán találkozott Chaim Mendelsohn rabbival, a Chabad Lubavics mozgalom kanadai föderációjának vezetőjével is. A mozgalom amellett, hogy aktív haszid zsidó közösség, szociális és jótékonysági tevékenységet végez világszerte. Egy ottawai díszvacsorán a magyar kormányszóvivő eszmecserét folytatott a magyar gyökerű Moshe Rothman-Tas rabbival is.
Csütörtökön egyeztetett Martin Schulz a német államfővel, hogy miként lehet előmozdítani a kormányalakítási folyamatot. A Corvinus Egyetem tanára az InfoRádiónak azt mondta: a szociáldemokraták vezetője a nagykoalíció feltételéül akár azt is szabhatja, hogy ne Merkel legyen a kancellár. „Sorozatba illik. A szövetségi elnök azon az állásponton van, hogy el kell kerülni a választásokat és a nagykoalíció is egy opciónak számít – ezt nyilatkozta az InfoRádiónak a Budapesti Corvinus Egyetem tanára azzal összefüggésben, hogy az SPD elnöke csütörtökön tárgyalt a szintén szociáldemokrata államfővel a kormányalakítási folyamat előmozdításáról. „Ebben a hatalmi játszmában az is benne van, hogy a változatlan nagykoalíció helyreállításáról azért nincs szó.” Kiss J. László szerint most Martin Schulz van abban a helyzetben, hogy feltételeket szabjon annak érdekében, hogy elkerüljék a megismételt választást. „Sok minden elképzelhető egészen Merkel kancellárságától kezdve a különböző miniszteri posztok elosztásáig.” Alsó-Szászország tartományban éppen szerdán alakult nagykoalíciós kormány, az SPD vezetésével. A régi-új szociáldemokrata miniszterelnök, Stephan Weil a Süddeutsche Zeitung című lap szerint az elnökség hétfői ülésén azt hangoztatta, hogy nem szabad végérvényesen kizárni a nagykoalíciót szövetségi szinten, mert várhatóan akkor sem igen lenne más lehetőség egy stabil szövetségi kormány megalakítására, ha előrehozott Bundestag-választást tartanának.
A német kormány hazaszállíttatná az Iszlám Állam terrorszervezet soraiban harcoló német állampolgárságú dzsihadisták gyermekeit Németországba – írja a Süddeutsche Zeitung. A berlini külügyi tárca felkérte az iraki kormányt, hogy engedélyezze a börtönökben, illetve a kihallgatási központokban fogva tartott német szülők gyermekeinek kiutazását Németországba. A bagdadi vezetés egyelőre nem reagált a megkeresésre. Sajtóértesülések szerint legalább hat kiskorúról van szó. A gyermekeket az anyjukkal együtt tartják őrizetben. Őket az Iszlám Állam által egykor uralt területen fogták el. Úgy tudni, az észak-iraki Kurdisztán székvárosában, Erbílben a gyermekek közül négyen „raboskodnak”, az egyik őrizet alatti anya ráadásul várandós.
Libanon érdekének előtérbe helyezésére szólított fel Szaad Haríri kormányfő Bejrútban.”Az elmúlt időszak ébresztőként szolgált mindnyájunk számára, hogy Libanon érdekeire összpontosítsunk a problémák helyett” – mondta a szunnita politikus. „A körülöttünk lévő problémák fontosak, de Libanon sokkal fontosabb.” Szaad Haríri november 4-én Rijádban meglepetésszerűen bejelentette lemondását. A hetekig Szaúd-Arábiában tartózkodó politikus kedd este hazatért, és Michel Aun köztársasági elnök kérésére úgy döntött, egyelőre mégsem távozik tisztségéből. Haríri váratlan bejelentése belpolitikai válságba taszította Libanont, amely a síita Irán és a szunnita Szaúd-Arábia elmérgesedő rivalizálásának középpontjában találta magát. A miniszterelnök azt mondta, hogy félti az életét, egyúttal kifogásolta Irán és a Hezbollah libanoni síita szervezet befolyásának növekedését országában.
A szaúd-arábiai fővárosban, Rijádban ülésező szíriai ellenzék leszögezte: nem kezdődhet meg Szíriában a politikai átmenet Bassár el-Aszad elnök távozása előtt. Az átmeneti időszak kezdetével Aszadnak és klikkjének távoznia kell Szíria éléről. Az ellenzék egyúttal megerősítette, hogy elkötelezett az ENSZ égisze alatt zajló genfi békefolyamat mellett, amelynek célja egy demokratikus politikai berendezkedés kialakítása Szíriában. Szerintük a genfi tárgyalások eddig azért nem értek célt, mert a damaszkuszi rezsim sorra megszegte ígéreteit.
Az iraki erők megindították utolsó offenzívájukat az Iszlám Állam dzsihadista szervezet sivatagban bujkáló tagjainak kézre kerítésére, és az általuk birtokolt területek visszaszerzésére. „A hadsereg, a szövetségi rendőrség és a Népi Mobilizációs Erők nevű milícia reggel átfogó műveleteket kezdett az al-Dzsazíra nevű sivatagos térség megtisztítása érdekében” – írta közleményében Abdul Amír Rasíd Jarallah parancsnok. A műveletek Szaladdin, Ninive és Anbár tartományt is érintik. A Népi Mobilizációs Erők saját közleményében kifejtette, hogy a három irányból indított offenzívát az iraki légierő támogatja.
Hivatalában marad a román kormány, mivel a parlament nem fogadta el az ellenzék által beterjesztett bizalmatlansági indítványt. Az indítvány elfogadása mellett a Mediafax és az Agerpres hírügynökségek értesülése szerint 156 törvényhozó szavazott, a kormány megbuktatásához 233 voksra lett volna szükség. Az ellenzék főleg az adótörvény január 1-jétől történő átfogó módosítása miatt kezdeményezett bizalmi szavazást a kabinet ellen. Mihai Tudose miniszterelnök szerint az ellenzék hamis hírekkel riogatja a lakosságot, hiszen Romániának stabil gazdasága van, a bérek és a nyugdíjak nőttek. A törvényhozás épülete előtt mintegy 5 ezer ember tüntetett a kormány ellen, ők a bizalmi szavazást kezdeményező ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) felhívására vonultak utcára.
Az idei év első kilenc hónapjában 14,5 ezer illegális migráns érkezett az Egyesült Államokból Kanadába a szárazföldi határon át – közölte szerdán a CBC közszolgálati tévé a kanadai migráns- és menekültügyi bizottságot idézve. Az érkezettek többsége, 44 százaléka – 6,3 ezer ember – Haiti állampolgára. Közülük csupán 298 embernek a menekültstátusi folyamodványát dolgozták fel, és csupán 29 kaptak engedélyt. Nigériából több mint 1,9 ezren léptek be Kanadába, és 79-en kaptak menekültstátust. A sort Törökország (631), Szíriai (539), Eritrea (456), Jemen (412) követi. Az Egyesült Államokból is vannak illegális menekültek, 366-an. A listán találhatók még Szudán (307), Dzsibuti (296) és Pakisztán (233) állampolgárai.
A lengyel igazságügyi reform továbbra is aggasztja Franciaországot, de csökkent azon kérdések száma, amelyekben a két ország nézetei eltérnek egymástól – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök, miután Párizsban tárgyalt Beata Szydlo lengyel kormányfővel. Beata Szydlo kijelentette: Franciaországhoz hasonlóan Lengyelország is nagyon fontosnak tartja, hogy betartsanak minden alapelvet, értéket és törvényt, köztük az uniós jogszabályokat. Valamennyi lengyel reformot a szabályoknak megfelelően vezettek be – hangsúlyozta. A két vezető tárgyalásainak napirendjén az Európai Unió Brexit utáni jövője, az uniós klíma és biztonsági politika, valamint kétoldalú politikai és gazdasági témák szerepeltek.
Gazdaság:
A magyar kormány abban érdekelt, hogy minél több tulajdonos, minél több sikeres magyar családi vállalkozás tevékenykedjen az ország gazdaságában – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Gazdasági Csúcstalálkozóján. Lázár János kiemelte: a kormány decemberben dönt arról, hogy milyen javaslatot fogalmaz meg a 2020-tól kezdődő uniós költségvetési ciklussal kapcsolatban. A kormány a jövőben nagyon jelentős fejlesztéseket akar végrehajtani a digitalizáció, illetve a közlekedési infrastruktúra fejlesztése terén – mondta.
A Költségvetési Tanács elnöke szerint még évekig fenntartható módon elérhető az előrejelzések szerint 4 százalék körüli gazdasági növekedés. Ez stabil, fenntartható és javuló költségvetést hoz magával – jelentette ki Kovács Árpád. Hozzátette: a pénzügyi kilátások stabilak, a bankszektorból nem vonnak ki tőkét, az államadósság aránya csökken és a finanszírozási költségek is kedvezően alakulnak. Kovács Árpád szerint, ha a bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme meghaladja a 2 százalékot, akkor már kizárható az államadósság növekedése, márpedig Magyarország ezt a két százalékos mértéket európai uniós források nélkül, átlagos körülmények között is évről évre képes elérni.
A Magyar Hírlapnak nyilatkozó külgazdasági és külügyminiszter arról számolt be, hogy már most megdőlt a tavalyi befektetési rekord Magyarországon. A szerdai adatok alapján már 78 új beruházásról állapodott meg a befektetési ügynökség. Szijjártó Péter a beruházások értékét tekintve úgy fogalmazott: van még „egy-két nagy durranás” az idei évre, s ha azokat mind „be tudják húzni” december közepéig, akkor ez a rekord is megdőlhet.
A Világgazdaságban arról olvashatnak, hogy öt-tíz százalékos bevételnövekedést várnak az áruházláncok az év végi vásárlási láztól, a szárnyasok és az édesvízi halak kereslete 15, illetve 20 százalékkal is megélénkülhet. A SPAR 5-10 százalékos bevételnövekedésre számít, a CBA az elmúlt évi 5 százalékos bővülés megismétlődését várja. A Tesco szerint különösen a karácsony előtti másfél hétben ugrik meg az áruházi vásárlások száma, az Aldi pedig úgy látja, a növekedés nagymértékben a saját márkás termékek népszerűségének tudható be.
Sport:
Magyarország annak ellenére megtartotta 53. helyét a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) világranglistáján, hogy a válogatott november 9-én, barátságos mérkőzésen 2-1-re kikapott Luxemburgban. Az élen változatlanul a németek állnak a brazilok és a portugálok előtt.
Könnyű:
Ikertestvére bőrének átültetésével sikerült megmenteni egy súlyosan megégett férfit Franciaországban. A párizsi Saint-Louis Klinika sebészei közölték, hogy először sikerült ikertestvérek között a testfelület 95 százalékát borító bőr átültetése. Eddig csak 68 százaléknyi felület átültetése sikerült. A 33 éves beteg 2016 szeptemberében egy munkahelyi balesetben életveszélyes égési sérüléseket szenvedett. Kórházba szállítása után 7 nappal az orvosok több lépésben ültették át testére egypetéjű ikertestvére bőrét. Ehhez 5-10 centiméteres darabokat távolítottak el az ikertestvér koponyájáról és hátáról, azokról a területekről, ahol a leggyorsabban nő a bőr. Az így kapott bőrdarabokat egy speciális szerkezettel megnyújtották, és „mint egy neccharisnyát, az égett testfelületekre helyezték” – közölték az orvosok.
