A BreuerPress és a HetiTV hírei
Adósságrendezésre, hatékonyságnövelő programokra és beruházásokra, valamint gyógyszerbeszerzésekre fordíthatják a kórházak azt az összesen 56 milliárd forintot, amit a múlt héten hagyott jóvá a kormány – írja a Magyar Idők, a lap szerint az intézmények december végéig megkaphatják a forrást. A lap felidézi, hogy a kórházak adósságrendezéséről szóló döntést Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be a múlt héten, de részleteket nem közölt. A Magyar Idők szerint a forrás egy része gyógyszerbeszerzésekre lesz felhasználható. Mint írják, az egészségügyi intézmények tartozása szeptember végén 38,8 milliárd forint volt, ezen belül a 60 napon túl lejárt adósság nem érte el a 17 milliárd forintot. Augusztusban 34,5, júliusban 30 milliárd forint tartozással zártak a kórházak, vagyis még ha az utóbbi három hónap tendenciái folytatódnak is, az év végére akkor sem haladja majd meg a kifizetetlen számlák összértéke az 50 milliárd forintot. Ennek mintegy 20-25 százaléka egy hónapon belül lejárt adósság.
Magyarországon több mint 60 ezer hallássérült és több mint 10 ezer siker ember él, így jelentős közösséget érint a jelnyelv használata – mondta Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott. A fideszes országgyűlési képviselő abból alkalomból nyilatkozott, hogy az Országgyűlés november 9-ét a magyar jelnyelv napjává nyilvánította. Nyitrai Zsolt hangsúlyozta: Magyarország alaptörvénye is említi a jelnyelvet mint fontos kulturális és közösségformáló erőt. Ezért is tartották fontosnak, hogy legyen a jelnyelvnek napja Magyarországon – tette hozzá.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, illetve pártja egyedül maradt a határon túli magyarok szavazati jogának megvonásáért indítandó aláírásgyűjtéssel – mondta a határon túli autonómiaügyekben közreműködő miniszterelnöki megbízott. Szili Katalin úgy fogalmazott: aki ezek után szövetkezik ezzel a politikai erővel, annak vállalnia kell, hogy „nemzetietlenséggel” vádolják. A miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta, a nemzet újbóli megosztását jelenti 13 évvel a 2004-es, a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazás után újra előállni ezzel a kérdéssel.
Az LMP újra – immár tizenhatodik alkalommal – benyújtja az átvilágítást, valamint az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát célzó törvényjavaslatát az Országgyűlésnek. Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke, miniszterelnök-jelöltje arról beszélt, hogy november 4. a Kádár-rendszer születésnapja is, és azok az emberek, akik az akkori rendszer bűnösei voltak, ma is teljesen titokban élhetnek köztünk, és nem számoltatták el őket. Az 1956-os forradalom leverése óta 61, a rendszerváltás óta csaknem 30 év telt el, és még mindig foglalkozni kell ezzel az üggyel – mondta. Az LMP álláspontja szerint egy diktatúra titkaira nem lehet demokráciát építeni, és nem lehet korszakváltás alapozni.
Az Országgyűlés hétfőn fejezi be aktuális kéthetes ülését. A képviselők az LMP kezdeményezésére a devizahitel-károsultak érdekében szükséges lépésekről tartanak politikai vitát. Az ülésnap délelőtt 11 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit a kérdések másfél, az azonnali kérdések pedig további egy órában követnek. A Ház ezután mintegy ötórás időkeretben tart politikai vitát a devizahitelekről. Az LMP erről szóló indítványában azzal indokolta a kérdés tárgyalását, hogy a kormánytöbbség hiába tekinti lezártnak a devizahitelesek ügyét, közülük jelenleg több ezren állnak kilakoltatás előtt, még mindig rengeteg peres eljárás indul, az árfolyamgátas hiteladósok pedig a forintosítást követően rosszabbul jártak.
Külpolitika:
Libanon túl gyenge ahhoz, hogy elviselje Szaad Haríri lemondását, és nem engedheti meg magának, hogy szembeszálljon Iránnal – jelentette ki a libanoni kormányfő lemondása után Valid Dzsumblatt korábbi libanoni drúz vezető. Haríri – Szaúd-Arábia szövetségese – arra hivatkozva jelentette be a lemondását, hogy az életére törnek. Az al-Arabíja és al-Musztakbal arab tévécsatornákon közvetített beszédében Haríri kikelt Irán és libanoni szövetségese, a síita Hezbollah szervezet ellen. Lemondása révén ismét előtérbe került a síita Irán és a szunnita Szaúd-Arábia térségbeli rivalizálása – jegyezte meg a Reuters brit hírügynökség.
A lemondásra külföldről elsőként Irán reagált, amely szerint a lépés célja a libanoni és közel-keleti helyzet kiélezése. A teheráni külügyminiszter tanácsadója, Hoszein Sejholiszlam szerint a libanoni miniszterelnök Donald Trump amerikai elnök kormányzatának és Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökösnek a nyomására hozta meg döntését – jelentette a MEHR iráni hírügynökség. Sejholiszlam szerint a libanoni kormányfő lemondása Washington és Rijád válasza az Iszlám Állam terroristáinak szíriai vereségére.
Haríri lemondása és nyilatkozatai „a nemzetközi közösséghez intézett figyelmeztetés, hogy lépjen fel az iráni agresszió ellen” – hangsúlyozta Benjámin Netanjahu. „Ez az agresszió nemcsak Izraelt, hanem az egész Közel-Keletet veszélyezteti” – jelentette ki az izraeli kormányfő. Avigdor Liberman izraeli védelmi miniszter szerint Haríri csak megerősítette, amit Izrael hosszú ideje hangoztat.
A kormánypárti Kulanu és Yisrael Beytenu teljes mértékben kizárta annak a lehetőségét, hogy az Avi Gabbay vezette Munkapárttal közös kormányt alakítsanak, és így segítsék a miniszterelnöki székbe a baloldali politikust. Avigdor Lieberman, a Yisrael Beytenu elnöke azt mondta, hogy Gabbay személye elfogadhatatlan a számukra. A Times of Israel összeállítása szerint Moshe Khalon, a Kulanu vezetője azt mondta, hogy annak ellenére sem vennének részt egy ilyen koalícióban, hogy korábban Khalon Gabbayval együtt alakította a Kulanut, de később elválta útjaik. A két pártelnök azt is elmondta, hogy többek között Jeruzsálem helyzetének a megítélése és a zsidó telepek jövője miatt nem lépnének koalícióra a baloldali alakulattal.
Avigdor Lieberman védelmi miniszter arra kérte Reuven Rivlin államelnököt, hogy gyakoroljon közkegyelmet Elor Azaria börtönben lévő katona ügyében. Azariát azért ítélték el, mert lelőtt egy palesztin terroristát, aki a földön feküdt. Lieberman szerint a kegyelem gyakorlása nagy támogatottságnak örvend az izraeli társadalmon belül, és a hadsereg megítélését sem ásná alá – olvasható a Times of Israelben. A portál összeállítása szerint a honvédelmi miniszter azt is kérte az államfőtől, hogy Izrael állam hetvenedik születésnapjának a közelgő dátuma is kiváló lehetőség a kegyelem gyakorlására, ami mind Azaria, mind családja számára egy nagy ajándék lenne. Azaria egyébként 2018 októberében szabadulhat.
Több tízezren gyűltek össze a Tel-Aviv-i Rabin téren, hogy emlékezzenek a 22 évvel ezelőtt meggyilkolt kormányfőre. Az idei rendezvény szlogenje az volt: „Ne feledjék, mindnyájan emberek vagyunk”. Az Israel Hayom összeállítása szerint a korábbi években a baloldal többször kisajátította az eseményt, de most a szervezők a nemzeti egységet hangsúlyozták, és nem akarták a korábbi sebeket feltépni.
Feladta magát a belga rendőrségen Carles Puigdemont volt katalán elnök – jelentette a VRT holland nyelvű belga közszolgálati televízió hatósági forrásokra hivatkozva. Spanyolországban lázadással, zendüléssel és hűtlen kezeléssel vádolják Katalónia menesztett, korábbi kormányfőjét, miután a térség vezetése az október eleji, alkotmányellenes névszavazást követően egyoldalúan kinyilvánította Katalónia függetlenségét. A spanyol hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki Puigdemont és négy társa ellen, akik Brüsszelbe utaztak, miután a madridi kormányzat rendkívüli intézkedésként menesztette őket és előrehozott helyi választásokat írt ki Katalóniában.
Mazen Al-Sersawi, egyiptomi muszlim hittudós szerint a házasságon kívül született lányok „nem tartoznak” apjukhoz, ezért azok nyugodtan elvehetik a lánygyermekeket feleségül. A szalafista hittudós az iszlám jogra hivatkozva gondolja úgy, hogy a házasságon kívül született lánygyermekeket apjuk elveheti feleségül, és lefeküdhet velük. Al-Sersawi egy videófelvételen beszél erről, amely még 2012-ben készült, de csak most került a nyilvánosság elé. Mazen Al-Sersawi a tekintélyes Al-Azhar egyetemen tanít, szavait az iszlám jogban nagy tekintélynek minősülő Al-Shafi’i imám gondolataira alapozza. Mivel a házasságon kívül született lánygyermek nem örökli az apja nevét, ezért a saría szerint nem az ő lánya, nem hozzá tartozik.
Őrizetbe vettek Szaúd-Arábiában az olajmonarchia királyi családjához tartozó tizenegy herceget, négy jelenlegi tárcavezetőt és mintegy harminc volt minisztert a frissen létrehozott korrupció ellenes bizottság utasítására. A Mohamed bin Szalmán trónörökös vezette bizottságot az intézkedést mindössze órákkal megelőzően hozták létre uralkodói rendelettel. Az SPA állami hírügynökség korábbi értesülései szerint Szalmán bin Abdel-Azíz király emellett három magas rangú tisztségviselőt is felmentett tisztségéből. Miteb bin Abdulla, szaúdi nemzeti gárdáért felelős miniszternek, Adel al-Fakieh gazdasági tárcavezetőnek illetve a haditengerészet főparancsnokának, Abdulla asz-Szultannak kellett távoznia posztjáról. Mutaib bin Abdulla egykor a szaúdi trón várományosának számított.
Két öngyilkos merénylet rázta meg Áden városát Jemen déli részén; a támadásokban legkevesebb nyolc ember meghalt. Pár órával később az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentkezett a merénylet elkövetőjeként. A biztonsági szervek eleinte az al-Kaidát sejtették a támadások hátterében. Az első merénylettel egy autóba rejtett pokolgépet felrobbantó öngyilkos merénylő a város biztonságáért felelős Salál Sáe tábornokot vette célba, amikor gépkocsioszlopával a biztonsági erők központjába igyekezett behajtani. A második öngyilkos merénylő sikeresen beszivárgott a rendőrség egyik központjába, és ott robbantotta fel magát.
Kovács Zoltán kormányszóvivő magyarországi gazdasági és társadalmi kérdésekről folytatott megbeszéléseket kétnapos New York-i látogatásán. A kormányszóvivő megbeszéléseket folytatott az üzleti tanácsadással foglalkozó KPMG-nél, látogatást tett a befolyásos The Wall Street Journal vezető munkatársainál, találkozott a helyi magyar közösség tagjaival és két amerikai zsidó szervezet képviselőivel. „Mindig jó nyitott és tisztességes párbeszédet folytatni” – mondta Kovács Zoltán e megbeszélésekről. A Rágalmazáselleni Liga (ADL) képviselőivel folytatott eszmecseréről kiemelte: partnerei elismerően szóltak a polgári kormány eredményeiről, arról például, hogy a kormányzat zéró toleranciát hirdet antiszemitizmus ellen. A másik szervezet, az Amerikai Zsidó Bizottság (AJC) tagjaival történt találkozón elsősorban arról esett szó, hogy a jelenlegi körülmények között – amikor migrációs válság feszíti Európát – hogyan őrizhető meg a zsidóság biztonsága. Ennél a szervezetnél szó esett még a magyar-izraeli gazdasági kapcsolatok további erősítésének lehetőségeiről.
Az őt ért szexuális zaklatási vádak miatt Peter Pilz, az osztrák parlamentbe jutott Pilz Listája vezetője úgy döntött, hogy visszavonul és lemond mandátumáról – jelentette be a politikus. Pilz korábban a parlamentből frissen kiesett Zöldpárt politikusa volt, s először a zöldek egyik munkatársa vádolta meg zaklatással, majd most azt állítják róla, hogy a 2013-as alpbachi fórumon Pilz megfogdosta az Európai Néppárt egyik munkatársát, és erre tanúk is vannak. A politikus az első esetet kategorikusan visszautasította, most pedig azt mondja, „a legkomolyabban” kell venni az újabb vádakat, de semmi ilyesmire nem emlékszik.
Donna Brazile a Demokrata Országos Bizottság (DNC) volt vezetője 2016 szeptemberében komolyan fontolóra vette, hogy „lecseréli” Hillary Clintont és Joe Biden alelnök lesz a demokraták elnökjelöltje – derült ki a The Washington Post által a volt pártelnök héten boltokba kerülő könyvének részletéből. A The Washington Post – amely megkapta a megjelenésre váró könyv egyik példányát – közölte azt a részletet, amelyben Brazile arról ír, hogy tavaly szeptemberben, miután a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmény New York-i megemlékezésén Hillary Clinton összeesett, komolyan szóba került, hogy a novemberi elnökválasztáson már Joe Biden legyen a párt elnökjelöltje. Brazile úgy ítélte meg, hogy a Clinton-kampány „vérszegény” és „a vereség szaga lengi körül”.
Egyetértés (Porozumienie) elnevezéssel új párt létrehozását jelentették be Varsóban a jobboldali Lengyelország Együtt (PR) parlamenti párt – több más kisebb jobboldali formáció részvételével megrendezett – kongresszusán. A PR-t 2013-ban, az előző kormánypártból, a jobbközép liberális Polgári Platformból kivált képviselők hívták életre. A kis párt a 2015-ben a parlamenti választásokon győztes konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párttal lépett kormánykoalícióra. Elnöke Jaroslaw Gowin miniszterelnök-helyettes, tudományos és felsőoktatási miniszter (a PO-kormány idején, lemondásáig igazságügyi miniszter), aki bejelentette, hogy ő lesz a több kis parlamenten kívüli jobboldali mozgalom, közösség egyesülésével létrejövő új párt elnöke.
A jövő évi magyarországi választásra regisztráltak számának növelését tűzte ki célul a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), az a cél, hogy a magyar állampolgársággal is rendelkező körülbelül 170 ezer vajdasági nagy része részt vegyen a voksoláson – mondta Pásztor István, a VMSZ elnöke a Magyar Szó című újvidéki napilapnak. A politikus kiemelte, a Nemzeti Választási Iroda honlapján hozzáférhető információk szerint eddig mintegy 33 ezer vajdasági magyar választópolgárt vettek nyilvántartásba, a VMSZ pedig azt szeretné, ha jövő tavaszig ez a szám megtöbbszöröződne. Ennek érdekében tájékoztató kampányt indított a párt, és aktivistái információval, illetve gyakorlati tanácsokkal segítik a regisztrációt.
Gazdaság:
A londoni pénzügyi elemzők pozitív gazdasági várakozásai lecsapódhatnak Magyarország államadós-besorolásban – mondta Csath Magdolna közgazdász. A szakértő emlékeztetett, a jövő héten a Fitch Ratings jelenthet be módosítást Magyarország adósosztályzatára, illetve annak kilátására. Csath Magdolna aláhúzta, nem tudja, hogy ez már most megtörténik-e, de a hitelminősítő intézet döntésekor biztosan figyelembe veszi, hogy Londonban már 5 százalékos magyar gazdasági növekedést várnak, elsősorban az uniós pályázatokkal összefüggő beruházások, valamint az építőipar és a fogyasztás élénkülése miatt. A közgazdász emellett szólt arról is, hogy Magyarország gazdasági adatai nem maradnak el annyival régiós társaitól, mint amennyivel alacsonyabb a hitelminősítői besorolása.
A következő két évben a mostaninál is több új lakás átadására lehet számítani a jelenlegi ismeretek szerint 2019 végéig tartó 5 százalékos kedvezményes áfakulcsnak köszönhetően – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hangsúlyozta, Magyarország jelenleg kimagasló építési kedv tapasztalható, ami a kínálatot növelő áfacsökkentés mellett a keresletet fokozó családi otthonteremtési programnak (csok) is betudható. Példaként említette, hogy az idei első háromnegyed évben 50 százalékkal nőtt az átadott lakások száma az előző év hasonló időszakához képest. Balogh László beszélt arról is, hogy az új lakások négyzetméterenkénti átlagos ára Budapesten 650-700 ezer forint között mozog, míg a nyugati országrészben ugyanez 360-400 ezer, a keleti régiókban pedig 350-380 ezer forint.
Tizenkét millió forint lehet a legkisebb vállalkozásoknál az adómentesség felső összeghatára az áfában – mondta Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter jelezte: a kormány már meg is kezdte az egyeztetést az Európai Bizottsággal a kérdésben, az összeghatár ilyen mértékű emeléséhez ugyanis az Európai Unió engedélyére is szükség van. Emlékeztetett: az idén a kormány megkétszerezte a legkisebb vállalkozások adókedvezményét azzal, hogy az eddigi havi félmillió forint helyett már egymillió forintos bevételnél is lehet a kisadózók tételes adója alapján adózni, emellett kétmillió forinttal, évi 8 millió forintra emelte az alanyi mentesség határát az áfában. A két intézkedéssel a kisvállalkozások összességében több mint 24 milliárd forint közterhet spórolnak meg az idén – emelte ki a tárcavezető.
Sport:
A férfi vízilabda két magyar együttest medencébe szólító Európai Szuperkupája a Szolnoké lett, miután a Bajnokok Ligája-győztes Tisza-parti gárda büntetőkkel nyert az idei Eurokupában első Ferencváros ellen a Komjádi uszodában. Eredmény: Szolnoki Dózsa-Közgép – FTC-PQS Waterpolo 10-8 (3-1, 2-3, 0-0, 1-2 – 4-2) – büntetőkkel
Könnyű:
Az Európai Filmakadémia rekordszámú, négy kategóriában jelölte Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét az Európai Filmdíjakra – jelentették be a sevillai filmfesztiválon. A díj 30 éves történetében soha nem kapott magyar alkotás ennyi jelölést. A Filmalap támogatásával készült alkotást a mintegy 3200 tagot számláló Európai Filmakadémia jelölte a legjobb film, Enyedi Ildikót a legjobb rendező és a legjobb forgatókönyvíró, Borbély Alexandrát pedig a legjobb színésznőt illető Európai Filmdíjra. „Mint ezzel a filmmel már annyiszor, ennek a csodálatos jelölészuhatag-hírnek a hallatán most is az első és legerősebb érzésem a hála minden egyes munkatársamnak, akikkel együtt készítettük el ezt a filmet” – nyilatkozta Enyedi Ildikó. Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója azt emelte ki, hogy „ennyi jelölést soha nem kapott még magyar film az Európai Filmakadémia tagjaitól”. „Büszkék lehetünk a magyar filmek sikerére” – mondta.
