A REFORMÁCIÓ ÉS A MAGYARSÁG MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE KÉZ A KÉZBEN JÁR
A reformáció és a magyarság múltja, jelene és jövője kéz a kézben jár – hangsúlyozta Gulyás Gergely Budapesten, a Sashalom városrészben kialakított Reformátorok terének átadó ünnepségén.
A Fidesz frakcióvezetője elmondta, térben és időben messzire elhallatszódott és elhallatszik ma is, ahogy ötszáz éve egy német város, Wittenberg templomának ajtajára egy Ágoston rendi szerzetes, Luther Márton kiszögelli 95 pontból álló téziseit. Hozzátette: Luther azon az 1517. október 31-i napon a múlt homályának ismeretlenségéből lépett elő a világtörténelem egyik legnagyobb hatású személyiségévé.
„A REFORMÁCIÓ 500. ÉVFORDULÓJA NEMCSAK A PROTESTÁNSOKNAK, HANEM MINDEN MAGYARNAK ÜNNEP, AMELY A REFORMÁCIÓNAK A MAGYARSÁG MEGMARADÁSÁBAN BETÖLTÖTT SZEREPÉRE EMLÉKEZTET.”
Gulyás Gergely aláhúzta, ebben az emlékparkban Luther, Kálvin és Bocskai István fejedelem bronzba öntött alakja emlékezteti majd az itt megpihenőket arra, hogy a reformáció és a magyarság múltja, jelene és jövője kéz a kézben járnak. A Fidesz frakcióvezetője leszögezte, a reformáció 500. évfordulója nemcsak a protestánsoknak, hanem minden magyarnak ünnep, amely a reformációnak a magyarság megmaradásában betöltött szerepére emlékeztet.
A most felavatandó parkban a fiatalos, forradalmi hevülettel ábrázolt Luther, a sziklaszilárd, puritán, csak a Bibliára tekintő Kálvin, és a veretes öltözetben ábrázolt, büszke magyar Bocskai emlékeztetnek majd arra, hogy adjunk hálát nemcsak keresztyén hitünkért és protestáns felekezeteinkért, de magyarságunkért is – mutatott rá Gulyás Gergely.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntőjében úgy fogalmazott: közös felelősségünk, hogy a hit megvallása szobrokban vagy más jelekben ne valamifajta egyházi kötelesség legyen, ne csak a templomok négy fala között valósuljon meg, hanem „legyünk ott a térben”, amely a történelem során „számunkra adatott”.
Nemcsak egy egyszerű emlékművet adunk át, hanem Közép-Európa legnagyobb reformációs helyét leplezhetjük le – mutatott rá Szatmáry Kristóf.
Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester arról beszélt, hogy a reformátorok 500 évvel ezelőtt a vallást, a hitet nem eldobták, hanem újraformálták.
A polgármester szerint ez történt ezzel a térrel is: elhanyagoltan nem jelentett semmit az itt élőknek, de most átformálták, hogy egy olyan tér lehessen, ahonnan a kertvárosiak körülnézhetnek, és ahol elgondolkodhatnak azon, van-e valami az ő életükben, környezetükben is, ami megreformálásra vár.
Az emlékművet Bogádi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke áldotta meg.
A tér közepére R. Törley Mária tervei alapján egy három méter átmérőjű, kerek, fehér kőből készült szökőkút került, közepén egy gömbbel, amelyre három helyről folyik a víz.
A kútkáva oldalára a reformátorok legfontosabb gondolatait vésték, a kút mellett a két egyházalapító, Luther Márton és Kálvin János, valamint a vallásszabadságot biztosító bécsi békét aláíró Bocskai István fejedelem egész alakos bronz szobra áll.
