A BreuerPress és a HetiTV hírei
Belpolitika:
Ha elvész a szabadság, ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök a Terror Háza Múzeum előtt rendezett október 23-i díszünnepségen. A kormányfő úgy fogalmazott: a szovjet uralom egy történelem nélküli térbe taszított bennünket, meg akarta semmisíteni a múltunkat és a kultúránkat is. Mint mondta, a fizikai és szellemi terror megismétlődése ellen a nemzeti emlékezet a legerősebb fegyver. Ezért jöttünk ma éppen ide” – utalt a Terror Háza Múzeumra, amely – emlékeztetett – a nyilasok főhadiszállása, majd a kommunista pártállami terror székhelye volt.
Orbán Viktor szerint most, három évtized után „újra veszély fenyegeti mindazt, amit Magyarországról és a magyar élet rendjéről gondolunk”. A szabadság 1990-es kivívása után most újra történelmünk fordulópontjához érkeztünk – hangsúlyozta. Biztonságos, méltányos, polgári, keresztény és szabad Európát akarunk! A kormányfő szerint ma minden választás sorsdöntő Európában. Most dől el – folytatta -, Európa népei visszaveszik-e saját nemzeti életük politikai irányítását, a gazdasági elitekkel összefonódott európai bürokratáktól: most dől el, sikerül-e visszaszereznünk a régi, multikulturalizmus előtti nagyszerű Európánkat”
Az MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK), az Együtt, a Magyar Liberális Párt, a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa), a Párbeszéd és a Szolidaritás képviselői Nagy Imre lakóházánál koszorúztak. A hétfő délelőtti megemlékezésen Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke azt mondta: az 1956-os ifjak nagyon szomorúak lennének, ha megélték volna azt, amit 2017-ben látni lehet. Úgy folytatta: a mai magyar kormány „erősen rímel a történelem egy nagyon sötét időszakára, a sztálini diktatúrára. Az elmúlt évben, a forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján alig jelent meg Nagy Imre neve, pedig örökségét ápolni kellene – fűzte hozzá.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a jogállamisággal összeegyeztethetetlennek tartja Szanyi Tibor állásfoglalását az 56-os forradalomról. Szanyi Tibor a közösségi oldalán ” ‘Ünnephez’ közeledvén” felvezetéssel közzétett egy fényképet, amely egy a Köztársaság téri pártszékház ostromakor megkínzott és lábánál fellógatott embert ábrázol. Gulyás Gergely úgy fogalmazott: „A rendszerváltozás egyik nagy erkölcsi adóssága, hogy ahelyett, hogy a magyar szociáldemokrata hagyományok éledtek volna újjá, az 1956-os forradalmárok vérében és hazaárulásban fogant MSZMP jogutódja, az MSZP lett a demokráciában is a baloldal vezető ereje.” Álláspontja szerint amennyiben az MSZP a forradalmárok emlékét tiszteletben kívánja tartania, ki kell zárnia soraiból Szanyit.
Több mint egy emberöltőnyi fejlődést és szabadságot vettek el az országtól 1956 árulói – fogalmazott Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a forradalom évfordulója alkalmából a makóiaknak küldött üzenetében. A makohirado.hu portálon megjelent levélben a térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő fideszes politikus azt írta, a tettesek nem ismeretlenek, Kádár János és bűntársai, a pártállami elit. Antall József gondolatát idézve kifejtette, a rendszerváltás eredendő bűne az volt, hogy „nem tetszettünk forradalmat csinálni”. A bűnösök, 1956 árulói, nem egyszerűen szabadlábon maradhattak, de még hatalomban is – fogalmazott. Hozzátette: ez pedig nem csupán az ország igazságérzetét sértette, hanem a fejlődését is visszavetette.
1956 rendkívül sokszínű volt, egyik legfontosabb üzenete, hogy nem egy ideológia, hanem egy nemzet közös ügye volt – hangoztatta Karácsony Gergely, a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje. Kiemelte, napjaink ellenzéki politikusai számára is fontos tanulság, hogy 1956-ban a „sokszínű” polgárok összefogtak. Most, mikor meg kell újítani a magyar politikát, kormányváltásra van szükség, fontos, hogy az ellenzék képes legyen összefogni, s kibontakoztatni sokszínűségét – fogalmazott. Szigetvári Viktor, az Együtt Országos Politikai Tanácsának elnöke azt hangsúlyozta: a demokrata ellenzéken belül nem lehet kizárni a liberális demokráciáért küzdő versenytársakat, hanem a maguk hitelességével, támogatóival, az általuk elfogadott értékek alapján jobb- vagy baloldali, zöld vagy radikálisabb csoportokat, mozgalmakat és pártokat is el kell fogadni.
A kormányhoz intézett kérdésekkel és azonnali kérdésekkel ér véget kedden az Országgyűlés aktuális ülése. Az utolsó ülésnap 11 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit másfél órában kérdések, további egy órában pedig azonnali kérdések követnek. A parlament honlapján elérhető információk alapján ezúttal is akár több mint húsz kérdés hangozhat el. A kormánypárti padsorokból a fideszes Gyopáros Alpár arra vár választ a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogy az Európai Bizottság mikor indít saját maga ellen kötelezettségszegési eljárást. Ellenzéki oldalról a szocialista Kiss László azt kérdezi a nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy milyen okból marad el az 1-es villamos meghosszabbítása.
Magyarország jó úton halad a gyermekkori elhízás megelőzésében, 2010-hez képest nem nőtt a túlsúlyos és elhízott gyerekek száma – mondta Kovács Viktória, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) táplálkozástudományi szakreferense. A szakértő elmondta: 1975 óta tízszeresére nőtt az elhízott gyerekek száma, a rohamos növekedés oka a kevés mozgás és az egészségtelen táplálkozás mellett a környezetben keresendő, ugyanis ma olyan környezetben élünk, hogy nehéz egészségesen élni. Kovács Viktória megjegyezte: sok a „kísértés”, és – sajnos – az egészséges élelmiszer drága is.
Külpolitika:
Az Egyesült Államok és Izrael ugyanazon az oldalon áll a palesztin béketárgyalásokat illetően – mondta Benjamin Netanjahu a Knesszetben. A miniszterelnök közölte, hogy a zsidó állam csak olyan békét hajlandó kötni, ami nem hamis alapokra épül, így nem köthetünk békemegállapodást azokkal, akik el akarnak pusztítani minket. Az Egyesült Államok is hasonló véleményen van – tette hozzá. A Times of Israel tudósítása szerint a kormányfő arról is beszélt, hogy kizárt, hogy egy olyan palesztin kormánnyal tárgyaljanak, aminek része a Hamász. Izrael kész a békemegállapodásokat az összes többi szomszédjára kiterjeszteni, de természetesen ez nem lehet egyirányú folyamat.
A Hamász nevezetű a palesztin terrorszervezet helyettes vezetője elismerte, hogy a szervezet aktíva kapcsolatot tart fenn Iránnal, akitől egyébként fegyvereket is kapnak – számolt be a hírről az Israel Hayom. A portál összeállítása szerint Saleh Arouri egy iráni vezetővel való találkozón közölte, hogy soha nem adják föl a harcukat, és a fegyvereiket sem teszik le. A Hamász beismerés annak fényében aggasztó, hogy a szervezet nemrég írt alá egy békemegállapodást a Fatahhal, amiben évtizedes ellentéteiket a szőnyeg alá söpörték. Izrael egyébként addig nem hajlandó bármilyen béketárgyalást folytatni a palesztin szervezetekkel, amíg azok nem ismerik el a zsidó állam létezéshez való jogát.
Mind a Yisrael Beiteinu, mind a Shas párt élesen kritizálta Benjamin Netanjahu azon tervét, hogy a parlamenti bejutási küszöböt csökkentsék le két százalékra, miközben pár évvel ezelőtt emelték föl 3,5 százalékra. A két párt egyébként közösen kormányoz a Likuddal. A parlamenti küszöb felemelése kényszerített egyébként az izraeli arab pártokat arra, hogy közösen induljanak a korábbi választáson, ahol 13 mandátumot szereztek. A Likud két kisebb koalíciós partnere hátbaszúrásként értékelte a terveket, ezért szinte biztos, hogy nem fog változni a bejutási küszöb – írta a Jerusalemonline.
Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt vezetője nem fog részt venni azon a jövő hónapi rendezvényen, amin a Balfour-nyilatkozat 100 évvel ezelőtti kiadására emlékeznek – írta a Jewish Chronicle. A Balfour-nyilatkozat, amelyet 1917. november 2-án adtak ki, a brit kormánynak egy bizalmasan kezelt állami jelentése volt az Oszmán Birodalom szétosztásában, miután az első világháború véget ér. A levél a brit kabinet 1917. október 31-ei álláspontját mutatja, melyben a britek támogatják a cionistákat egy zsidó „nemzeti otthon” létrehozásában Palesztinában, azzal a kikötéssel, hogy ez nem jár együtt a területen élő más népek önrendelkezési jogainak csorbulásával. A novemberi 2-i rendezvényen a Munkáspárt részéről csak az árnyék-külügyminiszter vesz majd részt. A brit Munkáspártban az utóbbi időben több antiszemita kijelentés okozott botrányt.
Milos Zeman cseh államfő a jövő héten kormányalakítási tárgyalásokkal bízza meg Andrej Babist, a hétvégi képviselőházi választásokon győztes ANO mozgalom elnökét. Ezt maga Babis jelentette be a Prága melletti Lányban, ahol egy órán át tárgyalt a köztársasági elnökkel a választások után kialakult helyzetről. Babis tárgyalásai az elképzelések szerint az új képviselőház megalakulásáig tartanának. A parlamenti alsóház megalakulása a hatályos szabályok szerint alapfeltétele a további politikai lépéseknek.bA cseh államfő már korábban bejelentette, hogy kihasználja rendelkezésére álló maximális időt, ami harminc nap, és a képviselőház alakuló ülését november 20-ra fogja összehívni.
A jelenlegi kormányfő pártja nyerte az előrehozott parlamenti választásokat Japánban. Az Abe Sindzó vezette Liberális Demokrata Párt (LDP) és koalíciós partnere, az Új Komeito párt minden valószínűség szerint több mint 300 helyre számíthat a törvényhozás 465 fős alsóházában az első mandátumbecslések alapján. A TBS kereskedelmi televízió által közölt becslés ennél is több, 311 helyet valószínűsít a koalíciós pártoknak, ami már a kétharmados többség megtartását jelentené, sőt az NHK televízió 336 mandátumot vetít előre. A becslések szerint az LDP egyedül is kormányzóképes többséget, 253-300 helyet szerez a parlamentben, Abe legfontosabb, az alkotmány módosítását igénylő intézkedéseinek elfogadtatásához azonban szükség van a kétharmados többségre. Az Új Komeitónak 27-36 mandátumot jósolnak.
Mégis lesz második forduló a szlovéniai elnökválasztáson, mert a hivatalban lévő államfő az első fordulóban mégsem szerezte meg a szavazatok több mint felét, bár az urnazárást követően közzétett előrejelzések ezt valószínűsítették. Borut Pahor a voksok 47,09 százalékát, legfőbb riválisa, a szintén függetlenként induló baloldali Marjan Sarec a szavazatok 24,95 százalékát szerezte meg. Eszerint ők mérkőznek meg az elnökválasztás második fordulójában, amelyet november 12-én tartanak. Pahor a hivatalos eredmények közzététele után tett első nyilatkozatában elismerte, hogy második fordulóra lesz szükség. „Készen álltunk erre az elejétől fogva” – mondta, majd hozzátette: biztos a győzelmében, de keményen kell dolgoznia.
Politikusok és muzulmán vallási helyek ellen tervezett merényletet nyolc szélsőjobboldali aktivista, közülük három kiskorú. A 21 éves, már nyáron őrizetbe vett és terrorcselekménnyel kapcsolatos bűnszövetkezet szervezésével meggyanúsított Logan Alexandre Nisin által alapított OAS (Organisation de l’armée secretem: A Titkos hadsereg szervezete) nevű csoport 17 és 29 év közötti tagjait kedden vették őrizetbe a dél-franciaországi Marseille-ben és a Párizshoz közeli Seine-Saint-Denis településen, s négy napig tartó kihallgatás után szombat este emeltek vádat ellenük terrorista bűnszövetkezet szervezésének gyanúja miatt.
Az Iszlám Állam fegyveresei legalább 128 civilt öltek meg a szíriai el-Karjatein városban az elmúlt három hétben, mielőtt a kormányerők kiűzték őket onnan – közölte a szíriai válság fejleményeit nyomon követő Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű civil szervezet. A civilek zömét, legalább 83 embert, a város visszafoglalása előtti két napban mészároltak le a dzsihadisták. Holttestek hevernek szanaszét a városban, egyeseket késsel, másokat lőfegyverrel öltek meg. Rami Abdel Rahman, az OSDH igazgatója azt mondta, a dzsihadisták azzal vádolták őket, hogy összejátszottak Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjével.
A brit külügyminiszter szerint „senki a világon” nem akarja, hogy az észak-koreai válság fegyveres konfliktussá fajuljon, de „legalábbis elviekben” nyitva kell tartani a katonai beavatkozás lehetőségét. Boris Johnson kifejtette: Kim Dzsong Un észak-koreai vezető csak az idén eddig tizenkilenc rakétakísérletet rendelt el, és az Észak-Korea által valaha is elvégzett hat kísérleti nukleáris robbantás közül négyet az ő vezérlete alatt hajtottak végre. Johnson szerint az emberiség ilyen körülmények közepette érthető módon teszi fel azt a kérdést, hogy „nem lebeg-e ismét a feje felett Damoklész nukleáris kardja”. Sem az Egyesült Királyságban, sem a világon bárhol nincs senki, aki aktívan törekedne a katonai megoldásra.
Egy ismeretlen férfi – állítólag külföldi állampolgár – behatolt az Eho Moszkvi rádió épületében, és megkéselte Tatyjana Felgengauer műsorvezetőt – közölte a rádióállomás honlapján. Az újságírónőt kórházba szállították, műtéten esik át, de sebesülése nem életveszélyes. A rádió egyik alkalmazottja, Olga Bicskova, aki szemtanúja volt az esetnek, azt mondta, hogy a támadó az épület bejáratánál gázsprayjel lefújta a rádióállomás egyik biztonsági őrét, majd lifttel felment az épület 14-ik emeletére, és ott nyakon szúrta az újságírónőt. Mielőtt lefogták, rátámadt egy másik őrre is. Az előzetes információk alapján a belügyminisztérium közölte, hogy a férfi külföldi állampolgár, és személyes gyűlölettől vezérelve támadt rá az újságírónőre.
Gazdaság:
A november 2-án induló év végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampányban enyhén növekvő díjakra, és 80-90 ezer biztosítót váltó autósra számítanak a szakértők. Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége Gépjárműszekciójának elnöke szerint a hárommillió hazai személyautóból mintegy egymilliót érint idén az év végi kampány – ezeknek a járműveknek fordul január elsejével a biztosítási éve -, és mintegy 80-90 ezren köthetnek új biztosítóval szerződést. Sebestyén László, a Netrisk.hu vezérigazgatója az év végi kgfb-szerződések átlagdíját 18-20 ezer forint körüli szintre várja, ami mintegy 10-15 százalékos díjnövekedést jelenthet ebben a körben. Ez az érték körülbelül a fele az év közben tapasztalt 35 ezer forintos átlagdíjnak, ám a különbség oka nem a biztosítók időszakonként eltérő árazása, hanem az érintett járműpark összetétele.
Nagyjából 1,2 millió munkahely szűnhet meg az Európai Unióban, ha nem sikerül megállapodni az Egyesült Királysággal a rendezett kiválás feltételeiről – figyelmeztetett Kris Peeters belga gazdasági miniszter. A tárcavezető úgy vélekedett, Belgium számára is „katasztrofális” következményekkel járna, amennyiben a felek a kilépés várható dátumáig, 2019. március 29-ig nem tudnak megegyezésre jutni a jövőbeli kereskedelmi kapcsolat kérdéseiről, ebben az esetben ugyanis a szigetország többé nem lenne része a vámuniónak. Mint mondta, ezen forgatókönyv esetén Belgiumban 42 ezer munkahely szűnne meg, miközben az Egyesült Királyságban 526 ezer, az EU egészében pedig 1,2 millió.
Sport:
Az Everton labdarúgóklub menesztette Ronald Koeman vezetőedzőt. Az egyesület honlapján szűkszavú közleményben köszönték meg a holland tréner munkáját. Az 54 éves szakember tavaly júniusban vette át az irányítást a liverpooli együttesnél, amellyel az előző idényben a hetedik helyen zárt. Az Everton vasárnap hazai pályán 5-2-re kikapott az Arsenaltól, és mivel az elmúlt nyolc bajnokiján csak egyszer nyert, a kiesést jelentő 18. pozícióba csúszott vissza a tabellán.
Könnyű:
A görögországi Krétán 90 évesen elhunyt Walter Lassally német származású brit-görög operatőr, minden idők egyik legsikeresebb filmje, a Zorba, a görög Oscar-díjas operatőre. A Hanía városban élő idős filmművész egy műtét szövődményeibe halt bele – közölték helyi kórházi források. Lassally, aki a náci Németországból még gyermekként menekült Angliába, az 1964-es fekete-fehér brit-görög filmdráma és filmkomédia operatőreként nyerte el 1965-ban az amerikai filmakadémia díját, de több tucatnyi más jelentős filmet (Egy csepp méz, A hosszútávfutó magányossága, Tom Jones, Elektra) is ő fényképezett. Az operatőr közel lakott ahhoz a strandhoz, ahol a Zorba, a görög emlékezetes zárójelenetében a férfi főszereplők, Anthony Quinn és Alan Bates, a szirtakit járták.
