A BreuerPress és a HetiTV hírei
Belpolitika:
Várhatóan hét kérdést tesz fel a kormány a bevándorlásról és a kötelező kvótáról az október elején induló nemzeti konzultáció során – mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. A konzultáció érinti majd az egymillió bevándorló betelepítésére és a határzárakra vonatkozó javaslatokat. Emellett kitér majd arra a tervre is, amely alapján minden bevándorló 9 millió forint állami támogatást kapna. A kérdőíveket postai úton is el lehet küldeni, de az interneten is ki lehet tölteni.
Egy új és igazságos választási rendszer bevezetésének tervéről írtak alá megállapodást nyolc ellenzéki tömörülés – a Demokratikus Koalíció, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Lehet Más a Politika, a Magyar Liberális Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Modern Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd Magyarországért Párt – képviselői Budapesten. A Közös Ország Mozgalom által a Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál szeptember 1-jén felállított Agóránál tartott aláíráson részleteiben nem ismertették a törvényjavaslatként benyújtani kívánt indítványt, a szervezők azt közölték, „a javaslat egyelőre nem sajtónyilvános”. Az aláírók egyikétől az MTI úgy értesült: kétfordulós, a német rendszerre hasonlító megoldásban listás mandátumokkal korrigálnák az egyéni választókerületekben kialakult eredményt, így a 200-220 fős törvényhozás összetétele leképezné a választásokon szerzett szavazati arányokat.
Az ENSZ közgyűlése alatt összesen 33 külügyminiszteri tárgyalást bonyolított, és 12 államközi megállapodást írt alá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a megállapodások közül kiemelte a diplomáciai kapcsolatok felvételét Palauval – ahol Mindszenty József bíborosról elnevezett iskola működik -, valamint a Tádzsikisztánnal kötött beruházásvédelmi megállapodást, amelyet kifejezetten fontosnak tart, mivel magyar cégek a vízgazdálkodás és a gyógyszeripar területén komoly érdeklődést mutatnak a tádzsik piac iránt.
Nyár eleje óta nem jutott át annyi illegális bevándorló a déli határon felépített kerítésen, mint pénteken. Folyamatosan munkát adnak a rendőröknek és a katonáknak, hiszen például Ásotthalomnál, Apátfalvánál, Kelebiánál is tartóztattak fel határsértőket – és ez még nem is a teljes lista. Az is nehézséget okoz, hogy nem csak a szerb határszakaszon, hanem Horvátország felől is jött egy nagyobb csoport. Őket Baranya megyében állították meg a rendőrök. Pénteken összesen 128 bevándorló jutott át a déli határon. Ezzel három hónapos rekord dőlt meg: nyár eleje óta nem sikerült ennyi illegális bevándorlónak bejutnia Magyarországra egyetlen nap alatt.
Száz új mentőautót vesz a kormány. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg. A határozat szerint a kormány több mint 4,6 milliárd forintot biztosít 93 mentőautó és az azok felszereléséhez szükséges mentéstechnikai eszközök beszerzésére.
Külpolitika:
Egyértelmű provokáció volt az Irán által végrehajtott legutóbbi rakétateszt – írta az Israel Hayom. A lap összeállítása szerint a Teherán által tesztelt legújabb rakéta képes 2000 kilométert megtenni a levegőben, így pedig már veszélyezteti Izrael területi biztonságát. Avigdor Lieberman védelmi miniszter szerint Irán célja a mostani rakétakísérlettel is az volt, hogy nemcsak a Közel-Keletet tartsa rettegésben, hanem az egész szavad világot. A miniszter elmondta azt is, hogy érdemes lenne elképzelni, mi lenne, ha Teherán nukleáris fegyverekre tenne szert, egy ilyen helyzetet mindenképpen meg kell akadályozni.
Izrael mindent elkövet a következő időszakban, hogy a Palesztin Hatóság ne tudjon csatlakozni az Interpolhoz. A zsidó állam azért próbálja ezt elérni, mivel így a palesztinok nemzetközi elfogatóparancsot tudnának kiadni az izraeli hadsereg vezetőire és izraeli politikusokra – írta a JerusalemOnline. Az ügyben korábban Benjamin Netanjahu is lobbizott, hogy megakadályozza a palesztinok felvételét. Izrael számára a legjobb az lenne, ha elhalasztanák a szavazást.
Izrael ismét légicsapást mért a damaszkuszi nemzetközi repülőtér közelében egy fegyverraktárra, a támadás nagy erejű robbanással járt, amelyet hallani lehetett a szíriai fővárosban. Az izraeli hadsereg két rakétát lőtt a damaszkuszi repülőtér szomszédságában egy fegyverraktárra, ami a közösségi honlapok tanúsága szerint messzire elhangzó robbanásokat okozott. A légicsapás nyomán emberéletben nem esett bántódás, csak anyagi károk keletkeztek.
Két rabbi arról beszélt, hogy a bahreini uralkodó véget akar vetni Izrael évtizedek óta húzódó arab bojkottjának. Az AP amerikai hírügynökség úgy véli, hogy a kis arab szigetország lehet az első, amely nyíltan vállalja azt a tényt, hogy igenis vannak az araboknak és az izraelieknek közös érdekeik. Ennek remek példája, hogy mind az arab országok, mind Izrael egyre gyanakvóbban tekint Iránra. Az arab országok közül egyedül Egyiptom és Jordánia fogadja el Izraelt, mint zsidó államot.
Liviu Dragnea, a román kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke egy közösségi oldalon tudatta: arról biztosította Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy Románia megoldja a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium helyzetét. Dragnea telefonon egyeztetett a magyar kormányfővel, a beszélgetés során két dologban állapodtak meg: Románia megoldja a marosvásárhelyi iskola helyzetét, Magyarország pedig ismét támogatni fogja Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), ami a román külpolitika egyik fő célkitűzése. A Maros megyei tanfelügyelőség szeptember elején felfüggesztette a magyar tannyelvű katolikus iskola működését. Az intézkedés következtében a magyar kormány bejelentette, a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen.
London jórészt tudja, hogy milyen pénzügyi kötelezettségei lesznek az Európai Unióval szemben a brit EU-tagság megszűnése után – mondta a Brexit, vagyis a kilépési folyamat feltételeiről folyó tárgyalásokért felelős brit miniszter. David Davis a BBC televízió politikai magazinműsorában nevetségesnek minősítette azokat a korábban nem hivatalosan felmerült értesüléseket, amelyek szerint az EU akár 100 milliárd eurós számlát is benyújthat a brit kormánynak a kilépési megállapodás fejében. Nyilvánvaló, hogy az EU maximalista álláspontról indult neki a tárgyalásoknak, de ebbe az összegbe beletettek mindent, ami csak az eszükbe jutott – fogalmazott a brit Brexit-miniszter. A Financial Times néhány hete közölte azt a nagy feltűnést keltő értesülést, hogy az Európai Unió akár 100 milliárd euró egyszeri bruttó befizetési igényt is benyújthat Nagy-Britanniának a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodás ellenében.
B–1B Lancer típusú nehézbombázók repültek el Észak-Korea felségvizeitől keletre F-15C Eagle típusú vadászgépek kíséretében – jelentette be a Pentagon. Az amerikai védelmi minisztérium közlése szerint a nehézbombázók Guamról, a vadászgépek pedig a japán Okinava szigetéről szálltak fel. A 21. században amerikai bombázó vagy vadászgép még soha nem repült ilyen messzire északra az Észak- és Dél-Koreát elválasztó demilitarizált övezettől – hívta fel a figyelmet Dana White szóvivő, hangsúlyozva, hogy a küldetéssel az egyesült Államok demonstrálni akarta, hogy több katonai lehetőség is a rendelkezésére áll az észak-koreai fenyegetés legyőzéséhez.
Javult szeptemberben Emmanuel Macron megítélése: a nyári 24 százalékpontos zuhanás után az elmúlt hetekben öt százalékpontot javult a francia államfő tetszési mutatója, s jelenleg 45 százalékon áll – derül ki az Ifop közvélemény-kutatóintézet felméréséből. A szeptember 15. és 23. között 1989 nagykorú francia megkérdezésével készült reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 39 százaléka inkább elégedett (+ 3 százalék) a köztársasági elnökkel, s 6 százaléka nagyon elégedett (+2 százalék). Az elégedetlenek aránya a korábban mért 57-ről 53 százalékra csökkent, közülük 33 százalék (-4 százalék) mondta magát inkább elégedetlennek és 20 százalék nagyon elégedetlennek.
A 31 éves Luigi Di Maio, a római képviselőház alelnöke lesz az Öt Csillag Mozgalom (M5S) ellenzéki párt miniszterelnök-jelöltje a tavaszi olasz parlamenti választásokon, a párt választói interneten neki szavaztak bizalmat – jelentette be Beppe Grillo, az M5S alapítója. Az M5S szokás szerint saját választóira bízta a döntést: a párt internetes oldalán állított miniszterelnök-jelölteket, akik közül a legtöbb szavazatot Luigi Di Maio kapta. Győzelme nem számít meglepetésnek, mivel a jelöltek között nem volt igazi ellenfele. A párt egyetlen más neves politikusa sem jelöltette magát vele szemben. Az online szavazáson 37 ezren voksoltak, és több mint 30 ezren Luigi Di Maióra szavaztak – jelentette be Beppe Grillo az M5S Riminiben zajló találkozóján.
Gazdaság:
Történelmi pillanatnak nevezte a magyar országkockázati mutató, a CDS-felár 100 pont alá csökkenését a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály hangsúlyozta, a kedvező változás azt jelzi, hogy a magyar gazdaság jó pályán van, az államadósság egyre olcsóbban finanszírozható, ami egyre kisebb problémát jelent a gazdaság számára. Elmondta: a kormányzati munka kezdete óta nem volt arra példa, hogy az ötéves államadósságra vonatkozó mutató 100 pont alá csökkenjen. Emlékeztetett arra, hogy kormányzásuk kezdetén ez az érték 200 ponton volt, később 700 pont felett is járt. Varga Mihály hangsúlyozta: az elmúlt évtizedek államadósságát törleszteni kell, nem lehet egyik pillanatról a másikra eltörölni. A CDS-felár 100 pont alá csökkenése azt mutatja, hogy a külföld megítélése egyre kövezőbb Magyarország iránt – hangsúlyozta.
Sport:
A Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) rendkívüli közgyűlésén Wladár Sándort választották a szervezet elnökének. Az 1980-as, moszkvai olimpián 200 méter háton aranyérmes sportvezető – visszalépések nyomán – egyedüli jelölt volt a posztra, a küldöttek pedig 143 igen, 5 nem és 1 tartózkodás mellett szavaztak bizalmat neki. A MÚSZ elnöki széke azután vált üressé, hogy a szeptember elsején tartott rendkívüli közgyűlésen a tagok visszahívták Bienerth Gusztávot.
Könnyű:
Spanyol kutatók szerint a Neander-völgyi ember agya lassabban fejlődött gyermekkorban, mint a Homo sapiensé, ami azt igazolja, hogy ez a kihalt emberfaj sem állatiasabb, sem primitívebb nem volt a mai embernél. Egy Neander-völgyi gyermek csontvázának elemzéséből arra a következtetésre jutottak, hogy a gyermek agya még fejlődésben volt abban az életkorban, amikorra egy mai gyermek agya már teljesen kialakult. Más majomfajoktól vagy primitívebb emberféléktől eltérően a Homo sapiens esetében az agy a gyermekkor alatt hosszabb ideig, több évig fejlődik, ugyanis több időbe és energiába telik a nagy méretű agy teljes kialakulása.
