A BreuerPress és a hetiTV hírei 

A BreuerPress és a hetiTV hírei 

Kisteherautó hajtott gyalogosok közé Barcelona központjában csütörtök délután. Késő délutáni hírek szerint legkevesebb 13 ember meghalt, a sérültek száma sajtójelentések szerint 100 körüli, többen válságos állapotban vannak. A rendőrség terrorista támadásnak minősítette az esetet. Az áldozatok állampolgárságáról egyelőre nem érkezett hír. A kisteherautó vezetője elmenekült. Névtelenségbe burkolódzó rendőrségi forrásokra hivatkozva az El País című spanyol lap arról adott hírt, hogy ketten követték el a támadást, amely után bevették magukat egy közeli étterembe és túszokat ejtettek. A helyi sajtó jelentése szerint a rendőrség tárgyalásba kezdett a túszejtőkkel. A rendőrség lezárta a környéket, akárcsak a közeli metró- és vasútállomásokat, a lakosságot pedig arra kérte, maradjon távol, hogy ne akadályozza a mentők munkáját.A rendőrök egy spanyol útlevelet találtak a kisbuszban.A La Rambla, ahol a támadás történt, az egyik legforgalmasabb utca Barcelonában. Helyszíni beszámolók szerint sokan a közeli boltokba, kávézókba menekültek a kisbusz elől. „Egy hangos zajt hallottunk, és mindenki menedéket keresett. Azt hiszem, több embert is elgázolhatott. Borzasztó volt, pánik tört ki” – mondta egy fiatal a BBC-nek.


A szocialisták volt elnöke szerint Gyurcsány Ferenc demokrata. Mesterházy Attila az ATV-ben jelezte, annak tudatában mondja ezt, hogy ezért vitába keveredhet Botka Lászlóval, pártja miniszterelnök-jelöltjével. Ugyanakkor jelezte, bár sokszor – a volt kormányfővel – közösen rontottak el dolgokat, de a hibák dacára sem lehet az akkori kormányt a mostanihoz hasonlítani. Az MSZP egykori elnöke azt is megerősítette, hogy ismét segítheti a szocialisták választási kampányát Ron Werber. Az izraeli kampányguru jól ismeri a magyar viszonyokat, tapasztalata nagyon hasznos lehet 2018-ban. A szocialista politikus arról is beszélt: noha korábban közellensége volt Simicska Lajos az MSZP-nek, most lehetnek közös érdekek az üzletemberrel. Szerinte Orbán Viktor rendszerét el kell takarítani, és ahol az érdekek találkoznak, ott van esély az együttműködésre.

Magyarország jó irányba tart – ezt a közép-európaiak körében közel másfélszer többen gondolják, mint akik az ellenkezőjét állítják – derül ki a Nézőpont Intézet tíz régiós államra kiterjedő közvélemény-kutatásából, amelyet a Magyar Időknek készített. A júniusban készült felmérés rámutat, hogy a vizsgált országokban elsöprő többség ellenzi a kötelező betelepítés tervét. Tíz közép-európai polgárból csaknem nyolc, a megkérdezettek 75 százaléka elutasítja az elképzelést. Ez az arány a kelet-közép-európai államok átlagában eléri a 80 százalékot. A kutatás foglalkozott azzal is, hogy a közép-európaiak mennyire támogatják a magyar kormány bevándorlási politikáját. A három visegrádi ország – Lengyelország, Csehország, Szlovákia – esetében átlagosan kétszer többen értenek egyet a magyar kormány bevándorlási politikájával (53 százalék), mint ahányan ellenzik azt (27 százalék). Ez az arány a németek és az osztrákok esetében fordított.

Idén is Melbourne a világ legélhetőbb városa, Bécs és Vancouver van még a dobogón, de Budapest is előrelépett, megelőzve Prágát, Pozsonyt, Varsót. A világ legborzalmasabb helye az Economist Intelligence Unit (EIU) szerint 2017-ben Damaszkusz. Budapest Amszterdamhoz, Reykjavikhoz, Montevideóhoz és Szingapúrhoz hasonlóan azok közé tartozik, amelyek pontszámban és a helyezésben is előreléptek. A magyar főváros eszerint idén a 36. (tavaly a 42., azelőtt pedig a 45. volt).

Az első két napban 2,5 millió forint érkezett az Ökumenikus Segélyszervezet Iskolakezdés együtt! címmel, hatodszorra meghirdetett országos pénzadománygyűjtésére – mondta Gáncs Kristóf, a szervezet kommunikációs igazgatója. Az igazgató szerint az ezer gyermek beiskolázásának támogatására indított akció keretében szeptember 1-ig gyermekenként 10 ezer forint értékű, személyre szabott, minőségi tanszercsomagokat osztanának ki. Összesen 10 millió forintot szeretnének gyűjteni – tette hozzá.

A Liget Budapest projekt keretében felépülő, kehely formájú új Néprajzi Múzeum a Városliget zöldtetős kapujaként fog működni. A merész, felerészt növényekkel betelepített hajlított födémen három méter mélyen gyökerező fák is meg fognak élni. A látogatók jegy nélkül is át tudnak sétálni a múzeumon úgy, hogy üvegfalakon keresztül betekinthetnek majd a kiállításokba. Az épület vezető tervezője, Ferencz Marcel a Magyar Időknek elmondta: az új Néprajzi Múzeum azt a magyar emberekben lappangó vágyat fejezi ki, hogy megtegyék azt, amiben hisznek.

Külpolitika:

Izrael be fogja mutatni Antonio Guterres ENSZ-főtitkárnak Irán és a Hezbollah régióbeli tevékenységéről szóló hírszerzési jelentéseit, mielőtt megkezdi izraeli látogatását – értesült az Israel Hayom. A portál összeállításából kiderült, hogy az ENSZ-főtitkár találkozni fog Benjamin Netanjahúval és Mahmúd Abásszal is a közel-keleti látogatása során. Bár a főtitkár a látogatása során az izraeli-palesztin békefolyamatnak adna lökést, míg Izrael azt szeretné, hogy minél szélesebb körű információi legyenek a terrorszervezet és Irán növekvő befolyásáról.

 

Az izraeli hadsereg lerombolta annak a terroristának a házát, aki még júniusban gyilkolt meg egy izraeli rendőrnőt. A hatóságok amellett, hogy lerombolták a terrorista házát, még több ezer sékelt, valamint két fegyvert is lefoglaltak. Az eddigi nyomozások során kiderült, hogy a rendőrnő gyilkosának a rokonai is tudtak a készülő merényletről – számolt be az esetről az i24news.com.

     Egy nemrég publikált frankfurti kutatás szerint a Németországban élő zsidók kétharmada, de inkább háromnegyede érzi úgy, hogy egyre inkább növekszik az antiszemitizmus, amelyet leginkább a migrációs folyamatok gyorsítottak fel. A nyugati baloldali pártokban egyre több az antiszemita és az Izrael-ellenes hang, méghozzá elsősorban a muszlim befolyás miatt. A kutatás is ezt a hipotézist támasztja alá, ugyanis: a megkérdezettek 29 százalékát már nyíltan szidalmazták az utcán zsidóságuk miatt, 3 százalékukat pedig fizikai atrocitás is érte. A fenti esetek 81 százalékát muzulmán hátterű migránsok követték el.

Öngyilkos merénylő robbantott a Gázai övezetben megölve a helyi biztonsági erők egy tagját és többeket megsebesítve – közölte a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász. Az AP amerikai hírügynökség szerint ez az első eset, hogy palesztin öngyilkos merénylő pokolgépes támadást hajtott végre a Hamász biztonsági erői ellen. Értesülések szerint a biztonságiak azt próbálták megakadályozni, hogy a férfi eljuthasson Egyiptomba. Az incidens a rafahi határátkelőhelyen történt. Tisztségviselők elmondták: a határőrök megállítottak két embert, akik az egyiptomi határ felé igyekeztek, s egyikük felrobbantotta magát. Hozzátették: a merénylő kísérője megsebesült.

A Baden-Württemberg tartománybeli hatóságok szerint 2014 óta száz menekült már többször is elutazott a szülőhazájába nyaralni és a visszatérés után a németországi oltalmazotti státuszukat megtarthatták – erről ír a Die Welt német internetes portál egy belügyminisztériumi jelentésre hivatkozva. Az adatok szerint főleg Szíria és Irak számít nyaralási célpontnak. Az állásfoglalást az AFD-frakciójának indítványára Julian Würtenberger minisztériumi igazgató írta. A CDU-s politikus úgy fogalmazott: „Ha elismert oltalmazottak az üldöztetés és a fenyegetés ellenére nyaralási célból visszautaznak a szülőföldjükre, az joggal kérdőjelezi meg, hogy valóban rászorultak-e ezek a külföldiek az oltalmazotti státuszra.”

A venezuelai hatóságok nyomozást indítottak, miután tolvajok állatokat loptak a nyugati fekvésű Zulia állam állatkertjéből, hogy megegyék őket. A Reuters a történteket az éhezés újabb jeleként kommentálta a dél-amerikai országban, amely súlyos élelmiszerhiánnyal küszködik. A hírek szerint a tolvajok a vaddisznókhoz hasonló két örvös pekarit vittek magukkal a hétvégén a kolumbiai határ közelében fekvő Maracaibo városának állatkertjéből.

Bulgária az illegális bevándorlás megfékezése érdekében katonai alakulatokkal is védené Törökországgal közös határát – derül ki Kraszimir Karakacsanov bolgár miniszterelnök-helyettes Die Welt német lapnak adott interjújából. „Határvédelmünk megerősítésére a jövőben fokozottan igénybe vesszük a hadsereget” – jelentette ki Karakacsanov, aki a védelmi miniszteri tisztséget is ellátja. A miniszter szerint a bolgár-török határt, amely egyben az Európai Unió külső határa is, öt zónára osztanák fel. Ezeket a határszakaszokat pedig egy-egy század katona ellenőrizné. „Különleges alakulatok is lesznek köztük” – mondta a védelmi tárca vezetője, aki szerint összesen 600 katonát vetnének be Bulgária Törökországgal közös, 259 kilométer hosszú határán, amelyet mintegy 200 kilométeren drótkerítéssel védenek.


Az amerikai hadsereg főparancsnoka szerint „rettenetes” lenne katonai válaszcsapással reagálni az észak-koreai rakétafenyegetésre, viszont „elképzelhetetlen következményekkel járna”, ha hagynák, hogy Phenjan képessé váljon nukleáris támadást intézni az Egyesült Államok ellen. Joseph Dunford, az amerikai fegyveres erők vezérkari főnökei egyesített bizottságának elnöke azt mondta: közvetlenül Donald Trump elnök utasította őket arra, hogy alakítsanak ki használható katonai opciókat, és „most pontosan ezen dolgoznak”. Dunfordot azzal kapcsolatban kérdezték, hogy Steve Bannon, az amerikai elnök stratégiai főtanácsadója korábban egy interjúban azt hangoztatta, hogy az észak-koreai fenyegetésre nem létezhet katonai válasz.

 

Több hónapos letöltendő szabadságvesztésre változtatta egy hongkongi fellebbviteli bíróság három fiatal demokráciapárti aktivista büntetését a 2014-es tüntetésekkel összefüggésben. A 20 éves Joshua Wong hat, a 26 éves Alex Chow hét, a 24 éves Nathan Law pedig nyolc hónapos börtönbüntetést kapott „törvénytelen gyülekezés” miatt. A három fiatal vezető szerepet töltött be a három évvel ezelőtti „esernyős forradalom” szervezésében, ami miatt egy bíróság tavaly közmunkára, illetve felfüggesztett börtönre ítélte őket. A fellebbviteli bíróság most ezeket az enyhébb büntetéseket vizsgálta felül.

Lemondott posztjáról Peter Plavcan szlovák oktatásügyi miniszter, akinek távozását Robert Fico kormányfő kérte a tárcát felügyelő Szlovák Nemzeti Párt elnökétől egy, az európai uniós pénzek elosztásával kapcsolatos botrány miatt. „Alapos megfontolás után lemondok az oktatásügyi, tudományos, kutatási és sportminisztérium vezető posztjáról, mert ami az elmúlt napokban történt, az túlment minden határon” – fogalmazott Peter Plavcan. Plavcan még júliusban került támadások kereszttüzébe, miután kiderült, hogy a minisztériuma alá tartozó, a kutatási célokra szánt európai uniós támogatások elbírálását felügyelő ügynökség egyetlen nagy szlovákiai felsőoktatási intézménynek sem ítélt meg anyagi forrásokat uniós pályázatokon, viszont a pénzekből olyan cégek is részesültek, amelyek addig nem foglalkoztak kutatással.

Az ausztrál legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy az illegálisan az országba tartó menedékkérők elszállítása a Pápua Új-Guinea egyik szigetén Canberra pénzén fenntartott migránstáborba az ausztrál hatóságok által jogszerű, annak ellenére, hogy a pápua új-guineai legfelsőbb bíróság az ország alkotmányával ellentétesnek ítélte tavaly ezt a gyakorlatot. Mindkét ország azt közölte az idén, hogy októberig bezárják a Manus szigeten lévő tábort, de a táborban élő emberek sorsa kétséges. Az ausztrál legfelsőbb bíróság ítélete annak eredményeképpen született meg, hogy az illegális migránsok Manusra szállításának gyakorlatát megtámadta egy iráni menedékkérő, akit 2013 óta tartanak a táborban.

A lengyelek leginkább Oroszország terjeszkedő politikájától és az iszlám terrorizmustól tartanak, de az utóbbit inkább az Európai Unió számára tartják veszélyesnek – derül ki a Rzeczpospolita című lengyel napilapban közölt felmérésből. A megkérdezettek 40 százaléka Oroszország terjeszkedő politikáját jelölte meg a legnagyobb, Lengyelországot fenyegető veszélyként. Utóbbiak aránya egyébként a felére csökkent a 2014-ben – a Krím félsziget orosz megszállásának évében – készített hasonló felméréshez képest, melyben a válaszolók 83 százaléka tartott az orosz fenyegetéstől. A második legnagyobb, Lengyelországot veszélyeztető fenyegetésként a válaszolók több mint 20 százaléka az iszlám terrorizmust jelölte meg. 2014-ben a megkérdezetteknek csak 3,9 százaléka vélekedett így. Az Európai Unióra nézve viszont a lengyelek 41,5 százaléka éppen az iszlám terrorizmust tartja a legnagyobb veszélynek, miközben Oroszország ebben a viszonylatban csupán 20,3 százalékuk szerint jelent fenyegetést.

Gazdaság:
Még nem kezdődött el a Budapest–Belgrád közötti vasúti összeköttetésben érintett, 150-es számú Budapest–Kelebia-vasútvonal felújítása a projekt előkészítésére létrehozott Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.-től kapott válasz szerint. A Világgazdaság azt követően kérdezte meg a társaságot, hogy a China Dailynek nyilatkozó szerb miniszterelnök-helyettes, Zorana Mihajlovic szerint a munka magyarországi része már 2015 végén megindult, a kivitelező a China Railway International és a China Communications Construction Co., a finanszírozó pedig a kínai export-import bank.

Magyarországon 2027-ig kedvező esetben is csak 3000-3500 megawattnyi (MW) új erőmű-kapacitás üzembe helyezése várható, ez alig több annál, mint amennyi ez alatt a tíz év alatt leáll. Ám ez kevés lehet, mert közben az ország áramigénye is növekszik. A megállapítás egy nemzetközi energiacég megrendelésére készült – tehát nem a nyilvánosságnak szánt, de a Világgazdaság birtokába került – elemzés egyik fő következtetése. Hasonlóra jutottak egyébként korábban egyes hazai szakértők is. „Nem az a kérdés, hogy szükség van-e Paks II.-re, hanem az, hogy azon kívül még mit építünk az igények kielégítésére” – mondta a Világgazdaságnak Stróbl Alajos, a Pöyry Erőterv szakértője, aki figyelemmel kíséri a hazai erőműpark alakulását.

Sport:
A hétfőtől újra világelső Rafael Nadal, illetve a nőknél ranglistavezető Karolina Pliskova is bejutott a nyolcaddöntőbe szerdán a Cincinnatiban zajló keménypályás tenisztornán. A 15-szörös Grand Slam-bajnok spanyol sztár a francia Richard Gasquet-t verte könnyedén, megnyerve 15. egymás elleni összecsapásukat is. Meglepetésre kiesett ugyanakkor a favoritként számon tartott Alexander Zverev, a vasárnap Montrealban tornagyőztes német játékost a hazai közönség előtt szereplő Frances Tiafoe búcsúztatta, aki 80 hellyel mögötte áll az ATP-rangsorban. Nem sokkal korábban befejezte szereplését az idősebbik Zverev is, Mischát a spanyol Pablo Carreno verte.

Könnyű:

Restaurálták Magyarország legnagyobb első világháborús szobrát, Pásztor János Hódmezővásárhely hősi halottainak emléket állító alkotása csütörtökön került vissza az alföldi város főterére. Kószó Péter (Fidesz-KDNP) alpolgármester elmondta, a szobrot az első világháború huszadik évfordulójára állíttatta Hódmezővásárhely városa. Az öttonnás, csaknem hatvan darabból álló lovas szobor az ország legnagyobb első világháborús alkotása. A mainál lényegesen nagyobb közigazgatási területű Hódmezővásárhelynek 1914-ben 62 ezer lakosa volt, a város a világháború alatt csaknem 15 ezer katonát állított ki. A hősi halottak száma csaknem háromezerre tehető, beleértve azok többségét is, akik a harcok után hunytak el valamilyen a csatatéren szerzett sérülés, vagy betegség következtében – emlékeztetett az alpolgármester.