A BreuerPress és a HetiTV hírei
Kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntést – jelentette be a brüsszeli testület. Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos közölte: úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldenek Budapestnek, Varsónak és Prágának, és így megindul az eljárás a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében, amelyet az EU-tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében.
Elfogadta a parlament a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. A fideszes Kósa Lajos, Gulyás Gergely, Németh Szilárd és Vitányi István által jegyzett indítvány 130 igen, 44 nem és 24 tartózkodó szavazatot kapott. A törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek bejelenteni a bíróságon külföldről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, 7,2 millió forintot. Az adatok nyilvánosak lesznek, az érintetteknek pedig a bejelentés után fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott – a médiatörvény szerinti – sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek.
Az LMP utólagos alkotmánybírósági normakontrollt akar kérni az elfogadott „civiltörvényről”, és ehhez várja a többi ellenzéki képviselő támogató aláírását. A párt társelnöke azt mondta, semmi nem indokolta, hogy a parlament elfogadja a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. Ettől a jogszabálytól az ország nem lesz jobb hely, sőt a törvény ellehetetlenít olyan civil szervezeteket, amelyek segítettek, amikor feladatokat vállaltak át az államtól – értékelte Szél Bernadett.
Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla határozatát és új másodfokú eljárást rendelt el a Kúria annak az orvosnak az ügyében, akit azzal vádolnak, hogy 2013-ban bántalmazta, majd lúggal öntötte le volt barátnőjét. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2016 tavaszán maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés miatt négy év börtönre ítélte a vádlottat, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltotta orvosi hivatása gyakorlásától. Idén márciusban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla már a súlyosabban büntetendő életveszélyt okozó testi sértésnek minősítette a történteket, továbbá magánlaksértés és kifosztás miatt is bűnösnek mondta ki a vádlottat, ezért kilenc év szabadságvesztés ítélte, továbbá végleg eltiltotta foglalkozása gyakorlásától.
Lövések dördültek a müncheni gyorsvasút unterföhringi állomásán, a német rendőrség tájékoztatása szerint legalább egy ember megsebesült. Kedd reggel a peronon egy személyi ellenőrzés közben nyitott tüzet az elkövető, egy rendőrnő súlyosan megsebesült – írja a Bild. A rendőrség közleményben erősítette meg a lövöldözés tényét. Egy szemtanú öt lövést hallott, majd kiterelték az utasokat a gyorsvasút állomásáról. Az elkövetőt állítólag elfogták, ő is megsebesült a lövöldözésben, lőtt sebekkel vitték kórházba. A hírek szerint másik két embert is ápolnak. A rendőrség szerint nem kell további támadástól tartani, és semmi sem utal arra, hogy terrorcselekmény történt.
Bukaresti sajtóértesülések szerint lemondásra szólította fel Sorin Grindeanu román miniszterelnököt Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt elnöke, a kormányfő azonban egyelőre nem hajlandó önként távozni. A Mediafax, illetve a News.ro hírügynökség PSD-s forrásokra hivatkozva kedden azt közölte: a PSD elnöke egy hétfő esti találkozón szembesítette Grindeanut azzal, hogy elveszítette a pártvezetés bizalmát, ezért azt kérte tőle, hogy önként távozzon. Dragnea állítólag a kormányprogram végrehajtásának késlekedésére hivatkozott, egyebek mellett arra, hogy a kormány nem hozta létre a választási kampányban beígért szuverén befektetési alapot.
Az illegális migráció megakadályozása és az embercsempészet visszaszorítása érdekében a földközi-tengeri menekültútvonal teljes lezárását javasolja Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter. „Az egyetlen megoldás, hogy a csempészeket megfosszuk az üzlet lehetőségétől, és véget vessünk annak, hogy emberek a tengeren vesszenek oda, ha elérjük, hogy illegális bevándorlók ne jussanak el Közép-Európába” – mondta a miniszter. Elképzelései szerint a Földközi-tengeren megmentett menekülteket tunéziai vagy egyiptomi befogadóközpontokban kellene elhelyezni.
Világszerte merényletek elkövetésére szólította fel követőit az Iszlám Állam a május végén kezdődött ramadán, a most zajló böjti hónap idején egy olyan hangfelvételen, amelyet állítólag a terrorszervezet készített. A Telegram közösségi hálózaton terjesztett és az Abi al-Hasszán al-Muhadzsernek, az iszlamisták szóvivőjének tulajdonított felvételen a dzsihadista szervezet az Egyesült Államokban, Európában, Oroszországban, Ausztráliában, Irakban, Szíriában, Iránban és a Fülöp-szigeteken is terrortámadásokra buzdított.
Robbanáshoz és komoly feszültségekhez vezethet, ha Izrael nem állítja helyre a gázai-övezetbe irányuló áramexportját – figyelmeztetett a Hamász nevezetű terrorszervezet. Korábban az izraeli biztonsági kabinet elhatározta, hogy a Palesztin Hatóság kérésére harmincöt százalékkal csökkentik a Gázai övezet áramellátását. Az Israel Hayom tudósítása szerint Izrael a korábbi tartozások kifizetését kéri a palesztin hatóságtól, és bízik benne, hogy ezt a szövetségeseik segítségével meg is teszik majd. Egyiptom hasonlóan Izraelhez szintén kevesebb elektromos áramot juttat el az övezetbe. Benjamin Netanjahu, izraeli miniszterelnök az üggyel kapcsolatban a jerusalemonline.com szerint azt mondta, hogy az egész ügy egy palesztin belpolitikai konfliktus. A Hamász azt szeretné, ha a Palesztin Hatóság fizetné ki az áramért járó pénzt, míg a hatóság erre nem hajlandó és szeretné, ha a Hamász is hozzájárulna a költségekhez – mondta a kormányfő.
Izraelnek egyértelműen támogatnia kell a kurdok önrendelkezéshez való jogát, valamint a függetlenségi népszavazást – írta vezércikkében a The Jerusalem Post. A lap szerint a zsidó állam morális és geopolitikai érdeke, hogy létrejöjjön egy független Kurdisztán Irak északi részén. Az pedig, hogy mindez a törökökkel való viszony megromlásához vezet majd, az egy olyan ár, amit meg kell fizetni ezért – írta a The Jerusalem Post.
Nem csak az országból vándorolnak ki a magyarok, van, aki úgy dönt, hogy a fejletlenebb megyéből a magasabb jövedelmet és jobb életkörülményeket biztosító régióba költözik. Tavaly már csak 105 lakó jutott egy négyzetkilométerre, ami éppen eggyel kevesebb a 2015-öshöz képest, és hárommal a tíz évvel ezelőttihez viszonyítva. A népsűrűség, noha az egész országban csökken, nem egyenletes a régiókon, megyéken belül. Az ország szegényebb, magasabb munkanélküliségű, rosszabb infrastruktúrájú részeit jobban érinti a népesség fogyása, de még a fejlettebb régiókban is nehézséget okoz a népesség megtartása – írja a Világgazdaság. Az ország keleti megyéiben több mint 3 százaléknyian döntöttek úgy, hogy elhagyják lakhelyüket, ebből az észak-nyugati megyék profitáltak, ahol 3–6 százalékos népességnövekedést mért a KSH. Győr-Moson-Sopronba ennél is többen költöztek.
A statisztikák szerint a magyar háztartások GDP-arányos pénzügyi megtakarításai jelentősen növekedtek a 2008-as gazdasági válság óta és nemzetközi összehasonlításban is magasnak mondhatók. A magyar háztartások bruttó vagyona 2015 végén 90 ezer milliárd forint volt, ami átlagosan személyenként 9, háztartásonként 22 millió forintnak felel meg, amelynek csaknem felét a pénzügyi eszközök adták – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank a háztartások vagyonáról és finanszírozási folyamatairól kiadott elemzésében. A magyar háztartások eladósodottsága ugyanakkor a legalacsonyabbak között van továbbra is az EU-ban. A könyvben bemutatott eredmények szerint 2014 végén az egy háztartásra jutó nettó vagyon Magyarországon magasabb volt, mint Szlovákiában, vagy Lengyelországban.
A fideszes Gulyás Gergely vezette bizottság biztosan fideszes indíttatásra szúrta be az elfogadásra váró új törvények közé, hogy a nálunk foglalkoztatott sportolók az eddigi 125 millió helyett évi 250 millió forintos jövedelemig használhassák ki az ekhót, ami egy fajsúlyos adókedvezmény. Az ekho összesen 15 százalékos elvonást jelent az artistáknak, grafikusoknak, íróknak, újságíróknak, hangmérnököknek, filmeseknek, valamint az edzőknek és sportolóknak is. Most csak a sportolók és az edzők számára megduplázták ezt a keretet, aminek igazából nem volt semmi látványos előjele. Így nagyjából havi 21 millió forintot kereshet majd nálunk ekhóval legálisan is egy sportoló, ami havi 67 ezer eurónak felel meg.
