A BreuerPress és a HetiTV hírei
Európában soha nem volt ilyen rossz a biztonsági helyzet, vége „a boldog békeidőknek”, a terrorizmus bármelyik európai ország életében hétköznapi veszélyt jelent – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 89. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.
Lázár János szokásos csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a manchesteri merénylet az Európa elleni terrorcselekmények történetében új fejezetet jelent, mivel korábban gyerekeket nem vettek célba. A miniszter közölte, Magyarországon nem kell fokozni a terrorkészültséget, de a nagyobb rendezvények nagyobb odafigyelést, biztosítást igényelnek. Lázár János hangsúlyozta, fontos, hogy a határokat az európai tagállamok képesek legyenek megvédeni. Elképzelhetetlen, megengedhetetlen, hogy ebben a biztonsági helyzetben Európa határain bárki is ellenőrizetlenül lépjen be – tette hozzá.
Elmondta, az európai határokat szigorúbban kell ellenőrizni, sőt bizonyos esetekben helyes, ha a határokat le is zárják.
Beszélt arról, hogy a nemzetbiztonsági kabinet elfogadta Magyarország haderő-fejlesztési koncepcióját. Közölte, az a cél, hogy a következő években a GDP egy százalékáról két százalékra emeljék az ország katonai, védelmi kiadásait. Kifejtette: jelenleg ez 400 milliárd forintot jelent, 2020-as évek elejére – növekvő GDP mellett – a katonai költségvetés meg fogja haladni az 1000 milliárd forintot, 2022-2023-ra 1200 milliárd forint is lehet. A miniszter azt mondta, a honvédség létszámát növelik és technikai fejlesztéseket hajtanak végre ebből az összegből. Már az idén megkezdődik új katonai képességek erősítése, fejlesztése – jelezte, közölve azt, hogy ez eszközbeszerzést és a korábbi képességek „visszaépítését” is jelenti. Lázár János úgy összegzett: a NATO arra való, hogyha Európát vagy a szövetségeseket közös veszély fenyegeti, akkor képesek legyenek a szervezet tagjai egymást megvédeni. A magyar honvédségnek emellett képesnek kell lennie megvédeni Magyarországot egy regionális konfliktusban – tette hozzá. A miniszter közölte: arra számítanak, hogy a következő időszakban jelentősen fokozódik a nyomás Magyarországon, hogy néhány száz vagy ezer menekültet engedjen be. Ugyanakkor, ha egyszer megnyitják a kapukat, akkor beláthatatlan folyamatok indulnak el – vélte Lázár János.
A bevándorlás kockázatot jelentő tényező
Hangsúlyozta: továbbra is úgy tekintik, hogy a bevándorlás Európa védelmében és helyzetében kockázatot jelentő tényező. A terrorveszély egyik legnagyobb kockázata az európai ellenőrizetlen, korlátok nélküli bevándorlás. A magyar kormánynak az az álláspontja, hogy az illegális migráció potenciális kockázatot jelent – közölte. Lázár János kijelentette: a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a határt zárva kell tartani, az odaérkezőket szigorúan ellenőrizni kell, s a szabad mozgást nem szabad megengedni Magyarországon. Tájékoztatása szerint a tranzitzónában jelenleg mintegy 300-an várakoznak, a „Magyarországra nehezedő nyomás érdemben csökkent az elmúlt időszakban”.
Két éven belül a GDP 5 százalékára növelné a kormány a családtámogatások összegét.
A kormány célja, hogy a GDP jelenlegi 4,6 százalékáról két éven belül 5 százalékra növelje a családtámogatások összegét – közölte. Lázár János elmondta: azt szeretnék elérni 2030-ra, hogy akik gyermeket vállalnak, azok több mint két gyermekben gondolkodjanak; erre szeretnék biztatni a magyar fiatalokat. Rámutatott: ha a jelenlegi tendenciák maradnak, akkor belátható időn belül a munkaképes lakosság jelentősen csökken Magyarországon. Ezért szeretnék több mint 30 ezerrel növelni a megszületendő gyermekek számát – jelezte a miniszter, aki hangsúlyozta: minden olyan fiatalt támogatni szeretnének, aki gyermeket vállal és akar nevelni. Kérdésre közölte: százmilliárd forint lehet a gyermekvállalást ösztönző akcióterv jövő évi költsége. Ezt az összeget a GPD-növekedés ki tudja termelni, s átcsoportosításra nem lesz szükség. Ismertetése szerint „az egyedi életpályákat érintő intézkedések”, vagyis azok, amelyet azok a szülők kapnak, akik vállalják a második vagy harmadik gyereket, 2018. január 1-jétől lesznek érvényesek. Ezek felülről nyitott kasszák, akár 30-40 milliárd forintos tételt is jelenthetnek – mondta. Hozzátette: a szintén 2018-től életbe lépő diákhitel csökkentése több tízmilliárd forintos, a jelzáloghitel egy részének állam általi átvállalása is több tízmilliárd forintos tétel lehet, emellett a bölcsődebővítésre is több tízmilliárd forintot fordíthatnak.
Lázár János szólt arról is, a kormány támogatta, hogy ötvenezer forintos nyugdíjkiegészítést kapjon havonta az a szülő, aki 20 éve folyamatosan ápolási díjat kap, mert súlyosan beteg gyermekét otthon gondozza. Az intézkedés jelenleg 500 embert érint, évente néhány 100 millió forintot jelent, de az érintett szülőknek biztonságot ad és elismeri az ápoló, gondozó munkájukat – közölte.
A miniszter beszámolt arról is, hogy a kormány a nyugdíjbiztosítási főigazgatóságot az államkincstárba integrálja. Mint mondta, az elmúlt fél év-egy év tapasztalatai cáfolják, hogy a háttérintézmények megszüntetése, átszervezése veszélyeztetné a magyar állam működését.
A magyar kormány meggyőződése szerint az Európai Bizottság (EB) egyetlen olyan érvet sem hozott fel, amely miatt a nemzeti felsőoktatási törvényt módosítani kellene – közölte Lázár János. Emlékeztetett arra, hogy az EB kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a felsőoktatási törvény módosítása miatt, a bizottság kérdéseire csütörtökig kellett válaszolni.
Hangsúlyozta, a magyar kormány szerint a felsőoktatási törvény módosítása nem sérti az unió jogszabályait és alapelveit. Le fogják folytatni azt a vitát, hogy a magyar kormány feltételül szabhatja-e egy külföldi egyetemnek, hogy az anyaországban is legyen kampusza – közölte. Hozzátette: „nem az a cél, hogy háborúzzunk Brüsszellel, hanem az a cél, hogy normális párbeszéd folyjon”.
A miniszter elmondta azt is, semmi akadályát nem látják, hogy tárgyaljanak New York állam kormányzójával. Jelezte, az Egyesült Államok kormányával is kapcsolatban állnak. Hozzátette: akinek egyeteme volt Budapesten, mindenki jelentkezett magától. Lázár János nem érzi szükségét annak, hogy bármely külföldi egyetem fenntartójához rohangáljon.
Közölte, a magyar kormány a Közép-európai Egyetem sorsát rendezettnek tekinti, az a kérdés, hogy a New York-i CEU hogyan tud Magyarországon a felsőoktatási tanulmányokkal kapcsolatban dokumentumokat kiállítani. Kérdésre elmondta, ha Soros György megkeresi a magyar államot, akkor tárgyalnak vele.
Kitért arra is, hogy több mint 40 milliárd forint értékben valósulhatnak meg fejlesztések a fővárosi állatkertben 2020-ig. Lázár János tájékoztatása szerint a Hermina úton 5,7 milliárd forintos beruházással a tervezett 450 férőhely helyett 700 férőhelyes mélygarázs épül. Az állatkertben év végére, jövő év elejére meseparkot alakítanak ki, ennek közel 1,7 milliárdos többletköltségét vállalja a kabinet. A projektnek – amelyről Tarlós István főpolgármester és Persányi Miklós az állatkert vezetője adott tájékoztatást – része még egy biodóm megépítése is, amelyre mintegy 34 milliárdot fordítanak majd. Megjegyezte: az állatkertnek több mint egymillió látogatója van évente, s a cél, hogy eredeti állapotban bemutassák több ezer éves minták alapján, mi zajlott a Kárpát-medencében.
Külpolitika:
Csatlakozik a NATO az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen harcoló nemzetközi koalícióhoz, de nem konkrét katonai műveletekkel. A tagországok megerősítik elkötelezettségüket a terrorizmus elleni küzdelem mellett. A tehermegosztás nem csupán a kiadások növeléséről szól, hanem a képességfejlesztésről, a NATO küldetéseihez, műveleteihez és megbízatásaihoz való hozzájárulásról is. A NATO-szövetségesek a brüsszeli csúcstalálkozón kinyilvánítják elkötelezettségüket amellett, hogy a szavakat cselekvésre váltsák.
Az Európai Unió és az amerikai elnök nincs azonos véleményen Oroszországgal kapcsolatban, de az ukrajnai konfliktus ügyében hasonló a két fél álláspontja – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Rövid nyilatkozatában Tusk közölte, hogy a délelőtti brüsszeli találkozón kül- és biztonságpolitikai, illetve klímavédelmi és kereskedelmi kérdésekről egyeztettek. Mint mondta, számos témában egyetértettek, elsősorban a terrorizmus elleni harc területén, más kérdések azonban nyitva maradtak, például a klíma- és a kereskedelempolitika.
Júliusban négyszemközti találkozó jöhet létre Mahmud Abbász, a palesztin hatóság elnöke és Benjamin Netanjhau, Izrael miniszterelnöke között – írta palesztin forrásokra hivatkozva az i24news. A találkozót egyébként Jason Greenblatt, Donald Trump különmegbizottja javasolta, hogy a felek a béketárgyalások pontos menetét rögzítsék. Greenblatt Abbásszal tárgyalt az esetleges békemegállapodás feltételeiről. Trump izraeli látogatásán is sürgette a feleket, hogy minél előbb hozzák tető alá a békét a térségben, azonban konkrétumokról nem beszélt az amerikai elnök.
A cseh alsóház arra kérte a kormányt, hogy függessze fel az UNESCO-nak szánt éves befizetéseit, mivel a szervezet Izrael-ellenes határozatokat fogadott el az utóbbi időben. Csehország évente 1,2 millió eurót fizet a nemzetközi szervezetnek. Izrael már korábban felfüggesztette a befizetéseit – írta az Israel Hayom. Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke üdvözölte a cseh parlament döntését, mivel az szerinte egy teljesen korrekt válasz az UNESCO döntéseire. Milos Zeman, Csehország elnöke korábban üdvözlő szavakat küldött Jeruzsálem napja alkalmából a zsidó államnak.
Gazdaság:
Nagyon jelentősen növekedtek a lakásárindexek és 2017-ben lassuló ütemű áremelkedés várható – mondta Molnár Zsolt, az FHB Ingatlan Zrt. vezérigazgató-helyettese a Világgazdaság „Kijön-e a matek? Ingatlanpiaci egyszeregy” című konferenciáján. Ha a fajlagos árakat régiónként nézzük, Észak-Magyarországon átlagosan 100 ezer forint, míg Közép-Magyarországon 300 ezer forint felé emelkedik. Molnár kiemelte, különböző árnövekedéseket lehet látni. A legnagyobb változások Közép-Magyarország és Budapest esetében volt, körülbelül 20 százalékos változást regisztráltak. A kisebb településeknél is elindult az árnövekedés, de ez 5 százalék környékén alakul.
Sport:
A Ferencváros válogatott középpályásának, Kleinheisler Lászlónak lejár a kölcsönszerződése a szezon végén a fővárosi klubnál, így vissza kell térnie a Bundesligában szereplő Werder Bremenhez. Ám jelen állás szerint új klubban folytatja. A lengyel átigazolásokkal kapcsolatban szakértő oldal szerint Kleinheisler következő csapata a Lech Poznan lesz. A hírt már több ottani lap átvette, megerősítve az információt .
