A világ 10 legkülönlegesebb zsinagógája
India, Szentpétervár, Ausztrália és Buenos Aires, egy Izraelbe alijázó ukrán zsinagógaépület, egy hászid-hipszter zsini New Yorkban és a mi Dohány utcánk, amelyet nem lehet kihagyni egyetlen felsorolásból sem. Egy turisztikai lap így rangsorolta a világ legérdekesebb, legszebb zsidó imaházait.
A zsinagógaépületek számos város legkitüntetettebb turisztikai célpontjai között szerepelnek. Ezt gyakorta nem csak szépségük, de lebilincselő, jobbára szomorú, ritkábban diadalmas történetük is indokolja: nyomai és tanúi annak, hogy egy kicsi, mindössze pár milliós közösség hogyan lakta be az egész földet az elmúlt 2000 év során.
Még a távoli Délkelet-Ázsiába, Burmába is eljutottak, ennek eleven emlékműve a lassan elárvuló Musmeah Yeshua Zsinagóga, Burma utolsó meglévő zsinagógaépülete az ország legnépesebb városában, Rangoonban. Burma területére India felől érkeztek többek között iraki zsidó kereskedők a 19. században, fénykorában a közösség 2500 főt számlált. A Musmeah Yeshuát, a világ egyik legcsodálatosabb zsinagógáját a 19. század végén építették az ide keveredő iraki zsidók, aztán elmúlt egy-két generáció és a burmai zsidóság nagy része elmenekült megszálló japánok elől a második világháború idején. A maradékuk pedig a katonai junta immár több mint 50 éve tartó uralma alatt hagyta ott Burmát. Ma mindössze 20 zsidó él az országban, de azért vannak néha Rangoonban istentiszteletek. A követség munkatársai segítenek néha, hogy meglegyen a minjan. A nagyszabású, a burmai zsidóság régi dicsőségét hirdető épület azonban töretlenül áll elhagyatottan is, gondnoka, szívesen felviszi a látogatókat a felső szintre, hogy onnan beláthassák az egész, impozáns fa zsinagógabelsőt. És ha Mr. Samuelset megtalálták már, akkor mindent megtaláltak: az ő fia szervezi a Zsidó Örökség Túrákat Burma-szerte. Ne hagyják ki, ha éppen arra járnak, annál is kevésbé, mert a zsinagóga jövője, a burmai zsidó közösségével együtt, felettébb bizonytalan.
A Szentpétervári Nagy Korál Zsinagóga is a 19. század végén nyitotta meg kapuit és csak nemrégiben állították helyre teljes pompájában. Igazi birodalmi épület, egyike a legnagyobb zsinagógáknak Európában, 47 méter magas kupolával: az épület több ezer embert képes befogadni, kóser étterem üzemel benne és az ajándékboltban rabbi matrjoska-babákat lehet vásárolni, amelyekben aztán egyre kisebb rabbik vannak elrejtve értelemszerűen, hát ki tudná otthagyni az ilyesmit?
A Belzi Zsinagóga hazatért Izraelbe, vagy inkább ott támadt fel, miután a Holokauszt során lerombolták. Ez jelenleg Izrael legnagyobb zsinagógája, amely valóban mintegy lemásolta az elpusztított “otthoni” zsinagógát, Belz városából, Ukrajnából: a közösség élt tovább és tovább éltette a zsinagóga szellemét, a szellem pedig újra kövekben öltött testet, mert elpusztíthatatlan. Jeruzsálemben is 15 éven át építették, mint annakidején Belzben. A hatalmas épületben 10 ezren foglalhatnak helyet, a Tóraszekrényben – ez Guinness-rekord – 70 Tóra-tekercs fér el. A kilenc csilláron összesen mintegy 20 ezer kristálydarab fénylik: egy óriási hászid bálterem. Egyszerre hirdeti a nácizmus felett aratott győzelmet (hiszen újra áll, méghozzá Jeruzsálemben) és emlékeztet azokra az egykori hívekre, akik nem támadnak már fel addig, amíg el nem jön a Messiás.
A Paradesi Zsinagóga India legöregebb működő zsinagógája, amelyet szefárd zsidók építettek indiai letelepedésük után. A Paradesi némely indiai nyelvekben idegent jelent, ez bizonyára a frissen érkezett közösségre utal. Csak mezítláb lehet bemenni, a kézzel festett kerámiacsempéken az imádkozni kívánóknak és a turistáknak is, hogy elérhessenek a régiségekkel tömött zsinagóga belsejébe.
A müncheni Ohel Jakob (Jákob sátra) Zsinagóga az előzőekkel szemben egészen szemtelenül fiatal, mindössze 15 éve nyerték meg tervezői az építésére kiírt pályázatot és 2006-ban adták át, a Kristályéjszaka 68. évfordulóján – látni fogjuk, hogy egyáltalán nem véletlenül. A kubista stílusú kő, acél és üveg-építmény megoldásai valóban visszautalnak Jákob híres, bibliai sátraira, amelyeket minden nap imáikba foglalnak a jámbor zsidók. Ez a zsinagóga is egy másik, lerombolt imahely emlékére készült, amely pár saroknyira állt csak tőle, amíg a Kristályéjszaka idején el nem pusztították. “Utóda” a város zsidó központjában áll a zsidó múzeummal és a közösségi házzal együtt. Utóbbit az “emlékezés folyosója” köti össze a kubista zsinagógával. Ez a folyosó a jövőt is összekapcsolja a múlttal, az új zsidó közösségi életet München 5000 meggyilkolt zsidó polgárának emlékével.
Az ausztráliai, Sydney-i Nagy Zsinagóga sokak szerint úgy néz ki, mint egy katedrális: ez a kontinensnyi ország egyik legimpozánsabb templom-épülete a város kellős közepén, a gótikától és a bizánci építészettől ihletve. Belülről a hatalmas, gótikus jellegű rózsaablakban és az arany csillagokkal díszített sötétkék mennyezetben gyönyörködhetünk. Az épület egyszerre működő zsinagóga és a város kulturális életének egyik központja, nagy kulturális események, koncertek kitüntetett színhelye szépsége és kiváló akusztikai adottságai okán.
Argentínában él a legtöbb zsidó a dél-amerikai kontinensen (igen, Brazília ebben a tekintetben be kell, hogy érje a második hellyel), nagyon helyes tehát, hogy Buenos Airesben legyen a földrész legnagyobb zsinagóga-épülete, A Templo Libertad, a Szabadság Temploma. A román stílustól inspirált épületben szépen megfér egy hagyományosabb és egy liberális zsidó közösség egymással, szombatonként párhuzamos istentiszteleteket tartanak a Szabadság Templomában, a “reformsábeszeken” inkább a fiatalabbak vesznek részt”. Az argentin zsidóság is sokszínű.
Ha egy zsidó hipszterre New Yorkban tör rá váratlanul a sábesz, nincs oka kétségbeesni, New Yorknál jobb helyet keresve sem találhatott volna. A Soho-ban várja egy Chabad-rabbi által alapított hipszter-zsini, a Soho Zsinagóga, amelyik természetesen nem tűnik kívülről zsinagógának. A modern nagyvárosi esztétika találkozása ez a hagyományos zsidósággal, ahol alig eldönthető, hogy amit teszünk éppen, az “hászid vagy hipszter” (a két New Yorkban egyként otthonos közösség tagjai ugyanis nagyon hasonlítanak egymásra, még külsőleg is: aki nem hiszi, nézegessen fényképeket itt és döntse el, hogy akit lát, az “hászid vagy hipszter”.
Ha egy zsidó hipsztert esetleg Budapesten érne a sábesz, akkor sincs baj: a város középpontjában Európa legnagyobb és a (mi szívünknek, a szerk.) a legszebb zsinagógája várja, ahogyan rajta kívül mindenki mást is. A tíz legvonzóbb zsinagógát felsoroló cikk hangja a mi Dohány-zsinagógánk bemutatásánál forrósodik át leginkább, a mór stílusjegyek számbavételénél, az orgonát említve és az egész komplexumot magasztalja Theodor Herzl egykori szülőházától a Zsidó Múzeumon át a holokauszt áldozataira emlékező ezüst szomorúfűzig, az Emmánuel-emlékfáig.
A berlini Új Zsinagógát is az “aranykor” idején a 19. század második felében adták át és erősen emlékeztet a granadai Alhambra-erődre külsejében. Nagyobbik, 50 méter magas kupoláján arannyal bevont rácsozat formáz keleti motívumokat. A Szövetségesek bombázásai tettek benne súlyos károkat a második világháború folyamán és csak a Berlini Fal leomlása után restaurálták: tavasztól őszig a látogatók fel is mehetnek a kupolába. “Tavasztól őszig”: ez bizonyára nem túlzottan vigasztaló Önöknek épp most, december elsején, a tél első napján. De egyszer a leghosszabb tél is véget ér és aztán várja Önöket az Új Zsinagóga Berlinben, mi pedig, a Dohányban és a többi zsinagógával szerte a városban mindig itt vagyunk Önöknek, ha esik, ha fúj.
