Napi Tóra Darvas István
Bálák hetiszakasz 1. kommentár, 5776. Támmuz 11.
A heti szidra két főszereplője Bálák az uralkodó, illetve Bileám a felbérelt próféta, aki azt kapta feladatul, hogy átkozza meg Izraelt. Kettejük kapcsolatát jól jellemzi a következő bölcs felismerés: „Kol hámehábed et hávéro bisvil mámon, szof seniftár mimeno bekálon”, azaz, mindenki, aki pénzért barátkozik társával, végül szégyenben válik el tőle. Az uralkodó nagyvonalú ajánlattal csábította a rosszra egyébként is könnyen kapható Bileámot: „nagyon megtisztellek téged és mindent, amit nekem mondani fogsz, megteszek; csak jöjj el, kérlek, átkozd el értem ezt a népet” (22:17). A későbbiekben ellenben arról olvashatunk: „áldozott Bálák marhát és juhot, és elküldte Bileámnak” (22:40). Mestereink szerint a szintén róse Báláktól eltérően: „a cádikok keveset mondanak, de sokat tesznek”. Példaként hozzák Ábrahámot, aki vendégeinek ennyit mondott: „hadd vegyek egy darab kenyeret, hogy felüdítsétek szíveteket, azután elvonulhattok” (1Mózes 18:5), viszont utána Sárát lepénykészítésre utasítja, majd „vett vajat és tejet, meg a fiatal marhát, melyet elkészített és elébük tette” (uo.8.). Nem tűnt kudarcra ítélt gondolatnak a próféta felbérlése, lévén Bileám elismert szakember volt, miként a midrás is megállapítja: „Isten Mózest rendelte Izrael fölé, Bileámot pedig a világ népei fölé”.
Sávuá tov, jó hetet mindenkinek!
