Zsidó örömünnepek szerte Budapesten
A budapesti zsinagógákban mindenhol azt ünnepelték, hogy elmúlt a vész Rabbi Akiva tanítványainak feje fölül, átmenetileg megszűnt a pusztító járvány ezelőtt majd 2000 évvel: Lág Báomer volt ma, az Omer-számlálás 33.napja.
Ezt ünnepelték tegnap nagyon sok helyen Zuglóban, a Bét Yehuda zsinagóga udvarán, a Frankel Zsinagóga körzet ifjúsági szervezetekkel közösen a Kiscelli Múzeumban, Pesterzsébeten, a Dohány utcai zsinagógakörzet és a Bét Orim reformzsidó, közösségben is és ennek a gyülekezetnek ráadásul még születésnapja is volt, 10 évesek lettek, tudósítónk itt járt, de Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke majdnem mindenhová ellátogatott.
Nagy utat jár be minden zsinagóga-közösség a pészach és sávuot közötti 50 nap során: a szabadság visszanyerésétől, a kivonulástól, a Tóra-adásig. A földi járom levetésétől addig, hogy magunkra vesszük, minden évben újra, „az ég királyságának” igáját. Földi urak előtt a zsidók nem hajlonganak, mert egyedül az Örökkávalót akarják szolgálni.
A nehéz gyászidőszak során is rendelt ideje van az örömnek: Lág Báomer. A Bét Orim, Magyarország két reformzsidó közösségének egyike is ezért választotta a mai napot, hogy 10 éves fennállását megünnepelje Szalóki Ágival, Fegyával, a Sabbathsong-klezmerzenekarral, Bálint Andrással, Sas Józseffel, Fekete Lászlóval és másokkal.
Raj Ferenc rabbi csapott a húrok közé fél hatkor, lendületes beszédben méltatta a „legnagyobb micvát”, az örömet és bő 100-150 hívét nem kellett sokat kérni, hogy örüljenek már.
Raj rabbi beszéde után közösségünk vezetője, Heisler András köszöntötte az ünneplőket egy frappáns tanítással: bölcs édesapja mondta neki egykor, mesélte, hogy két dolgot kell kerülnie az életben gondosan: hogy paradicsomra tejet igyon és hogy rabbi után beszéljen. Most, hogy kénytelen volt mégis rabbi után beszélni, arról szólt, hogy a sokszínű magyar zsidóság különböző képviselőit, mindőjüket, éppen a köztük lévő különbségek, a viták kötik össze, teszik az egyet nem értés, az együttes igazságkeresés közösségévé: ez a hierarchizálatlan párbeszéd tartotta meg idáig a zsidóságot, mondotta és ennek kell megtartania a jövőben is. A szónok megköszönte azt is, hogy a Bét Orim hívei jövedelemadójuk szabadon felhasználható 1%-át zömmel a MAZSIHISZ-nek ajánlották fel.
Ezután a szintén a közösségünkhöz tartozó Fekete László főkántor lépett színpadra, aztán a Sabbathsong az utóbbi évtizedek egyik legkiválóbb, legtekintélyesebb neológ rabbiját, Raj Ferenc bátyját, Raj Tamást idézte, aki elindította a Sabbathsong tagjait is útjukon, és aki már 6 éve az Eljövendő Világ lakója.
Sas József nagy meglepetésre – szépen, erőteljes átéléssel – a magyar zsidó irodalom nagypapája, Kiss József híres, Tüzek című versét szavalta, a közösség tagja, Pandzarisz Dina megejtően szépen énekelt és már megint nem tudtuk megállni, hogy a maradéktalan, tökéletes, fokozhatatlan zsidógiccs kvintesszenciáján, a Hegedűs a háztetőn Hajnal-alkony című dalán el ne bőgjük magunkat, pedig mindig megfogadjuk előtte, hogy most már tényleg nem teszünk ilyet.
Valóban, az erős zsidóság sokszínű, gazdag és tagolt, a Bét Orimnak is, mint minden más magyar-zsidó irányzatnak és közösségnek, még sok boldog születésnapot kívánunk.
A Zuglói közösség is örülhetett Akiva tanítványainak megmenekülésén kívül még valaminek, a zsinagóga körül kialakított kerthelyiséget is avatták és közösségünk alelnöke, Kiss Henriett még lecsót is főzött a jeles alkalomra: Nagy füves területek, hinta, ugráló asztal, homokozó: gyerekparadicsoma.
A Magyar Rabbikar doyenje fanyar humorával fűszerezte a körzeti lecsót. Történeti áttekintésében felrajzolta az utat, amely a létező szocializmus álképviseleti szervezete, a MAZSIHISZ formális jogelőde, a Magyar Izraeliták Országos Képviselete kétszínűségétől a MAZSIHISZ sokszínűségéhez vezetett. A Scheiber Sándor Gimnázium diákjai zenéléssel emelték az egekbe az est fényét.
Ez a helyszín volt Heisler András Nagy Lág Báomeri Zsinagógatúrájának második állomása, innen a Dohányba szaladt át.
Beszámolója szerint „a Dohány körzet a belső udvaron kialakított pihenőrészben tartotta ünnepségét. Remek, védett terület, jó hangulat, az ötlet az elnököt, Nádel Tamást dicséri. Frölich Róbert országos főrabbi méltatta a nap jelentőségét, majd halk zongoraszó mellett smúzolás kezdődött. A borjúpörkölt kiváló volt”.
Elnök-tudósítónk a Rabbiképző, a Hunyadi téri és a Lágymányosi körzet közös rendezvényén zárta az estét, több száz ünneplő zsidó ember társaságában: itt Fináli Gábor rabbi együttese zenélt, a menü saláta volt és paprikás krumpli.
Mindenhol boldogság és készülődés a közelgő sávuotra: saját szemünkkel láttuk, hogy a magyar zsidóság bármilyen sokszínű is, néha-néha egységesen jókedvű.
További jó kedvet kívánunk!
Ide kattitnva tudja megtekinteni képes beszámolónkat
