Lázár János a 42. Kormányinfón, csütörtökön.

A március 7-én hétfőn tartott uniós csúcs kapcsán a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszámolt arról a Kormányinfón, hogy Németország és Törökország kétoldalú különtárgyalásainak eredményeképpen egy megoldási javaslat volt kibontakozóban, ami öt órás parttalan vitához vezetett. Lázár János arról is tájékoztatott, hogy Orbán Viktor és Robert Fico javaslata alapján végül elnapolták a vitát, hogy „alapos mérlegelésre kerülhessen sor”.

A török javaslatot úgy jellemezte, mint ami fontos és alapos, és amit mindenki a saját szemüvegén át vizsgált.
Hozzátette, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kapott felhatalmazást arra, hogy tárgyaljon a török-uniós megállapodásról, amire péntek reggel igyekeznek az Európai Tanács tagjai pontot tenni.

A vitatott kérdések között említette, hogy a törökök javasolják a bevándorlók cseréjét szír menekültekkel. Rámutatott, számos dilemma merült fel azzal kapcsolatban, vajon egyéni joggyakorlásra hogyan lehet kollektív eszközöket kényszeríteni.

Elmondta, Törökország újabb 3 milliárd eurót kér a probléma kezelésére. A magyar álláspont szerint ettől hazánk nem zárkózik el, de elsődlegesnek tartjuk, hogy Bulgária, Szerbia, Macedónia is kapjon pénzügyi segítséget.

A török állampolgárok uniós vízummentességével kapcsolatban kifejtette, számunkra ez nem problematikus kérdés, mert Magyarország polgárai vízum nélkül léphetnek be Törökországba, a kölcsönösség elvét pedig fontosnak tartjuk.

Felmerül, hogy az unió tagja Ciprus, és Törökország nem ismeri el Ciprus létezését, tehát vannak olyan kérdések, amelyek rendezése nélkül nehéz egy török-uniós megállapodást megkötni – jegyezte meg. A vízumkérdést érintve azt is elmondta, Magyarország álláspontja, hogy elsősorban az ukrán állampolgároknak kell biztosítani a mentességet, vagy könnyítést.

A „kvótaharc” kapcsán arról beszélt, az Európai Bizottság szerdán javaslatokat fogalmaz meg az Európa Tanács számára, és Magyarország önálló javaslatokkal él. Kifejtette, Merkel nem ért egyet a balkáni útvonal lezárásával, a kvótáról azonban szerinte meg kell egyezni.

Fotó: fidesz.hu

Az unió nemzeti és territoriális alapon szervezett képződmény – húzta alá minderre reagálva Lázár János, aki azt is bejelentette, szerdán rendkívüli ülésen tárgyal a kormány a kérdésről az Európai Bizottság döntésének fényében.

A balkáni útvonal lezárásának híre nyomán hangsúlyozta, Magyarország már egy éve ezt javasolja. Hozzátette, nem az unió tanácsa döntött erről, hanem a résztvevő országok, amit az unió tudomásul vett. „Egy évig közös tétlenség uralkodott, amit Magyarország, majd a V4-ek, később Ausztria, és végül a nyugat-balkáni országok untak meg” – jegyezte meg.

Lázár János kifejtette, ezért szerdán a kormánynak migrációs válsághelyzetet kellett hirdetnie, mivel a migránsok reakciói kiszámíthatatlanok a lezáró döntés nyomán. „Nem tudjuk, hogy akik Szerbiában, Macedóniában és Bulgáriában lezárt határokba ütköznek, hogyan fognak reagálni” – mutatott rá.

A kormányzati felelősség azt diktálja, hogy ebben a helyzetben nem lehet kockáztatni – húzta alá. A tárcavezető kijelentette, biztonság ügyében egyetlen döntés van: a rendőrségnek és a honvédségnek fel kell készülnie arra, hogy áttörhetik a határokat. Hozzátette, amíg az Európa Tanács azon gondolkodik, hogy mi legyen, addig is érkeznek a migránsok.

Lázár János a magyar-román határzárról úgy tájékoztatott, előkészítik, de egyelőre nem építkeznek. A határhoz az elmúlt egy hétben 976 ember érkezett – ismertette, úgy folytatva, Európába összesen 1.255.000 kért 2015-ben menedékkérelmet, 373.000 ember Szíriából érkezőnek vallotta magát.

Elmondta, Magyarországon 174.000 kérelmet adtak be, ezzel az egy főre jutó menedékkérők száma a lakosság tekintetében a legmagasabb.

A kormányülésről tájékoztatva megemlítette, a belügyminiszter felhatalmazást kapott arra, hogy ha nincs szükség a befogadó állomásokra, akkor azok visszaépítésére sor kerülhet.

Arra is felkészültek, hogy amennyiben szükséges, ideiglenes őrizetet tudnak biztosítani az ideiglenesen az ország területén tartózkodóknak. A bevándorlási politikánk sikerét mutatja, hogy hány illegális bevándorló tartózkodik itt jelenleg – mutatott rá, szembeállítva a néhány száz fős létszámot a környező országok jóval magasabb számaival.

„Fontosak az emberjogi viták, és a konzultációk, de az a lényeg, hogy egy nap hányan vannak az ország területén, és ők milyen biztonságpolitikai kockázatot jelentenek” – fogalmazott. Magyarországon nincs olyan helyzet, mint például Görögországban vagy Macedóniában – jelentette ki.

Tájékoztatott arról a kormánydöntésről, ami szerint annak, aki Magyarország területén tartózkodik, és menedékkérelme elbírálás alatt van, nem kaphat több ellátást, mint egy magyar állampolgár. Hozzátette, Magyarország területén mindenkinek dolgoznia kell, aki menekültjogi védelemben részesül.