Orbán Viktor a Várkert Bazárban , a MÁÉRT XIV. plenáris ülésén

A kormányfő a MÁÉRT XIV. plenáris ülésén felhívta a figyelmet a közös gondolkodás jelentőségére, és egyúttal jelezte, a mai tanácskozás éles megvilágításba helyezi azt az időszakot, amikor a magyar politika nem nemzeti alapokon állt. Ez nemcsak egy rossz emlék, hanem egy folyamatos kísértés – jegyezte meg Orbán Viktor a baloldali kormányokra utalva.

A mi felfogásunk szerint a nemzet, a családhoz és a gyülekezeteinkhez hasonlóan, a történelem során, természetes módon kialakult közösségi forma – jelentette ki. Hozzátette: a nemzet örök, korszerű és a megoldások forrása, előfeltétele. Ez a gondolat azonban nem kizárólagos Európában – fogalmazott, rámutatva, vannak, akik azt gondolják, a nemzetállamok a problémák forrását jelentik.

Hangsúlyozta, a migránsügy, a menekültválság, az új népelemek tömeges megérkezése Európába az európai nemzetek létezésének legfontosabb kérdéseit veti fel. Az Európai Unió központjában, Brüsszelben, meg a pénzügyi központok különböző európai fővárosaiban felszaporodtak azok a politikai erők, amelyek arra törekednek, hogy a nemzetállami kereteket felszámolják – fejtette ki. Leszögezte, a korábbi internacionalista felfogást lecserélték a szupranacionalizmusra, „de ez csak annyi különbséget jelent, mint amennyi különbség egy zsák krumpli és egy zsák pityóka között van”. Szavai szerint ha ez az irányzat meghatározó szerephez jut, veszélyezteti a nemzetépítő törekvéseket.

Fotó: fidesz.hu

Elmondta, az első kísérletek során a szabad nemzetek Európáját belülről próbálták szétbontani, ennek jeleként az unió alkotmányából kihúzták a keresztény gyökerekre történő utalást; ma pedig ezt a hagyományt kirekesztőnek minősítik.

A miniszterelnök szerint a második lépés a tagállami hatáskörök elvonása, a szubszidiaritás elvének háttérbe szorítása.

Jelezte, az Egyesült Királyság az egész európai jogrendszer revízióját követeli, Magyarországnak pedig számos kötelezettségszegési eljárással kell megküzdenie, mivel „2010-től mi is az önálló döntés jogát visszakövetelő pozíciót” foglaltuk el.

Orbán Viktor kijelentette, az európai nemzetek meggyengítését célzó kísérlet harmadik lépése a migrációs válság.

Közölte, egész Európa találgat, keresgéli az okokat: vannak, akik szerint a nemzetek gyengítésének szándéka húzódik meg mögötte, mások szerint baloldali szavazatszerzési szándékokról van szó, többen pedig ideológiai okokat sejtenek a háttérben. Európa elitje 2015-ben veszélyes lépésre szánta el magát, amikor szélesre nyitotta az unió külső határainak kapuját a tömegével beözönlő migránsok előtt – jelentette ki, majd példaként felidézte a „meghívásként értelmezhető mondatokat”, valamint azt, hogy megszervezték a migránsok beutazását is.

Egy bizarr koalíció jött létre: az embercsempészek és a jogvédők bizarr koalíciója, amelyet kívülről támogatnak európai vezető politikusok is – emelte ki, majd elmondta, a Juncker-kvóta, a kötelező betelepítés komoly veszélyt jelent minden európai nemzetre nézve.

A kormányfő szerint a tiltakozás ebben az esetben kevés, mivel „ha magunkat meg is védjük, szembe kell néznünk azzal a veszéllyel, hogy elveszíthetjük tágabb hazánkat, az európai politikai közösséget és kultúrát”. Hangsúlyozta, a V4-ekkel kölcsönös határvédelmi segítségről döntöttek, és ennek jegyében jelennek meg majd Macedóniában is magyar határvédelmi erők.

Úgy fogalmazott, akik más észjárást követnek, nem örülnek ennek a sikernek – holott „nem igaz az, hogy a migránsáradat előtt csak feltett kézzel lehet állni” -, és naponta „van részünk a zsarolásban és bosszúhadjáratban”.

Magyarország ma beadja a migránsok kötelező kvóták szerinti szétosztásáról szóló EU-s döntést megtámadó keresetét az Európai Bíróságra – jelentette be a miniszterelnök.

A magyar gazdasági helyzetről szólva kitért arra is, a magyar politikában fontos szempont a stabilitás, ennek jele, hogy 1990 óta sosem voltak előrehozott választások. Felhívta a figyelmet arra, hogy az anyaország gazdasági teljesítőképessége, versenyképessége és a leválasztott nemzetrészek állapota szoros összefüggésben áll egymással.

Orbán Viktor a nemzetpolitikai sikerek kapcsán kiemelte a Kárpát-medencei magyar szakképzési program megindítását.

Magyar nyelven beszélő, képzett munkások nélkül a nemzet fennmaradása és erősödése sem képzelhető el – jelentette ki.

Mint mondta, a következő cél a külhoni fiatal vállalkozókat segítő programok megindítása, emellett ki kell építeni a magyar nyelvű Kárpát-medencei felsőoktatási rendszert.

Elmondta, a 2016/2017-es tanévben már elindul a Kárpát-medencei ösztöndíjprogram is.

Szólt arról is, hogy a magyar nemzetpolitikát segítheti egy erős Közép-Európa-politika, nekünk érdekünk, hogy legyen egy jó közép-európai gazdasági stratégia, valamint egy közép-európai migránsstratégia. Rámutatott, hogy Európa nyugati fele a növekvő eladósodástól szenved.

A kormányfő előadásában kitért a határon túli magyarok helyzetére is. Hangsúlyozta, „jó reményekkel figyeljük a Romániában lezajló politikai változásokat, ugyanakkor az utóbbi időben visszarendeződés tapasztalható a kisebbségi jogokban. Példaként a nyelvhasználati vitákat, az egyházi, közösségi ingatlanok visszaszolgáltatását, az erdélyi magyar orvosképzés ügyét, valamint a magyar politikusok ellen indított hatósági vizsgálatokat említette meg.

Szlovákia kapcsán kifejtette, egy szoros szlovák-magyar gazdasági együttműködést alakítottak ki, annak érdekében, hogy ez majd kedvező lesz a magyar közösségek számára is. Reményét fejezte ki, hogy 2016-ban lezárulhat a Selye János Egyetem akkreditációja, a magyar párt pedig sikerrel szerepel a választásokon.

A kárpátaljai magyarságnak gratulált a sikeres összefogáshoz, mint mondta, ennek következtében megnőtt a jelentőségük az ukrán belpolitikai életben.

A délvidéki autonómia kapcsán kifejtette, reméli, hogy ez a törekvés gazdaságfejlesztési programmal párosulhat majd. Elmondta azt is, a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésének ügyében az utolsó megállapodást is aláírták.

A miniszterelnök Horvátországnak egy nemzeti, keresztény elkötelezettségű kormányt kívánt, Szlovénia kapcsán pedig arról tájékoztatott, magyar rendőrök és határőrök is szolgálatot teljesítenek a határon, emellett januárban tárgyalni kezdenek a gazdasági együttműködésről is.

Gyáva népnek nincs hazája; ha valakinek nincs hazája, az nagy baj, de az elmúlt hónapok bizonyították, hogy bennünket ez a veszély nem fenyeget, mert bátorságnak nem vagyunk híján – zárta szavait.

Semjén Zsolt köszöntőjében arról beszélt, a három legfontosabb nemzetpolitikai kérdésben teljes társadalmi és parlamenti konszenzus van. A teljes jogú magyar állampolgárság jár minden magyarnak, bárhol éljen a világban, a szavazati jog minden magyart megillet, a Kárpát-medencei magyarságnak jár az autonómia: a tömbmagyarságnak területi, a szórványmagyarságnak pedig kulturális autonómia – sorolta a miniszterelnök-helyettes.

A politikus szólt arról is, a nemzetegyesítés a megvalósulás stádiumában van, év végéig elérjük a 800 ezres számot, ennyien tettek állampolgársági esküt. Hangsúlyozta, az oktatás és a gazdaság kérdésben is egységes térként kezelik a Kárpát-medencét, és a „mindennapok kis dolgaiban is evidenciává válik, hogy egy nemzet vagyunk”.