Lázár János bejelentette, a kormány jövő héten újra tárgyalja az egész családi támogatási modellt. Nem titok, hogy a gazdasági növekedés erősítéséért az NGM általános lakástámogatási-, és politikai csomaggal készül a következő üléseire – fogalmazott a 30. Kormányinfón.
A gyermekek védelmében az Emmi megerősíti a gyermekjóléti szolgálatokat, valamint kiszélesítik a gyed extrát, a bölcsődei rendszert megváltoztatására tesznek javaslatot, és a bölcsődében dolgozó pedagógusokra is kiterjesztik a pedagógusi életpályamodellt – sorolta a 30. Kormányinfón a miniszterelnökséget vezető miniszter.
Szólt arról is, hogy a családok othhonteremtési kedvezménye (csok) intézményét is tárgyalja a kormány, aminek igénylésére óriási az érdeklődés, 6000 szerződést már meg is kötöttek. A családok és gyermekek érdekében meghozott döntések folyamatosan születnek – hangsúlyozta.
Hozzátette, ennek jegyében szeptembertől 300.000-rel növelték az ingyenesen étkező gyermekek számát a kötelező óvodáztatásban és az általános iskolai keretek között. Az őszi, téli és tavaszi szünetekben is biztosítják a napi többszöri étkezést, ami 4,5 milliárdos többletkiadást jelent 2016 január elsejétől az önkormányzatokkal együttműködve.
Az állami rezsicsökkentéssel kapcsolatban elmondta, az állam eljárási díjait is megpróbálja csökkenteni a kormány. Ennek jegyében 110 törvény módosítása zajlik a Parlamentben. Olcsóbbá, egyszerűbbé és gyorsabbá szeretnénk tenni az államot – fogalmazott. A különböző díjcsökkentések elsorolása után hangsúlyozta, új elemként a nagycsaládosok gyermekeinek útlevelét ingyenessé tennék, ami 700 millió forintba kerülhet.
Megemlítette, hogy a Modern városok program keretében Nyíregyházával is megállapodás született, aminek fontos eleme az ipari park létesítése Miskolc után Nyíregyházán is.
A kormány a jövő héten megtárgyalja annak az állami ügynökségnek a felállítását, ami földterületek vásárlására fogja költeni például a földeladásokból befolyt pénzt, annak érdekében, hogy ipari területekhez jussanak a nagy megyei jogú városok – fejtette ki.
Hangsúlyozta, a magyar gazdaságban zajló változásokat jól mutatja, hogy Nyíregyházán 10 százalékos munkanélküliség volt 2010-ben, ami 6 százalék alattira csökkent. Az ipari termelés és a lakossági fogyasztás növekedéséről kijelentette, Miskolcon és Nyíregyházán is komoly pozitív változások tapasztalhatók. A kormány folytatja a programokat, Szeged és Salgótarján is az állomások között szerepel.
Fotó: fidesz.huA miniszter a Digitális Magyarország programról szólva ismertette, azt Nyíregyházán próbálják ki: 23 helyen zajlik jelenleg a szélessávú internet kiépítése. A program célkitűzése, hogy 2018-ra 4 millió emberhez jusson el a szélessávú internet. A program költsége 150-170 milliárd forint. Megpróbálunk ügyintézési formákat már 2016-ban digitalizálni, és olyan szolgáltatásokat digitálisan hozzáférhetővé tenni a KKV-k számára Nyíregyházán, ami minta lehet az egész ország számára – mondta. Az elektronikus ügyintézés lehetősége lenne a legnagyobb bürokráciacsökkentő elem – fogalmazott.
Ismertette, a szeptemberi és októberi gazdasági adatokat is tárgyalja a kormány november 18-án. Elmondta, az ipari termelés volumene 2015-ben 7,8 százalékkal emelkedett Magyarországon. A feldolgozóipar, a járműgyártás, az élelmiszeripar érdemi javulást mutat; a turizmusban 6,7 százalékkal nőtt a hazai szálláshelyek forgalma, a külföldi vendégek vendégéjszakái 7,3 százalékkal, a magyar vendégéjszakák száma 5,8 százalékkal emelkedett – sorolta.
A bérek növekedéséről közölte, 2015 augusztusában nemzetgazdasági szinten a magyar bruttó átlagkereset 5,4 százalékkal nőtt, a versenyszférában 3,8 százalékos volt ez a növekedés, a közszférában a közfoglalkoztatás nélkül 12 százalékkal nőttek a bérek – sorolta. Hozzátette, egyelőre nem tudni, hogy a Questor-károsultak ügyében az alkotmánybíróság milyen határozatot hoz.
A 2007-2010 és 2013-ig tartó időszak uniós pénzügyeinek túlárazásáról kijelentette, az ezzel kapcsolatos észrevételt alaposan megvizsgálja a kormány. Ugyanakkor a hibás uniós pénzköltések aránya ugyanolyan, mint bárhol máshol – jegyezte meg.
Megértettük az Európai Bizottság azon törekvését, hogy a 2014-2020 közötti időszakban ezt a forrásköltést jobban kívánják ellenőrizni – fogalmazott, kijelentve, ez a magyar kormány szándékaival is egybeesik, ezért fogadtuk el elsőként az európai közbeszerzési irányelv rendszert.
Megemlítette, a kormányülésen áttekintik annak lehetőségeit, hogyan lehet megnyitni a magyarországi történelmi egyházak előtt az uniós forrásokat. Mint mondta, ma Magyarországon az állam után ezek az egyházak a legnagyobb intézményfenntartók. Olyan rendszer felépítésére teszünk javaslatot, ahol a gazdasági pályázatokat az Ipari és Kereskedelmi Kamarának kell jóváhagynia, az intézmények fenntartásával és működtetésével kapcsolatos pályázatokat pedig a történelmi egyházakkal kell egyeztetni – jelezte.
