Saul fia Debrecenben

Saul fia Debrecenben

 

Dr. Latorcai Csaba a Miniszterelnökség Kiemelt Társadalmi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkára nyitotta meg Debrecenben a Saul fia című film bemutatóját, amelyet a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség soros magyar elnökségi ülése alkalmából rendeztek a városban.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Köszöntöm Önöket a Nemzetközi Holokauszt Emlékezeti Szövetség debreceni plenáris ülése alkalmából rendezett filmbemutatón. A Saul fia című film igen rövid idő alatt hatalmas nemzetközi visszhangot váltott ki és számos elismerésben részesült. A magyar filmgyártás nagy sikere ez az alkotás. Az idei Cannes-i Filmfesztiválon négy díjat, közöttük a fesztivál nagydíját nyerte el. Nagy megtiszteltetés ez Hazánknak is.

A történet sokunk számára ismert. A holokausztfilm cselekménye Auschwitz-Birkenauban játszódik 1944. október elején; elképzelt főhőse, Saul Ausländer magyar zsidó rab két napját mutatja be, aki az egyik krematórium sonderkommandójának tagja. A tábor többi tagjától hermetikusan elzárt, saját kivégzésüket is minden pillanatban váró munkások csoportját a nácik arra kényszerítik, hogy részt vegyenek a tömeges megsemmisítés áldozatainak elégetésében és hamvaik szétszórásában. Saul az egyik halott gyermekben saját fiát véli felismerni, és elhatározza, hogy megkísérli a lehetetlent: megmenti a gyermek testét az elhamvasztástól, és felveszi a kapcsolatot egy rabbival, akivel együtt titokban eltemetheti.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A megsemmisítő táborokban a legszörnyűbb feladat a szinte kizárólag zsidókból álló különleges munkacsapat, a Sonderkommando tagjainak jutott. Az SS szigorú felügyelete alatt ők működtették a krematóriumokat és gázkamrákat.

Az embertelen módon kialakított rendszer része volt az is, hogy a Sonderkommando tagjai bár nem vettek részt közvetlenül a gyilkolásban, ez a feladat az őröké volt, a Sonderkommandók elsődleges feladata a holttestek elégetése volt.

A foglyok rá voltak kényszerítve ezeknek a pozícióknak elvállalására, legtöbb esetben megérkezésük után rögtön a Sonderkommandóba rakták őket. Semmiféle lehetőségük nem volt visszautasítani a részvételt, vagy kikerülni a kommandóból, az öngyilkosságon kívül. 

A Sonderkommando a náci brutalitás, kegyetlenség és az ördögi embertelenség szimbóluma. A film témaválasztása azért is telitalálat, mert ennek a szörnyű gépezetnek a bemutatásával arra is rámutat, mennyire kevesen és keveset tudnak erről a ma élő emberek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Magyarország Kormánya a Magyar Nemzeti Filmalapon keresztül mintegy 1,5 millió Euró értékű támogatást nyújtott a film megvalósításához. Kormányunk ugyanis fontosnak tartja a XX. század ártatlan áldozataira való emlékezést.

Hiszen a sebek gyógyítása csakis az igazság kimondásával, a közös gyászmunka elvégzésével valósítható meg.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A júniusi budapesti IHRA közgyűlésen a híres pszichiátert, Viktor Franklt idéztem Önöknek. Engedjék meg, hogy néhány pillanatra ismét az Ő életművére irányítsam a figyelmünket, aki a XX. század egyik legkiválóbb személyisége volt. Frankl, aki maga is megjárta Auschwitz poklát, úgy vélte előbb vagy utóbb minden ember életében bekövetkezik egy kopernikuszi fordulat. Ez az a pillanat, amikor rádöbbenünk, nem az a legfontosabb kérdés: Mit akarok az élettől? Ennél sokkalta fontosabb: Mit akar tőlem az élet?

Frankl Bécsben született, zsidó családban 1905-ben. Kisgyermekként orvos akart lenni. Az élet értelmének kérdése már fiatalon foglalkoztatta. 1928-ban ifjúsági tanácsadást szervezett Bécsben és még további hat városban lelkileg sérült fiatalok számára. Megfigyelte, hogy egyre több az iskoláskorú gyermekek körében az öngyilkosság, főleg a bizonyítványosztás körüli időszakban.

1930-tól már iskolásoknak is tartott ingyenes tanácsadást. Ennek hatására drasztikusan csökkent Bécsben az iskolás korúak körében az öngyilkosság, sőt a következő évben egyetlen iskolás gyerek sem lett öngyilkos. Pszichiáterként sok zsidó embert mentett meg hamisított diagnózisokkal. 1942-ben családjával és feleségével együtt lágerbe szállították.

1945-ben szabadult, miután megjárt négy koncentrációs tábort. Visszatérve Bécsbe megtudta, hogy édesanyja, bátyja és felesége mind-mind a háború áldozatai lettek. Negyven évvel később így nyilatkozott erről: „akkor azt éreztem: vagy felakasztom magam, vagy rálelek egy rejtett, betemetett erőre magamban, hogy tovább éljem ezt az életet. Nos, ez az erő nem volt más, mint az a feltétel nélküli hitem, hogy e földi életnek van egy végső, feltétlen és örökre érvényes értelme.”

Viktor Frankl az öngyilkossággal ellentétben a feltétel nélküli remény mellett tette le a voksot, bármilyen körülményekről legyen is szó. Az élet megkövetelte Viktor Frankltól, hogy elméletét, hitét a gyakorlatban bizonyítsa.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Magyarország számára nagy megtiszteltetés, hogy ebben az évben a Nemzetközi Holokauszt Emlékezeti Szövetség soros elnöki posztját Hazánk töltheti be. Örülök annak, hogy ez a film éppen ebből az alkalomból kerül itt bemutatásra. Ez a film felkiáltó jel a mai ember számára. Emlékeztet bennünket arra, hogy minden kirekesztő eszmét, az antiszemitizmus és a gyűlöletkeltés minden formáját el kell utasítanunk. Közös emlékezetre hív minden jóakaratú emberrel, ugyanakkor a sebek közös begyógyításában is segít, hiszen a Vészkorszak és a II. világháború okozta látható sebeket is gyógyítanunk kell.

„A holokauszt az ember tragédiája, az emberiség és emberiesség ellen elkövetett gyalázatos gaztettek sorozata, mert emberségében mindenki egy. Ember. S mint ilyen, egyenrangú a másik emberrel.” Így hangzott a Magyar Kormány által életre hívott Holokauszt Emlékév egyik szellemi alapvetése.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mi Magyarország Kormányának válasza a Vészkorszak és a II. világháború borzalmaiban testet öltött kérdésekre?

Emlékezünk és emlékeztetünk. Tisztelettel fejet hajtunk az áldozatok előtt és kifejezzük a túlélők és a leszármazottak iránti együttérzésünket. Éppen ezért nyújtott Kormányunk a most vetítésre kerülő, Saul fia című filmhez kiemelkedő támogatást.

Elítéljük az embertelen bűnök kiagyalóit és végrehajtóit, és elismerjük a korabeli magyar állam felelősségét abban, hogy tevőlegesen közreműködtek zsidó, és cigány magyarok száz- és tízezreinek legyilkolásában.

Támogatást nyújtunk az emlékművek állítása mellett, a zsinagógák, templomok és elhagyott temetők felújításához.

Mert mi az emberi életet tartjuk a legnagyobb értéknek. Ezért az ártatlan áldozatok és az embermentők örökségét választottuk. 

Betöltve a Teremtő által ránk bízott legfontosabb hivatást: minden ránk bízott eszközzel állampolgáraink és közösségeink boldogulását kívánjuk szolgálni, együttműködve minden jóakaratú embertársunkkal. 

Kívánom, hogy a Saul fia című film megtekintése is segítsen bennünket abban, hogy megtaláljuk a megfelelő választ az élet legfontosabb kérdésére. (Köszönöm megtisztelő figyelmüket.)