Kósa Lajos a honvédelmi, rendészeti és nemzetbiztonsági bizottság közös nyílt ülése után.

Világos, hogy a Magyarországra irányuló illegális bevándorlási hullám tudatosan szervezett akció, a kormány fontos dokumentumokkal rendelkezik arról, hogy nemzetközi embercsempészek akciói a határon átlépők 80-85 százalékát érintik – nyilatkozta Kósa Lajos a honvédelmi, rendészeti és nemzetbiztonsági bizottság közös nyílt ülése után.

A Nemzetbiztonsági bizottság elnöke azt is közölte, az erről szóló bizalmas dokumentumokat a bizottság zárt ülésen fogja vizsgálni. A TEk által a terrorfenyegetettség növekedéséről beszámoló iratokat is tanulmányozzák, valamint katonai és polgári biztonsági szolgálatok adatait is ott fogják megismerni.

Kósa László elmondta, a mostani nyílt ülésen a kormány eddigi, a déli határon megtett intézkedéseiről tájékoztatták a bizottságok tagjait. Magyarország uniós és schengeni kötelezettségeinek tesz eleget intézkedéseivel– szögezte le, megemlítve: több ország, köztük Görögország, ezeknek nem tesz eleget.

Hangsúlyozta, Magyarország mindenkit regisztrál, ezzel kockáztatva, hogy a regisztráltak menedékkérelmi eljárását itt kell lefolytatni később.

Fotó: fidesz.hu

Kitért arra, hogy az együttműködési hajlandóság egyre csökken az illegális bevándorlók körében, de a hatóságok mindenkitől ujjlenyomatot vesznek. Ezt egy európai rendszer 10 évig tartja nyilván, az egyezmények értelmében pedig ez alapján lehet őket a regisztráló országba visszaküldeni – tette világossá.

„MAGYARORSZÁG A PROBLÉMÁVAL NEM TUD EREDMÉNYESEN MEGKÜZDENI ADDIG, AMÍG AZ UNIÓ NEM FOGALMAZZA ÚJRA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKÁT.”

Tekintettel arra, hogy a hazánkban menedékkérelmi eljárást benyújtók, vagy az itt belépők összlétszáma a 300.000 főhöz közelít, Magyarországnak fel kell készülnie arra is, hogy az európai hatóságok nagy számban küldik vissza őket ide – húzta alá.

A bevándorlási hivatal főigazgatóját idézve elmondta, míg tavaly a német hatóságok 5000 esetben kezdeményeztek hazánkba visszatoloncolást, az év első felében ez a szám már 26.000-re nőtt. Kiemelte, az érintettek jelentős részét – elsősorban a koszovói és albán menekülteket – a német hatóságok már nem Magyarországra, hanem közvetlenül hazatoloncolják.

Összegzésként megállapította, addig, amíg nem változik meg az unió vonatkozó politikája, Magyarország nem tehet mást, mint hogy betartja az megállapodásokat.

A Schengeni egyezménnyel összhangban vannak a kormány rendelkezései, ezzel európai politikusok is egyetértenek – jelezte, hozzátéve, menedékkérelmet a határon jogszerűen belépve bárki kérhet, a kormány azt szeretné megakadályozni, hogy a belépés illegális formában történjen.

Számtalan intézkedés meghozatala vár még az országra, világos, hogy Magyarország a problémával nem tud eredményesen megküzdeni addig, amíg az unió nem fogalmazza újra a menekültügyi politikát – szögezte le. Jelezte, a bizottságban elhangzottak alapján Törökországból és Libanonból kétmillió, az észak-afrikai térségből egymillió ember van úton Európa felé, az utánpótlás pedig „szinte kifogyhatatlan”.