Azonnali helyszíni vizsgálatot rendelt el a főváros IX. kerületében lévő Illatos úti telephelyen, ahol mintegy 2800 tonna hulladékot helyeztek el illegálisan – jelentette be Lázár János a mai Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a sajtótájékoztatón a Paksi Atomerőmű fejlesztésével kapcsolatos hazai és nemzetközi közmeghallgatásokról, a trafikok fóliázásáról, az új közbeszerzési törvényről, valamint a halálbüntetéssel kapcsolatos társadalmi vitáról is beszélt.
Azonnali helyszíni vizsgálatot rendelt el a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Budapesti Vegyiművek IX. kerületi Illatos úti telephelyén, ahol mintegy 2800 tonna hulladékot helyeztek el illegálisan. Lázár János ezt csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján jelentette be.
Kifejtette: csütörtök délután kormányhivatali környezetvédelmi vizsgálat lesz a helyszínen, és ha azt állapítják meg, hogy a hulladék közvetlen veszélyt jelent, azonnal elrendelik az elszállítást Dorogra.
A költségeket 1,1 milliárd forintra becsülte, amelyet – mondta – a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) kell megelőlegeznie, ezt követően pedig ez az összeg a felszámolás alatt lévő vegyiművek vagyonából érvényesíthető.
Fotó: Botár Gergely
Hazai és nemzetközi közmeghallgatás Paksról
Lázár János arról is beszámolt, hogy Pakson és a szomszédos országokban is közmeghallgatások lesznek a paksi atomerőmű-beruházással összefüggésben. A környezetvédelmi szakhatósági engedélyek beszerzése érdekében május 7-én Pakson tartanak fórumot, az első nemzetközi közmeghallgatás pedig Kijevben lesz. Megjegyezte: eddig 41 Bács-Kiskun és Tolna megyei településen jártak, az ott élők elsöprő többsége támogatta a paksi kapacitásfenntartást.
Bejelentette továbbá: a kormány tervei között szerepel egy új híd építése a Dunán, hogy a Bács-Kiskun megyeiek átmehessenek dolgozni az erőműhöz.
A miniszter szavai szerint megkezdték a hazai vállalkozások felkészítését, hogy minél többen be tudjanak kapcsolódni a 12 milliárd eurós beruházásba, s a forrás legalább 40 százaléka – 1500 milliárd forint – magyar cégekhez kerüljön. Elmondta azt is, hogy az orosz fél múlt héten elkezdte az előkészítő munkálatokat, április 25-én megkezdődtek a helyszíni földtani munkák, amelyek 2016 augusztusában fejeződnek be. Leszögezte egyúttal, hogy semmilyen európai bizottsági eljárás nem folyik Magyarország ellen a beruházással kapcsolatban.
Jövő héten tárgyal a Kormány az új közbeszerzési törvényről
A sajtótájékoztatón Lázár János azt is tudatta, hogy jövő szerdán kerül a kormány elé az új közbeszerzési törvény tervezete, amely minden pontban megfelel majd az Európai Bizottság közbeszerzési irányelveinek.
Hangsúlyozta: a törvényben a hazai kis- és középvállalkozások érdekeit is képviselni akarják. Célként fogalmazta meg az eljárási határidők lerövidítését, a kevésbé bürokratikus eljárásrendet és a nagyobb átláthatóságot.
Lázár János szavai szerint „nagyobb lesz a rend” a közbeszerzések területén, a jogszabály a korábbinál sokkal inkább képviseli majd a nemzeti érdekeket.
Magyarország nemzetközi orvosképző központ lehet
Azzal kapcsolatban, hogy a Modern városok program részeként Orbán Viktor miniszterelnök a héten Pécsen tárgyalt, és találkozott a Pécsi Tudományegyetem vezetőivel is, a Miniszterelnökség vezetője elmondta: a kormányfő arra kérte Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét és Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkárt, hogy készítsenek előterjesztést a kabinetnek a magyarországi orvosképzés jövőjéről, az orvosi egyetemek fejlesztéséről, különösképpen Pécs orvosi karának szerepéről. A cél, hogy Magyarország a legjobb színvonalú orvosképző központok közé kerülhessen – emelte ki.
A miniszter tájékoztatott továbbá arról, hogy a kormány – a költségvetés tárgyalásával párhuzamosan – bürokráciacsökkentő csomag tárgyalásába kezd, amelynek része lesz az állami eljárások díjainak 2016-ra tervezett csökkentése. Erről a tervek szerint konzultációt indítanak. Ezzel kapcsolatban Lázár János megemlítette, hogy az ország minden régiójában konzultál építészekkel, mérnökökkel, akikkel megvitatja, milyen változások lehetségesek az építésügy területén.
Vita a halálbüntetésről
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön telefonon beszélt Martin Schulzcal, az Európai Parlament (EP) elnökével, akit arról tájékoztatott, hogy nem tervezi a halálbüntetés bevezetését, „egy vita van róla” Magyarországon – közölte Lázár János.
„Egy vita van a halálbüntetésről, tehát nem arról van szó, hogy egy terv lenne a halálbüntetés bevezetése” – idézte a kormányfő Martin Schulznak adott tájékoztatását.
Lázár János elmondta, a miniszterelnök telefonon beszélt az Európai Néppárt elnökével, Joseph Daullal és frakcióvezetőjével, Manfred Weberrel. Őket ugyanarról tájékoztatta, mint Schulzot, vagyis hogy egy vita zajlik Magyarországon, a kormány pedig be fogja tartani az EU jogát – közölte.
A miniszter szó szerint megismételte Orbán Viktornak a kaposvári brutális gyilkosságra vonatkozó szavait, amelyek arról szóltak, hogy a miniszterelnök értékelése szerint a három csapás törvénynek és a tényleges életfogytiglannak nem volt elegendő visszatartó ereje, ezért napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését. Értékelése szerint brutális bűncselekményeknél, gyermekek, idősek, kiszolgáltatottak sérelmére elkövetett eseteknél gyakran merül fel a társadalomban a megtorlás igénye; Magyarországon ma nagyon sok olyan ember van, aki szerint csak a halálbüntetés bevezetése tartana vissza egyeseket súlyos bűncselekmények elkövetésétől. Erről beszélnünk kell a választóinkkal – jelentette ki.
„A súlyos bűncselekmények kapcsán (…) kialakuló hihetetlen társadalmi felháborodás lehet, hogy nem hallatszik Brüsszelig, de hallatszik Budapestig” – fogalmazott. Azt is hangoztatta: Magyarország az Európai Unió jogrendszerének egészét tiszteletben tartja. Az EU, mint a demokrácia legfontosabb védelmezője nem utasíthat el semmilyen vitát, ami emberek életéről, nehézségeiről szól – értékelte Lázár János, aki azt is elmondta: kifejezetten híve a halálbüntetésnek, de véleménye csak egy a nyolcmillióból. Hozzáfűzte: a kormányfőtől ugyanakkor még sosem hallotta, hogy ő támogatná azt.
Arra a felvetésre, hogy a KDNP ellenzi a halálbüntetést, azt felelte, hogy a különbözőség is mutatja, hogy le kell folytatni egy párbeszédet, ami 30 éve elmaradt. Nem hiszi ugyanakkor, hogy a dialógus bármivel veszélyeztetné az európai alapértékeket – mondta.
Lázár János közölte azt is, hogy a kormány jövő szerdán áttekinti, hogy a bíróságok eddig hogyan alkalmazták a három csapás törvényét, hogyan érvényesült a tényleges életfogytiglani büntetés a gyakorlatban.
Konzultáció a bevándorlásról
A tárcavezető arról is beszámolt, hogy május elején indul a konzultáció a bevándorlásról. Kifejtette, hogy itt is egy problémáról szeretne a kormány beszélni a társadalommal, szeretnék tudni, hogy mi a magyar emberek viszonya a témakörhöz, mit kell képviselni Brüsszelben. Megjegyezte, hogy a választás előtt ez még nem volt téma, a bevándorlás mérete azonban indokolja a témafelvetést. Példaként hozta, hogy választókörzetét kiemelten érinti a probléma, három hónap alatt annyi bevándorló érkezett, mint két év alatt összesen.
Nem számíthatnak szankcióra a fóliát eltávolító trafikosok
Lázár János kérdésre arról is beszélt, hogy nem kötelező a fólia a dohányboltok kirakatára, és ha a trafikosok igénylik, ezt bele kell foglalni a törvénybe is. Hangsúlyozta: lehetővé kell tenni, hogy aki az elsötétítés miatt nem érzi magát biztonságban, az ne használja a fóliát. Jelezte, hogy aki már leszedte a fóliát, annak nem kell számítania semmilyen szankcióra.
A kormány kötelességének tekinti a trafikokban és az éjszaka dolgozók védelmét – jelentette ki Lázár János, aki ezzel kapcsolatban tudatta: Pintér Sándor belügyminiszternek javaslatot kell tennie arról, hogy az éjjel is nyitva tartó üzletekben milyen rendvédelmi rendszert kell kiépíteni.
Brókercégek, Habony Árpád, hulladékkezelés és infláció
A település pénzét brókercégeknél „kockáztató” önkormányzatok ügyében Lázár János azt mondta: e helyhatóságoknak először a számvevőszéki vizsgálaton kell átesniük, a kormány jelen pillanatban nem szándékozik nekik segítséget nyújtani.
A Miniszterelnökség vezetője egy korábban feltett kérdést is megválaszolt a csütörtöki sajtótájékoztatón, és elmondta, hogy Habony Árpád nem esett át C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon, amire – magyarázta – nem is volt szükség, mert Habony Árpád nem áll semmilyen jogviszonyban a kormánnyal, „nem kollégánk”
A szemétszállítási problémákat érintő kérdésre Lázár János azt válaszolta: az első lépés az volt, hogy közösségi érdekkörbe vonták a hulladékszállítási feladatot, a következő lépés az, hogy az érintett nonprofit vállalkozásokat kisegítsék a bajból, vagy hogy egy országos hálózatot próbáljanak felépíteni.
Az alacsony infláció miatti esetleges adósságképlet-változtatást firtató kérdésre a miniszter azt felelte: ebben az ügyben a Költségvetési Tanácsnak és az NGM-nek kell konzultálnia.
A sajtótájékoztató teljes anyaga HD minőségben tölthető le a Sajtószobából.
