Közlekedési Műszergyár megalapításának 115 évfordulójaA teljes egészében magyar tulajdonban lévő társaság azon kevés cégek egyike, amelyek ma is eredeti székhelyükön és tevékenységi körükben működnek. A több mint 100 munkatársat foglalkoztató KMGY csakis exportra termel; digitális műszerfalait a világ számos élvonalbeli cége építi be mezőgazdasági gépeibe. A KMGY 11 törzsgárdatagját emlékgyűrűvel jutalmazták, a cég valamennyi dolgozójának 10 százalékkal fölemelték a fizetését.
A KMGY-t 1900-ban alapították, és a múlt század húszas éveiben szakosodott mérőműszerek gyártására. A második világháború után az Ikarus-buszok műszerfala is ebben az üzemben készült. A cég saját fejlesztései mellett a német VDO gyárral is eredményes kapcsolatot alakított ki. A KMGY a kilencvenes évek közepe óta hazai magántulajdon.
115 éves a KMGY Rt.
Szeretettel köszöntöm megjelent kedves vendégeinket, tulajdonos társaimat és munkatársainkat.
Legutóbb 2000-ben és 2010-ben ünnepeltük cégünk a KMGY Zrt. alapításának 100. illetve 110. évfordulóját. Idén a XIII. kerület Önkormányzata és személyesen Dr. Tóth József polgármester úr kezdeményezésére ünnepeljük a cég 115. születésnapját.
Gondolom kiváncsiak arra, hogy a mai nap ezidáig mi történt.
Délelött 10 órakor, a KMGY Zrt. korábbi székhelyének szomszédságában, a Búlcsú utca 9. ház falán, az Önkormányzat felavatta az emléktáblát, mely méltatjai elődeink iparfejlesztési erőfeszítéseit és megemlékezik a KMGY Zrt. 1900-as alapításáról. Megindító volt megemlékezni a több mint 100 éve történt alapításról és ugyanakkor látni, hogy az épület, mely sokunknak több évtizeden át munkahelye volt, ma már lebontásra került.
Az épület ma már múlt a KMGY Zrt. azonban immáron új helyen a XIII. kerület Teve utcai telephelyén rendületlenül működik tovább.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!!
Úgy gondolom, hogy ma amikor a KMGY Zrt. 115 éves és összegyűltünk, hogy ünnepeljünk, illő megemlékezni az alapítókról. A két mérnökről, Marx Ferencről, akit az 1896-os milleneumi kiállításon éremmel jutalmaztak és Mérey Emilről, aki császári ösztöndíjban részesült és Párizsban tett tanulmányutat.
1900. július 15-én megalapították a „Marx és Mérey Tudományos Műszerek Gyárát”.
A gyárat állami segéllyel alapították. A segély mértéke 7.000 korona volt azzal a feltétellel, hogy a tulajdonos legalább ekkora összeget kell invesztáljon és a vállalatot három évig üzemeltesse 7 segéddel és tíz tanonccal.
A korai években a Marx és Mérey Műszergyár hőmérőket, feszmérőket, vízállásmérőket és rugós mérlegeket gyártott. Elkezdődött az export, így a termékek eljutottak Olaszországba, Spanyolországba, Egyiptomba és Dél-Amerikába. A műszergyártáshoz hazai alapanyagokat használtak.
1908. május 1-jén indult a gyártás a KMGY Zrt. korábbi telephelyén a XIII. kerület Bulcsú utca 9. szám alatt. Ekkor már a munkáslétszám 120 főre növekedett.
Kérem Önöket, gondolkozzanak el azon, hogy mekkora teljesítmény, hogy egy díjnyertes újító és egy világot látott mérnökember 9 év alatt egy 20 főt foglalkoztató gyárból egy versenyképes, exportra termelő 120 fős műszergyárat hozott létre.
1918 és 1945 között a gyártmányokat tovább bővítették. Bevezették az elektro-mechanikus mérőműszerek és kinotechnikai termékek gyártását, a harmincas években a hangosfilmekhez feliratozó gépeket gyártottak. A kitartó fejlesztések eredményeként 1935-ben a gyár látta el a Magyar Királyi Légügyi Hivatalt repülőműszerekkel. A repülőműszerek importja rövid idő alatt feleslegessé vált. A gyár 1938-tól az „Első Magyar Repülőműszergyár”-ként működött tovább.
A második világháború után a Marx és Marx Első Magyar Repülőműszergyár termelése a részben a Dunába veszett és a részben Ausztriába szállított géppark miatt gyakorlatilag szünetelt.
A gyár az államosítás után előbb szövetkezeti formában működött, majd megalakult a Mechanikai Mérőműszerek Gyára. A főbb termékek ebben az időben a manométerek, hőmérők, mennyiségmérők és autóműszerek voltak.
Nem szeretném túl részletesen taglalni a cég történetét, ezért csak a kronológiai hűség kedvéért, 1953. április 01-jén megalapítják a Közlekedési Mérőműszerek Gyárát.
1957-ben az IKARUS gyár részére – a farmotoros buszokba – kezdi el a gyár az egyedi mérőműszerek gyártását. Ezt követően az IKARUS autóbuszokba kizárólag a KMGY műszereit építették be. Ez a kooperáció, üzleti kapcsolat, amíg IKARUS buszokat Magyarországon gyártottak fennmaradt.
1964-ben három műszergyárból vállalati összevonással megalakult a Ganz Műszer Művek.
A következő nagyon fontos, mind a mai napig kiható esemény a KMGY Zrt. életében az 1975-ben a VDO-val megkötött szerződés, amely licencgyártási jogról, a gyártási dokumentáció átadásáról és a licenc alapján gyártott termékek export jogáról szólt. Ez a szerződés biztosította a műszergyár technológiai megújulását, az új piacokat és megalapozta a vállalat stratégiáját évtizedekre.
1973-tól 1982-ig a Ganz MM olasz licenc alapján a Fiat 126 típusú személyautók komplett műszerfalának gyártását végezte.
Az 1990-es politikai változás eredményeként a gyár előbb egyszemélyes állami tulajdonú Kft-vé alakult, majd 1993-ban sor került a KMGY privatizációjára.
Az új tulajdonosok száz százalékban magyar magánszemélyek, akik a céget részvénytársasággá alakították és a cég neve Közlekedési Műszergyártó Zrt.-vé változott.
A cég tulajdonosai és vezetői továbbiakban is a műszaki haladást szolgálva folytatták a fejlesztést és a gyártás korszerűsítését. Új műszerfalak gyártása indult 1996-ban, mely traktorok számára biztosította a korszerű műszerezettséget.
Legújabb fejlesztésünk a műszerfalak gyártása területén a legmodernebb technológia alkalmazásával nyit új lehetőséget a gyár számára. Nagy sebességű mikroprocesszorokat alkalmazunk, saját fejlesztésű grafikus kártya hajtja meg a 6”-os TFT LCD képernyőt. Az LCD képernyő tartalmát a vevői igények alapján tudjuk módosítani, kizárólag a szoftver átalakításával. CAN adatfeldolgozás segítségével fedélzeti számítógépként funkcionál a műszerfal. Léptetőmotorokat alkalmazunk a jelzőműszerek beépítésénél. Éjjellátó kamera csatlakoztatására is lehetőség van.
Sorolhatnám a műszaki jellemzőket, de remélem a lényeg így is érthető a KMGY Zrt. jövője elképzelhetetlen a folyamatos műszaki fejlesztés, a vevői igények proaktív megközelítése, a szakmai, szakértői attitüd sugárzása nélkül.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!!
A tulajdonosok egy meghatározott stratégia mentén döntöttek úgy, hogy 1993-ban megvásárolják és hosszú távon tovább működtetik a KMGY Zrt.-t.
- Szerettük volna megtartani magyar tulajdonban a nagy múltú gyárat,
- Szerettük volna biztosítani, hogy magyar export-képes termékeket gyártsunk.
Nem állíthatom, hogy a privatizációt követő több mint két évtized gondoktól, konfliktusoktól mentes volt. Abban azonban biztos vagyok, hogy dolgozóinkkal megtaláltuk a közös hangot közös céljaink elérése érdekében.
Szeretném emlékeztetni Önöket, hogy 2000-ben, a centenáriumi megemlékezésünk alkalmával ünnepi igazgatósági határozatban emlékeztünk az alapítókra. Néhány gondolatát felidézném:
- Az igazgatóság halaszthatatlan kötelességének tartja, hogy ébren tartsa és ápolja a gyár magalapításának emlékét.
- A tulajdonosok elkötelezettségüket fejezik ki a termelés továbbfolytatása iránt, a műszergyártási profil megtartásával, a tudomány és technika új vívmányainak szem előtt tartásával.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!!
Szeretném felkérni DR. Tóth József urat, XIII. kerület polgármesterét és Zelenka Pál urat, tulajdonost, Elnök Vezérigazgatót az emléktábla leleplezésére.
Az emléktábla szövege:
Ezen emléktáblát a KMGY Zrt.
Igazgatósága állította a
Közlekedési Műszergyár
megalapításának 115. évfordulójára
2015.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!!
Ezúton is szeretném megköszönöm a cég dolgozóinak, vezetőinek azt az áldozatos munkát, amellyel hozzájárultak a termelés töretlen folytatásához, a gyári kultúra megőrzéséhez, mind a magyar gazdaság, mind a gyár valamennyi dolgozója javát szolgálva.
Az Igazgatóság döntése alapján a gyár dolgozói küzül azokat, akik több évtizedes kemény munkájukkal segítették a gyár tevékenységét, jubileumi arany gyűrűvel jutalmazzuk.
Felkérem Zelenka Pál urat, tulajdonost, a cég Elnök Vezérigazgatóját, hogy a jubileumi arany gyűrűket adja át.
