Az Iszlám Állam részéről jelentkező kihívás katonai eszközök nélkül nem számolható fel – jelentette ki Németh Zsolt az Antall József Tudásközpont Kül- és biztonságpolitika első kézből előadássorozatának nyilvános vitáján.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Corvinus Egyetemen tartott fórumon kiemelte: azért van szükség a beavatkozásra, mert széleskörű, nemzetközi egyetértés alakult ki arról, hogy népirtást és ahhoz hasonló akciókat kell megakadályozni e fellépéssel, különösen a kisebbségek esetében. Kifejtette, az EU és a NATO tagállamainak nagy része szerepet vállal a beavatkozásban valamilyen formában, és sok arab ország is részt vesz benne, így elkerülhető, hogy a Nyugat és az iszlám világ közötti konfliktussá fajuljon ez a helyzet.
Fotó: fidesz.huNémeth Zsolt elmondta: az elmúlt egy évben Európa biztonsága alapvetően megkérdőjeleződött, új biztonságpolitikai állapot alakult ki a keleti és déli térségben történt fejlemények következtében. „A keleti biztonságpolitikai kihívás egyértelműen az orosz agresszióval hozható összefüggésbe. Ami Oroszország és Ukrajna között zajlik, nagyon veszélyes, nehéz megítélni, hogy a jelenlegi tűzszünet, amely van is, meg nincs is, mennyire lesz tartós, és milyen következményei lesznek, ha nem bizonyul tartósnak – fogalmazott.
Délen az IÁ jelenti a kihívást, egy olyan „barbár terrorszervezet”, amely mindezidáig nem látott biztonsági kihívást hozott a térségbe. Provokatív, félelmet keltő akciók kísérik a tevékenységét e nem állami szereplőnek, amely Irakra és Szíriára közvetlen veszélyt jelent – mutatott rá.
Meglátása szerint, míg a keleti válság esetében van esélye a politikai megoldásnak, a diplomáciai erőfeszítések nem hiábavalóak, az IÁ részéről jelentkező kihívás katonai eszközök nélkül nem számolható fel, mindenképpen katonai megoldásra van szükség már rövidtávon is.
E beavatkozással lehetőség szerint minél határozottabban, minél nagyobb mértékben helyre kell állítani az érintett államok szuverenitását a megszállt területen, és működőképes állammodellt kell kialakítani – mondta.
Németh Zsolt a magyar szerepvállalásról szólva kifejtette: egy 150 tagú kontingens kiküldéséről van szó, amely az észak-iraki, kurd területeken látná el feladatát, védene kiképzőközpontot. Ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem kell helytállniuk a magyar katonáknak harci helyzetben, de nem támadó harci tevékenységre küldik ki őket – jegyezte meg, hozzáfűzve: a magyar szerepvállalásra egyrészt az iraki kormánytól érkezett felkérés, másrészt az amerikai hadseregtől a szerepvállalás konkrét formáját illetően.
