BREUER PÉTER BESZÉDE A DEBRECENI IZRAELI FILMNAPOK MEGNYITÓJÁN
Már a XX. század elején mondhatták volna arra a kérdésre, hogy mi kell egy jó filmhez: Vegyél legalább egy magyart.
Magyart? Nos, igen, ez kérdéses, mert hát magyarok voltak azok, akik Amerika filmiparát, akár alkotóként, akár gyártóként megteremtették, de mellette még zsidók is voltak.
Olyanok, akik egyszerre tudtak világpolgárok lenni, egyszerre tudtak amerikaiak lenni, egyszerre voltak magyarok és hát egyszerre voltak zsidók is.
Ám Amerikánál nem állt meg a filmes tudomány, ott voltak a magyarok- zsidók a német filmeknél, az angol filmeknél egyaránt.
És a tehetségükkel tudták szolgálni új hazájukat is, melyet önként, vagy éppen kénytelenségből választottak.
Azonban a II. világháború után, amikor megszületett egy új állam, Izrael, akkor bizony ott is szükség volt arra, hogy legyen nemzeti és egyben nemzetközi filmgyártás.
Mi történt?
Nem fogják kitalálni, megint jöttek a magyarok.
Többen voltak, akik büszkén dolgoztak immár Izraelnek, büszke izraeliként. Mellette természetesen nem felejtették el azokat a gyökereket, ahonnan elszakadtak, többnyire már saját elhatározásukból. Sokaknak lett elege abból az országból, amelyik nem sokkal előtte megtagadta, kitaszította őket, de attól a magyar kultúrától, ami nekik addig oly sokat jelentett nem akartak elszakadni.
Így lett például az izraeli filmgyártás, az izraeli kultúra olyan érdekes már az ötvenes évektől kezdve.
Az alkotók, a közreműködők tudtak egyszerre magyarul izraelinek lenni.
Vagy fordítva?
Mert arra is emlékszem, mihelyst lehetett újból Magyarországra jönni, akkor ezek a neves izraeli művészek jöttek, és mit tettek itthon?
Újból elmerültek a New York mélyvizébe, a Kispipában, a Kulacsban, a Gerbeaudban,vagy itt Debrecenben az Aranybikában mindegy, csak lehessen újból magyar szót, magyar verset hallani, olvasni, lehetett magyarul pletykálkodni, egy jó pacalt enni, majd innen hazamenni és ezekkel az új élményekkel megint Izraelben alkotni.
Kiket is érdemes kiemelni?
Ephraim Kishont, aki családjával 1949-ben költözött Izraelbe. Nagy energiával tanulta a héber nyelvet, amelyen műveit írta. Efraim Kishon Izraelben nemcsak könyveiről, szatíráiról híres, hanem ő volt az izraeli filmgyártás egyik megteremtője is. Munkásságáért Izraelben megkapta a legmagasabb állami kitüntetést, az Izrael Díjat. Ariel Sharon miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Kishon az izraeli kultúra egyik óriása volt, egy kulturális világot alakított Izraelnek.
Rónai András, aki szintén 1949-ben választotta új hazájának Izraelt, aki a Habima örökös tagja lett. Persze ő is mellette játszott magyarul is. Ő játszott a háború utáni magyar filmgyártás egyik legjelentősebb filmjében, a Valahol Európában címűben. Saját történetét játszotta el.
Mint láthatták, a magyar filmesek, minden nemzeti és nemzetközi film születésénél ott voltak.
Már csak azt nem tudom, hogy lehet, hogy az indiai és a hong-kong-i filmeket is egykori honfitársainknak köszönhetjük?
A cívisvárosban az Izraeli Filmnapok megszervezése annak az országosan is példaértékű együttműködésnek köszönhető, amely a debreceni önkormányzat és a Debreceni Zsidó Hitközség között van – hangsúlyozta a város kultúráért felelős alpolgármestere a rendezvényt beharangozó március 17-i, keddi sajtótájékoztatón. Komolay Szabolcs elmondta: a debreceni zsidóság évszázadok óta otthon van a településen, így teljesen természetesen, hogy támogatták ezt a programsorozat, amelynek keretében megismerhetjük a zsidóság mindennapjait, kultúráját, vallását. Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke kiemelte: a budapesti Izraeli Filmhét sikere után úgy gondolták, hogy a kortárs filmek bemutatójának helye van Debrecenben is. Bízik benne, hogy a zsidókultúra iránt érdeklődők mellett minél több itt tanuló külföldi egyetemista is megnézi az eredeti nyelvű és feliratozott alkotásokat. Heller Zsolt esszéista arra hívta fel a figyelmet, hogy sokan nem is tudják milyen gazdag múltra tekint vissza az izraeli filmgyártás. Példaként említette a Lumière fivérek legendás képkockáit, amely Jeruzsálem állomására begördülő vonatot mutatta meg 120 évvel ezelőtt Párizsban. A filmek válogatásánál fontos szempont volt, hogy olyan nemzetközi elismerésekben részesült kiváló izraeli filmalkotásokat hozzanak el Debrecenbe, amelyek elhozzák Izrael mai arcát Magyarországra. A filmeken keresztül mód nyílik bepillantani Izrael életébe, kultúrájába, történelmébe, komolyabb hangvételű és humoros filmeken keresztül egyaránt. Kiemelkedő alkotásnak ígérkezik a Zöld Herceg című film, amely valós történeten alapul és olyan kényes témát boncolgat, mint a Hamasz világa.
Valamennyi film megtekintése ingyenes! A filmek eredeti nyelven, magyar felirattal kerülnek vetítésre! A nyitófilm március 19-én 17.30-kor lesz a Kertész Mihály-teremben, köszöntőt mondott :
Dr. Papp László Debrecen polgármestere és Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke,
Hagai Mei-Zahav, az Izraeli Nagykövetség misszióvezető-helyettese, Breuer Péter újságíró
Az alkotások délután 4 órától és 19.15-től a Deésy Alfréd-teremben tekinthető meg!
Hagai Mei-Zahav, az Izraeli Nagykövetség misszióvezető-helyettese úgy fogalmazott a megnyitón, hogy Izraelben nagyon büszkék a filmiparukra, ez ugyanis nagyon jó tükre a társadalomnak.
Vasárnapig hét, nemzetközi elismerésben részesült filmet nézhetnek meg ingyen az érdeklődők. Ezeken keresztül bepillantás nyerhetnek az ország életébe, történelmébe.
Papp László polgármester azt mondta: bízik abban, hogy a Magyarország és Izrael közötti jó kulturális kapcsolatokat, valamint Debrecen megjelenését ebben a misszióban erősíteni tudja a program.
– Debrecen mélyen elkötelezett annak érdekében, hogy a helyi zsidó közösséggel és a testvérvárosunkkal, Rison Le Cionnal is szoros és jó kapcsolatokra törekedjen – mondta Papp László polgármester.
BPI.hu
F: https://www.amdala.hu/dijnyertes-izraeli-filmek-a-debreceni-apollo-moziban-2015-03-19-22/
F: https://www.dehir.hu/debrecen/dijnyertes-izraeli-filmeket-vetitenek-tobb-napon-at-az-apollo-moziban/2015/03/19/
