A magyarországi zsidó szervezetek vezetői megköszönték a Merkel kancellár gesztusértékű látogatását
Az Angela Merkellel folytatott megbeszélésen Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, Deblinger Eduárd, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnöke, Guba Gergely a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség elnöke és Kálmán Gábor, a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség elnöke vett részt.
Fotó: Vámos Róbert
A magyarországi zsidó szervezetek vezetői röviden ismertették a magyarországi zsidóság helyzetét, bemutatták szervezeteit és intézményrendszerét. Beszéltek a holokauszttal kapcsolatos emlékezetpolitika feladatairól, különös hangsúllyal az oktatás és az oktatáspolitika kérdéseire. Ezenkívül szóba került a magyar egyházügyi szabályozás, a magyarországi zsidó vallási irányzatok esélyegyenlőségének garantálása. Külön szót ejtettek a magyarországi holokauszt-túlélők szociális helyzetéről, valamint a német kormány által biztosított kárpótlás felhasználásáról.
Heisler András a találkozó után, úgy fogalmazott – Angela Merkel személyében „szenzitív, nagyon felkészült és nyitott emberrel folytattak kötetlen hangulatú beszélgetést”. Szó volt emlékezetpolitikai kérdésekről, arról, hogy a tavalyi konfliktusok után a Mazsihisz úgy látja, a kormány és a zsidó szervezetek egyaránt konszenzusra és kooperációra törekszik.
Fotó: Vámos Róbert
Heisler András tájékoztatása szerint elmondták Angela Merkelnek, hogy Magyarországon alapvetően verbális antiszemitizmus van, nem úgy, mint Európa sok más országában, ahol a szélsőséges iszlám által vezérelt, úgynevezett új antiszemitizmus. Magyarországon „tradicionális, történelmi antiszemitizmusról beszélhetünk” – fogalmazott. Hozzátette: elég nagy a különbség a kettő között, a magyarországi zsidó közösségeket mégis aggasztja, hogy úgy érzik, erősödik a verbális antiszemitizmus. A Mazsihisz elnöke kiemelte: ez akkor is probléma, ha „empirikusan nem lehet kimutatni növekvő antiszemitizmust”, csak a közösség éli meg annak.
Fotó: Ritter Doron
Arra a kérdésre, hogy lesz-e kutatási, oktatási együttműködés a magyarországi zsidó szervezetek és Németország között, Heisler András elmondta, felajánlotta Angela Merkelnek, hogy német tudósok kutathatják a Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményét. Megjegyezte, hogy a levéltár és a könyvtár iratanyaga hetven százalékban német nyelvű. Javasolták továbbá a kancellárnak, hogy szervezzék meg a szarvasi nemzetközi zsidó táborban magyar zsidó és német nem zsidó fiatalok közös nyaralását, hogy a fiatalok „ne a holokauszton keresztül” ismerjék meg egymást. Elmondása szerint Angela Merkel kedvezően fogadta a kezdeményezést.
Fotó: Ritter Doron
Köves Slomó a találkozó után az MTI-nek elmondta, a beszélgetésen szó esett arról, hogy a mai Európában mennyire fontos a tolerancia és az erre történő nevelés.
Tájékoztatása szerint beszéltek a Tett és Védelem Alapítványról, amelyet három éve hoztak létre a zsidó közösségek az antiszemitizmus jelenségeinek feltérképezésére, az antiszemitizmussal szembeni jogi fellépésekre, és ami a legfontosabb, oktatási programok kidolgozására. Elhangzott, hogy fontos az együttműködés a zsidó közösségek között, hiszen e nélkül nem lehet hitelesen fellépni az antiszemitizmus ellen. Az EMIH vezető rabbija kiemelte: a tapasztalat szerint a toleranciára személyes találkozásokkal, beszélgetésekkel lehet nevelni.
Köves Slomó a beszélgetésen megemlítette az EMIH által fél évvel ezelőtt elindított Zsidó mesék programot, azt a videosorozatot, amelyben egy-egy nem zsidó kulturális, közéleti személyiség meséli el saját találkozását a zsidósággal. Hozzátette: arra kérte Angela Merkelt, vegyen részt a program európai bővítésében, a kancellár pedig „nem zárkózott el az ötlettől”. (MTI, Mazsihisz)
