Tradicionálisan magyar vagy magyarországi?

Tradicionálisan magyar vagy magyarországi?

 

Frojimovics Kinga 2014.03.11.05:30


Gerő András néhány napja a Mazsihisszal, egyben a mai magyarországi zsidó felekezetek történetével is foglalkozó írásában a következőket állította: „A Mazsihisz 1991-ben nem a semmiből jött létre. Közvetlen elődje a zsidó vallás különféle irányzatait tömörítő, az 1950-ben, a sztálinista hatalom diktátuma nyomán létrejött Magyar Izraeliták Országos Irodája (MIOI), illetve az 1956 után átnevezett szervezet, a Magyar Izraeliták Országos Központja (MIOK) volt. (A két háború közötti neológ zsidó vallási szervezet a Magyar Izraeliták Országos Irodája nevet viselte.)
Figyelemreméltó, hogy 1991-ben, amikor a szervezet újjáalakult, az addigi tradícióktól eltérően nem magyarnak, hanem magyarországinak hívta, illetve hívja magát. […] Ők – saját tradícióik ellenére – magyarból lettek magyarországiak.”
Gerő András azonban téved, és mivel egész érvelését erre a tévedésre alapozta, mondanivalója értelmezhetetlen. A két világháború közötti időszakban ugyanis a neológ irányzat csúcsszervének neve Magyarországi Izraeliták Országos Irodája (MIOI) volt. A szervezet ezen a néven működött tovább 1945-ben is. 1950-ben, a magyarországi izraelita felekezetek egyesítésekor a (kényszer)egyesült izraelita felekezet csúcsszervének neve maradt a régi, Magyarországi Izraeliták Országos Irodája. A következő évben, 1951-ben aztán nevét valóban Magyar Izraeliták Országos Képviseletére, illetve Központjára (MIOK) változtatta. (1)
Gerő András téved abban is – bár ez a tradicionálisan magyar vagy magyarországi kérdés szempontjából másodlagos –, hogy a 2004-ben létrejött EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) a magyarországi statusquo ante irányzat folytonosságát hivatott biztosítani. A statusquo ante irányzat a 19. század második felében, a két nagy magyarországi zsidó vallási irányzat harcából keletkezett harmadik, tipikusan magyarországi zsidó felekezet. A 2004-ben létrejött EMIH honlapján a szervezet a következőképpen határozza meg önmagát: az EMIH „egy új, konzervatív értékek és ősi gyökerek után kutató fiatal nemzedék képviselője, amely a Statusquo irányzat megújításával egyesíti az autentikus értékrendet és ortodox hagyományokat a nyitottsággal és dinamikus gondolkodással”. Nem tudom másként értelmezni ezt az önmeghatározást, mint hogy az EMIH olyan fiatalok szervezete, akik az orthodox (gondolom orthodox zsidó) hagyományok szellemében akarnak élni, ugyanakkor nyitottak és dinamikus gondolkodásúak. Az, hogy ez egyben a magyarországi történelmi hagyományokkal rendelkező statusquo ante irányzat megújítását is jelentené, történetileg nem támasztható alá.

——
(1) A magyarországi zsidó felekezeti irányzatok történetéről ld.: Frojimovics Kinga, Szétszakadt történelem: Zsidó vallási irányzatok Magyarországon, 1868-1950. (Budapest: Balassi Kiadó, 2008), valamint Az izraelita felekezet.
A szerző történész

 

FORRÁS:  https://www.galamuscsoport.hu/tartalom/cikk/364886_tradicionalisan_magyar_vagy_magyarorszagi