Itt a Kossuth Rádió és benne a Halljad Izrael.
Üdvözlöm a kedves hallgatókat 2014. február 7-én, péntek délután fél kettőkor, határon innen és a diaszpórában, 5774. adar hó 7. napján.
A mikrofonnál a szerkesztő-műsorvezető, Breuer Péter.
Műsorunk a Magyar Rádió 19–es stúdiójából jelentkezik. És akkor nézzük a mai tartalmat:
– Dr. Frőlich Róbert főrabbi a hetiszakaszról beszél.
– Ilan Mor, izraeli nagykövet a 25 éve megújult diplomáciai kapcsolatokról beszél.
– Benedek István Gábort új könyvéről faggatom, de adar hónapról is az ö jegyzetét halhatják.
– Zoltai Gusztáv az 1%-os felajánlásokról tájékoztatja hallgatóinkat.
Tartsanak velünk:
Vendégünk Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete.
– Nagykövet Úr, 25 esztendeje, hogy Izrael újra felvette a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Mit lehet mondani erről az időszakról?
– Ha visszanézünk az elmúlt 25 esztendőre, akkor mindkét fél büszke lehet az elért eredményekre. Az elmúlt 25 esztendő alatt, minden olyan szerződést, amit két baráti ország aláírhat a gazdaság, a kultúra, az oktatás, szinte minden területen aláírtunk. Az elmúlt 25 esztendő alatt a két ország lakossága megismerte egymást, én ezt látom a legfontosabbnak.
– Nagykövet úr, mit vár az elkövetkezendő évektől?
– Nem szabad karba tett kézzel ülni, hanem tovább kell fejleszteni a már meglévő együttműködéseket. Én magam, a nagykövetség minden munkatársával mindennap, minden órában azon vagyok, hogy ezek még szorosabbak legyenek. Különleges figyelmet szeretnénk szentelni innovációnak. Ezek moat a legfontosabb feladatok.
– Magyarország az Európai Unió tagja és Izrael Államnak több európai országgal vannak vitás ügyei. Mit vár Magyarországtól, miben tudna segíteni Önöknek?
– Az Európai Unióval való kapcsolataink néha nagyon bonyolultak, de az egyes tagállamokkal külön-külön kiváló viszonyt ápolunk. Szeretném kiemelni, hogy Magyarországgal az Európai Unión keresztül is kiváló kapcsolaink vannak. Tulajdonképpen a EU-Izraeli kapcsolatok barátaiak, még akkor is, ha időnként nem mindenben értünk egyet. Viták azonban a legjobb barátságban lévő országok között is előfordulnak. Magyarország pontosan tisztában van azzal, hogy Izraelnek milyen erőforrásai és lehetőségei vannak az uniós kutatási tervek megvalósításában, legfőképpen a 20/20-as kutatási programra gondolok, amelyben Budapest részben kiállt Izrael mellett a brüsszeli technokratákkal szemben, akik csak különböző feltételekkel voltak hajlandók aláírni a szerződést.
– Mit lehet mondani a magyar-izrali kulturális kapcsolatokról?
– Úgy gondolom, hogy kultúra nélkül nincs élet. Vannak sikeres izraeli-magyar diákcsere programjaink, említhetném itt rögtön a budapesti Zeneakadémiát, ahol jövő héten közös koncertet adnak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a jeruzsálemi Héber Egyetem Rubin Zeneakadémiájának diákjai. Az izraeli diákok ezekben napokban továbbképzésen vesznek részt a budapesti társintézményben, ahogy korábban a pesti diákok voltak mesterkurzusokon az izraeli fővárosban.
– Szerintem az ilyen együttműködések a legfontosabbak a két ország között, hiszen itt emberek, fiatalok, diákok találkoznak egymással.
– Ilyenkor elmúlik a félelem, megszűnnek a sztereotípiák, megismerik egymást a diákok, szimpatikussá válnak egymás szemében. A közös munkában, a muzsikában igazi barátságok szövődnek. Egyébként ez a koncert hallható lesz Budapesten kívül Pécsett is – fontosnak tartom, hogy Izrael ne csak a fővárosban, hanem szerte Magyarországon be tudjon mutatkozni. A pécsi koncertre szeretettel várjuk a közönséget, ez az előadás ingyenes lesz, a koncertet Páva Zsolt polgármester úrral együtt fogjuk megnyitni. Egyébként ez a program a nagykövetség életében is fontos határkő lesz, hiszen végre egy vidéki városba is elvihetjük az izraeli kultúrát.
– Idén emlékezünk meg a Holocaust 70. évfordulójáról, amiben Izrael Állam és a nagykövetség is aktívan kiveszi a részét. Ön milyen feladatokat vállalt magára?
– Bár igyekszem a legtöbb eseményen részt venni, azt gondolom, hogy itt nem az én személyem, vagy a politikusok, vagy a magyarországi zsidók jelenléte a fontos, hanem mindenkié, a teljes magyar népé és nem csak a fővárosban, hanem az ország minden településén. Fontos, hogy most, az évforduló alkalmából egyre többen ismerjék meg a 70 évvel ezelőtt történteket, hogy így, az emberek egymásra tudjanak találni. Arra szeretném bíztatni a Kossuth Rádió hallgatóit, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg ezeken a holokauszt megemlékezéseken, hiszen fontos, hogy minden magyar tisztában legyen azzal, hogy mi is történt valójában. Fontos, hogy megismerjék a történelmet, emlékezzenek azokra a magyar állampolgárokra akik életükkel fizettek azért, mert zsidónak születtek.
Műsorunk véget ért, a mai adás munkatársai voltak:
Poór István és Simon Gábor a hangmesterek.
A gyártásvezető Hegyi Gyöngyi.
Nevükben és a főszerkesztő Barlay Tamás nevében is búcsúzik önöktől a szerkesztő-műsorvezető, Breuer Péter. Műsorunk legközelebb február 21-én, itt a Kossuth Rádióban jelentkezik.
Műsorunkat újra hallgathatják a rádió internetes oldalán Észrevételeiket és építő jelegű véleményüket a breuerpress @gmail.com elektronikus levélcímére küldhetik. Telefonon, a 06-30-999-4863 számon várjuk hívásaikat a szombat beálltáig.
Köszönjük, hogy minket választottak
Jó szombatot! Sábát Sálom löhistaméah!
Hallgassa meg az adást!
