Köves Slomó: a legjobb gyógyszer a sötétségre a fény
A legjobb gyógyszer a sötétségre a fény, nagyon kis fény is képes elűzni nagyon nagy sötétséget – mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a hanuka első napján szerda este a budapesti Nyugati téren.
Hozzátette, akik értesültek erről az ünnepről és megismerték azt, azok mind részesültek ebből a fényből, ezért a társadalomban megjelenő félelem ellen is az a legjobb megoldás, ha „fényt hozunk a környezetünkbe.” A hanuka pedig arról szól, hogy a nyolcnapos ünnepen minden nap eggyel több gyertyát gyújtanak – magyarázta.
Úgy fogalmazott, „ha tényleg fényt hozunk az életünkbe, akkor a csoda is meg fog történni”, azt pedig „akkor tudjuk megélni, ha mi vagyunk annak a kezdeményezői”, ezért annak bekövetkeztéért „nekünk is tennünk kell”.
A vezető rabbi emlékeztetett arra, 15 éve döntöttek úgy, hogy kiviszik a Nyugati térre a hanuka megünneplését, mert úgy látták, „eljött az ideje annak, hogy megismertessük az ünnepeinket mással, megismerjük mi magunk is az ünnepet, ami arról szól, hogy (…) a béke, a fény üzenetét mindenkivel megosszuk.”
Utalt arra a 15 éve a közösségeikben kialakult polémiára, melynek során sokan azt gondolták, hogy ha kiviszik az utcára ezt a zsidó ünnepet, az növeli az előítéleteket, az antiszemitizmust és az idegengyűlöletet. A vezető rabbi csodaként értékelte, hogy sok emberrel meg tudták ismertetni az eddigiek során a hanuka ünnep lényegét.
Hegedűs D. Géza, Kossuth-díjas színművész arról beszélt, hogy a hanuka a fény, az élet, a szellem és a csoda ünnepe. Annak a véleményének adott hangot, hogy a társadalomban az új generációkkal való szemléletváltással „rájöhetünk arra, hogy mindannyian testvérek vagyunk itt, Magyarországon”, amelynek „lakói magyar emberek vallásra, hitre, nemre, fajra való különbség nélkül. Mindannyian összetartozunk, a fény gyermekei vagyunk” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, a félelem és annak a következménye, az agresszió és a kirekesztés a tudatlanságból származik, amelynek „legnagyobb ellenszere a tudás, a szellem”. Hozzátette, a tudás hordozója a művészet, a vallás és a tradíció, utóbbi pedig csak akkor tud hatni, ha úgy próbálunk élni vele, „mintha mindez most újraszületne”.
Az ünnepség keretében a gyertyatartó első lángját Oberlander Báruch rabbival Hegedűs D. Géza és Fischer Iván Kossuth-díjas karmester gyújtotta meg. A nyolcnapos ünnepen a további hét napon – péntek kivétel – további mécseseket gyújtanak meg a Nyugati téren.
A Szeleukida IV. Antiokhosz Epiphanész i.e. 168-ban vette be Jeruzsálemet, és a hagyomány szerint i.e. 165-ben foglalta vissza a várost a Júdás Makkabeus vezette zsidó sereg. A hanuka annak állít emléket, hogy a zsidó szabadságharcosok szentélyüket visszafoglalták, megtisztították, majd újraszentelték, és amikor a hagyomány szerint szerettek volna a menóra mécseseiben újból fényt gyújtani, ehhez csupán egy napra elegendő tiszta olajat találtak, de az „isteni csoda folytán” nyolc napon át égett.
