Szabadságharcaink

Szabadságharcaink – 1848-49 csakúgy, mint 1956 – a magyar nemzettudat kiiktathatatlan részeivé váltak. Bennük legszebb értékeink és eszméink: a függetlenség, a nemzeti érzés, az alkotmányosság és a jogkiterjesztés iránti vágy egyszerre testesül meg. És mert egyik sem létezhet a másik nélkül, óvva intem magunkat attól, hogy valaha is kijátsszuk őket egymás ellen! Megengedhetetlen és életveszélyes lenne. Tudjuk ezt jól, hiszen sok variációban megtörtént ez már XX. századi történelmünk során. Ha ezt tennénk, a magyarság formailag ugyan megünnepelhetné 1848-49-et, látványosan meggyászolhatná a hősöket, mártírokat, de pontosan azt a cselekvőképes alternatívát, illetve az arra való készséget veszítené el, amit annak idején 1848-49 jelentett. Ha megengedjük az értékvesztést, vagy az értékek szembeállítását, bizonyosan elmulasztjuk mai s jövőbeni negyvennyolcainkat. Nagy lehetőségeinket.
Mert függetlenség és nemzeti érzés csak az alkotmányosság és a jogkiterjesztés talaján működhet. Ilyen egyszerű a dolog.















