„zsidóról” „izraelivé”

 Az izraeli Legfelsőbb Bíróság elutasította huszonegy állampolgár beadványát, akik azt kérték, hogy nemzetiségüket „zsidóról” „izraelivé” változtassák.

    A zsidó államban többféle nemzetiséghez tartoznak az állampolgárok, akiknek etnikai hovatartozását a belügyminisztérium lakossági nyilvántartásában rögzítik. A jegyzék nemzetiségi rovatában ezután sem szerepelhet majd, hogy „izraeli”, a legmagasabb grémium visszautasítása miatt továbbra is csakis zsidónak, arabnak, drúznak vagy más etnikumhoz tartozónak regisztrálhatják a lakosságot. 
    A bíróság huszonhat oldalas végzése szerint azért utasították vissza a kérelmet, mert az „izraeli” nemzetiség bevezetése súlyos következményeket vonna maga után az ország zsidó államként történő meghatározásában.
    A kérés szekuláris, liberális értelmiségi beterjesztői szerint viszont, ha létezne egy ilyen meghatározás, akkor növekedne a demokrácia és csökkenne az országban a diszkrimináció a kisebbségek, főként a népesség ötödét jelentő arab nemzetiséggel szemben. 
    Izrael 1948-as kikiáltásakor egyszerre zsidó és demokratikus államként határozta meg magát, de azóta is küzd azzal, hogy miként őrizheti meg egyidejűleg zsidó és demokratikus jellegét.
    Nem ez volt az első kísérlet a zsidó vallási-nemzetiségi egység megkérdőjelezésére. Joram Kanyuk idén elhunyt izraeli író például azt követelte, hogy zsidó nemzetiségű, de „vallás nélküli” polgárként jegyezzék be az országos nyilvántartásba. 

hsz \ ktl \ kho