Alekszandr Szolzsenyicin „Egy orosz hazafi”

A Terror Háza Múzeum következő időszaki kiállítása 2013. szeptember 21-től „Egy orosz hazafi” címmel mutatja be Alekszandr Szolzsenyicin életútját.  (1918–2008)

Az „Ivan Gyenyiszovics egy napja” és „A Gulag szigetcsoport” szerzője többszörösen is jelkép, hiszen a kommunista diktatúra legnagyobb ellenfelét nem a szabad világ, hanem maga a diktatúra földje adta.
Szolzsenyicin a bizonyíték arra, hogy a szabadságot sosem kívülről, afféle ajándékként kapjuk, hanem magunknak kell érte megszenvednünk. A 95 éve született Nobel-díjas író 40 évvel ezelőtt adta közre titokban, gépiratos „szamizdatban” egyik leghíresebb röpiratát, a „Levél a Szovjetunió vezéreihez” címmel, amely fordulatot jelentett a kommunista ideológia megítélése terén az egész kelet- és középeurópai gondolkodásban, hiszen nyilvánvalóvá tette, az eszme csupán máz, fojtogató külsőség. A lényeg, hogy erőt és jövőt csupán a nemzetek önrendelkezése, a nemzetek saját tradicionális érték- és érdekszempontjai adhatnak, ez változatlan sarokköve az európai történelemnek.

A kiállítás és a hozzá kapcsolódó rendezvénysorozat nemcsak megidézi Szolzsenyicin szellemét, hanem lehetőséget teremt hálánk és nagyrabecsülésünk kifejezésére is. Tanújelét kívánjuk adni, hogy Szolzsenyicin gondolatai elevenen élnek Magyarországon, szervesen beépültek az értelmiségi közbeszédbe. A kiállítás alkalmat ad arra, hogy még tágabb körben, elsősorban a diákok és fiatalabb generációk is bekapcsolódjanak az általa elindított vitákhoz.

Az „Egy orosz hazafi” minden szempontból egyedülálló kezdeményezés, amelyet a múzeum történészei és szakértői állítottak össze Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának és Kiss Ilona kurátor koncepciója alapján. A szeptember 21-én nyíló időszaki kiállítás nem monografikus jellegű. Célja, hogy az író egyedülálló élettörténetének hátterében a legnagyobb hatású műveket és környezetüket mutassa be, olyan mozzanatokra helyezve a hangsúlyt, amelyek a közelmúlt közös történelmének megértéséhez elengedhetetlenek. Ehhez nyújtottak segítséget – többek között
Natalja Szolzsenyicina, az író özvegye által vezetett Szolzsenyicin Alapítvány – rendkívül gazdag fotó- és filmanyaga, valamint azokat a levéltári dokumentumok, amelyek ebben az összeállításban itt kerülnek először bemutatásra.

A kiállítás számos magyar és oroszországi intézmény és szakember széleskörű együttműködésének köszönhető.