„Zarándokút a zsidó örökségbe Észak-Alföldön”
Tisztelt vendégek, Hölgyeim és Uraim!
A zsidó nép története, s e folyamban a magyarországi zsidóság históriája nem bővelkedik csodás eseményekben, kiemelkedően fényes fordulatokban.
Így hozta a sors, több volt a megpróbáltatás, mint a csoda.
Most, mégis, ilyesmi esik meg Debrecenben. A mesés fordulat a város kiemelkedően szép zsinagógájával már megkezdődött. Rövidesen fölidézhetjük e mívesen kialakított hajlék minden szegletét, az építők gondos munkáját, az ívek, az ablakok, a díszek valamennyi különösségét. Igen, a kő, a festék, az üveg, a fém harmonikus egységét, a szorgalom és a tehetség tökéletes megnyilatkozását.
De a munkálatok inkább csak kifejezik, jelzik azt a nagyszabású megújulást, amelynek nyomán átalakul, egyben visszaépül, ám rögtön kiteljesedik, korszerűsödik és átlényegül Debrecen zsidó szellemi és anyagi világa.
Valaha itt állt a magyar Észak-Alföld zsidó vallási és szellemi központja. Több hagyomány találkozott e városban és ebben a régióban: a tradicionális judaizmus, a haszidizmus, a modern felfogások különböző ága, sőt a népmozgalmak szerveződései is.
Gazdag és értékes zsidó népesség vetette meg itt a lábát: iskolák működtek, sőt tanházak, könyvek és folyóiratok jelentek meg; Debrecen igazi teremtő, intellektuális központ volt, példát adó bázis, mint annyi között a legendás Csapó utca.
A régió újraértelmezte a nagyszerű Széchenyi Tervet. Kialakította azt a látványos elképzelést, amely vonzó lehet mások számára is, így az egész környék rekonstrukciója, a zsinagóga földszintjén a rendezvényterem koncertek, előadóestek, konferenciák számára. A kis imaházban információs központ működik majd, ahol sokirányú segítséget nyújtanak egyéni és csoportos látogatóknak. Külön érdekesség lesz a pincegaléria, ahol a kortárs művészek, a fiatal alkotók találnak otthonra. A templom udvarán afféle konyhai skanzen-múzeumot alakítanak ki a zsidó gasztronómiáról, további impozáns teret, ahol megtekinthető lesz a Holokauszt-emlékmű.
Úgy kell vennünk, hogy ez az egész projektum, ez az emelkedetten széppé tett emléknegyed lényegében tisztelgés is az észak-alföldi régió hajdani zsidó lakossága előtt. A tisztelgést, hangozzék ez bármilyen különösen, a munkaszolgálatba vezényelt, az Auschwitzba kényszerített, az elgázosított asszonyok, öregek, gyerekek után, lényegében a nevükben, most mi, a megmenekült utódok fogadjuk el.
A tisztesség úgy kívánja, hogy ezért köszönetet mondjunk. Legalább olyan hangosan, ahogyan a Kaddist mondjuk el. Tisztességesen, szótagolva, érthetően, meghatottan. Hiszen az emlékezés közös kötelesség, együttes ügyünk. Azért, hogy tudjuk, kinyilvánítsuk, megfogadjuk:
ilyen történelem soha többé nem fordulhat már elő!
Értse meg mindenki: megbecsüléssel tisztelgünk azok előtt, akik nem csupán e negyed megújításán fáradoztak, hanem – anyagi és erkölcsi vonatkozásban – azért is sokat tettek, hogy újjáéledjen, kiteljesedjen a debreceni zsidó világ.
Ez az újjávarázsolt zsidó negyed mától újra Debrecen szimbóluma lehet. Helyszíne és megtestesítője a Város, a régió, s kicsit az ország összefogásának. Szélesebb értelemben az emberi és társadalmi azonosságtudatnak.
Szeretnénk méltók lenni a megújult városrészhez, s egyáltalán a debreceni zsidó negyedhez. Mert így lesz kiegyensúlyozottá a világ, és válik az derűs, meleg otthonunkká.
Köszönöm, hogy meghallgattak!
Debreceni Zsidó Hitközség, Pásti utcai zsinagóga (Pásti u. 6.)
„Zarándokút a zsidó örökségbe Észak-Alföldön”
Európai uniós pályázatot nyert a Debreceni Zsidó Hitközség a Debrecen-Nagykálló közötti zarándokút megépítésére. A 2013-2014-ben megvalósuló, mintegy félmilliárd forint értékű beruházás nyitóünnepségére szeptember 15-én a debreceni Pást utcai zsinagóga adott helyszínt. A projektindító, egész napos kulturális rendezvényt Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, valamint a házigazda Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke nyitotta meg. A megvalósuló zarándokútvonalhoz kapcsolódó építkezések és felújítások az elkövetkezendő 14 hónapban két településre összpontosulnak. Debrecenben egyfajta kulturális központként megújul a Pásti utcai zsinagóga, Nagykállón pedig a zsidótemető rekonstrukciója készül el. A program legfőbb célja, hogy a térségben egykor virágzó közösség több száz éves kulturális és szellemi örökségének méltó emléket állítson, s egyben a város turisztikai vonzerejét gyarapítsa.
A projekt első részében Debrecenben megújul a Pásti utcai zsinagóga és környéke, mely elsősorban koncertek, előadások, konferenciák befogadására alkalmas rendezvényhelyként várja majd a zarándokturistákat. Egy információs pont kialakításával az idelátogatók audiovizuális eszközök segítségével megismerhetik a debreceni és a hajdúsági zsidóság történetét a betelepüléstől egészen a napjainkig, egyben tájékozódhatnak a térség zsidó emlékhelyeiről. Megismerkedhetnek a zsinagóga udvarán lévő mikve, azaz a rituális fürdő működésével és funkciójával. Megtudhatják milyen volt az egykori vágoda, a kóser húsfeldolgozás, és ízelítőt kaphatnak a zsidó étkezési szokásokból is, valamint bepillantást nyerhetnek a kóser borkészítés fortélyaiba. Az imaház Pincegalériája a kortárs, fiatal művészeknek ad bemutatkozási lehetőséget, míg az udvaron a Holocaust emlékmű felállításával a debreceni áldozatokra emlékeznek. De gondolnak a messziről a térsége érkezőkre is, így nekik a Bajcsy Zsilinszky utca 26. sz. alatt egy 20 férőhelyes zarándokszálláshelyet alakítanak ki.
A program második ütemében a nagykállói helyszínen, a zsidó temetőben lévő első jelentős magyar hászid rabbi – Taub Eizik Izsák, akit már életében is csodarabbinak neveztek – felújított oheljában (sátorszerű sírboltja) helyet kap egy érintő képernyős információs terminál, amelyek segítségével a látogatók megismerhetik a rabbi életét, illetve a róla szóló csodalegendákat és történeteket.
A projektindító rendezvényen köszöntőt mondott Vad Zsigmond, református esperes, prof. dr. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora, Heizler András a MAZSIHISZ elnöke, Zoltai Gusztáv, a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatója, Szabó György, a MAZSÖK elnöke, dr. Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, valamint prof. dr. Bartha Elek, tanszékvezető egyetemi tanár (Debreceni Egyetem Néprajzi tanszék).
Ezt követően Heller Zsolt a Debreceni Zsidó Templomért és Temetőért Alapítvány elnöke bemutatta a résztvevőknek az elnyert pályázat megvalósulási részleteit, kiemelve, hogy a hazai zsidó szellemi örökség, vallástörténet és kultúra szempontjából régóta kulcsfontosságú, hiánypótló rekonstrukció kezdődik, melyet az Új Széchenyi Terv Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése pályázat keretein belül 2013 és 2014 évben valósít meg a Debreceni Zsidó Hitközség.
A rendezvényen Heller Zsolt Casting című novellája hangzott el Márkus Luca előadásában, valamint Fekete Dániel és Mike Ádám részleteket adtak elő saját szerzeményeikből. A rendezvény a Budapest Klezmer Band alapítója Jávori Fegya és Dunai Tamás színművész koncertjével zárult.
BreuerPress
