Pokorni: Mindig vannak fordulópontok a történelemben

Pokorni: Mindig vannak fordulópontok a történelemben

Pokorni Zoltán az 1940: a „furcsa háború” és a szokatlan döntések éve című kerekasztal-beszélgetésen kiemelte, az 1940-es év dilemmákkal volt tele, akkorra már politikailag elköteleződött Magyarország, de az továbbra is kérdés volt, hogy „meddig mehetünk el”.  Az eseményen – amely a második világháború titkos történetével foglalkozó sorozat része – Pokorni Zoltán kérdésesnek nevezte, hogy saját ügyeiket mennyire látták át „belülről” az akkori vezető politikusok. Utalt arra: nem szabad elfelejteni, hogy majd a mai kor jelenét is „a múltjaként fogja vizsgálni a következő generáció”. A polgármester felidézte, hogy amikor Kun Miklós – a rendezvény moderátora, a KRE Kremlinológiai Intézetének vezetője – az ELTE-n tanította történelem szakon, megmentette őt attól, hogy az ország összes egyeteméről kitiltsák.

„Hitler beemelte Sztálint Közép-Európába, ami által eltörölték Lengyelországot a térképről”

Horváth János, az Országgyűlés fideszes korelnöke arról beszélt, hogy Teleki Pál miniszterelnök létrehozott egy irodát, amely Magyarország második világháború utáni sorsát volt hivatott intézni, számítva arra, hogy Hitler elveszíti a világháborút, miközben Hitler és Sztálin újraosztották a világot egymás között. Roosevelt amerikai elnök azonban mindvégig tartott attól, hogy Hitlerrel kiegyezik Sztálin – tette hozzá.

Németh István, az egri Eszterházy Károly Főiskola tanára elmondta: Németország és a Szovjetunió hatalmi törekvései meghatározták Európa történetét 1940-ben. Úgy fogalmazott: a nyugati demokratikus államok 1938-ban még „figyelembe sem vették” a kommunista Szovjetuniót, 1939-ben azonban már szövetkezni akartak vele a náci Németország ellen.

Rámutatott: a Molotov-Ribbentrop paktum értelmében Németország megtámadta Lengyelországot, ezzel egyelőre elkerülte a kétfrontos harcot, ugyanakkor Anglia és Franciaország hadat üzent Németországnak. 1939 szeptemberétől 1940 májusáig azonban a nyugati szakaszon jelentős hadiesemények nem történtek, ez idő alatt ott tízezer katonát vesztett Németország, közülük ötezer halt meg – mondta. Mint mondta, a Szovjetunió a paktummal időt nyert, és ez a dokumentum feljogosította a kommunista államot arra, hogy Lengyelországból területeket foglaljon el, így „Hitler beemelte Sztálint Közép-Európába”, ami által „eltörölték Lengyelországot a térképről”.

Katyn végleges törést jelentett a lengyel-szovjet kapcsolatokban

Kapronczay Károly, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár címzetes főigazgatója arról beszélt, hogy a szovjet csapatok támadása felkészületlenül érte Lengyelország keleti zónáját, ott 1939-ben gyenge volt még az ellenállás a megszállók ellen. Hozzátette: a magyar Külügyminisztérium és a Párizs mellett szerveződő ideiglenes lengyel nemzetgyűlés megegyezett abban, hogy átengedik a lengyel haderőt Magyarországra, és a magyarok továbbra is tartják a diplomáciai kapcsolatot a lengyelekkel. Ennek eredményeként mintegy 70 ezer lengyel katona érkezett Magyarországra, idősebb Antall József, a Belügyminisztérium szociális osztályának vezetője pedig sokat tett a lengyel menekültek szociális helyzetének stabilizálásáért.

Amikor kiderült 1943-ban, hogy Katynban rengeteg lengyel tisztet mészároltak le a szovjetek, ez „végleges törést jelentett a lengyel-szovjet kapcsolatokban”. A szovjeteknek ugyanakkor szükségük volt a lengyel katonai haderőre, így a lengyel katonák egy része a szovjet Vörös Hadsereggel eljutott Berlinig is a második világháború végén – fűzte hozzá.

Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársa közölte: a francia hadsereg ötmillió embert tudott mozgósítani 1940-ben, ebből azonban mindössze másfél millió volt azonnal bevethető, s a tankok, illetve repülőgépek vezetőinek kiképzése terén is lépéshátrányban voltak ellenségeikkel szemben, emiatt nem voltak felkészülve a német támadásra. Mint mondta, a német előrenyomulás miatt 1940. június 5-én távozott a francia kormány Párizsból, majd június 16-án lemondott, és Pétain marsall megalakította az új francia politikai vezetést. Beszélt arról is, hogy a Francia Kommunista Párt ebben az időben antiimperialista hangnemet ütött meg, 1940 szeptemberében azonban betiltották őket, és perben ítélték el vezetőiket.

Az elmúlt évtizedek nem tették lehetővé, hogy megismerjük a múltat

Ritter László történész hangsúlyozta: 1940 volt az az év, amely meghatározta a második világháború menetét, mert ha Hitler nem tudta volna elfoglalni Franciaországot, akkor ezután nem tudott volna a Szovjetunió ellen fordulni. Kitért arra, hogy Anglia „katasztrofális vereséget szenvedett” Németországtól Norvégiában, és az angol expedíciós haderőt is vereség érte Franciaországban a németek ellen, noha sikeresen kimenekítették az angol katonákat Dunkerque-nél. 1940 nyarán mindössze három bevethető hadosztálya volt Angliának – tette hozzá. Szólt arról is, hogy a szélsőjobboldaltól a kommunista mozgalomig minden politikai erőt igyekezett az angol hírszerzés megkörnyékezni Magyarországon a második világháború idején.

Mészáros József, a Barankovics István Alapítvány elnöke köszöntőjében kiemelte: az elmúlt évtizedek nem tették lehetővé, hogy „megismerjük, bevalljuk a múltat”, ez a sorozat azonban hozzájárulhat ehhez. Balla Péter, a KRE rektora a rendezvényen felolvasott üdvözlő levelében kiemelte: a második világháború időszaka „még karnyújtásnyira van tőlünk”, ugyanakkor sok korabeli dokumentum vár a történészek feltárására.