Szarajevói Haggada: Nem engedik New Yorkba a boszniai műkincsvédők

Visszautasították a Metropolitan múzeum meghívását és nem engedik New Yorkba szállítani a zsidóság történetének egy részét elbeszélő, hatszáz éves szent könyvet a boszniai műkincsvédelem illetékesei.
Ljiljana Sevo, a boszniai Nemzeti Műkincsvédelmi Bizottság képviseletében szerdán bejelentette, hogy nem adják kölcsön a Metropolitannek a haggadát, mert kiállítóhelye, a Boszniai Nemzeti Múzeum státusa hónapok óta rendezetlen. A New York-i múzeum meghívásának visszautasításával a kormányra kívánnak nyomást gyakorolni, hogy lépjen közbe, és mentse meg a Nemzeti Múzeumot, amelyet anyagi támogatás híján be kellett zárni.

A Szarajevói Haggada a város nemzeti múzeumának legértékesebb darabja, biztonsági okokból eddig is évente csak négy napon át lehetett megnézni.

A Nemzeti Múzeumon kívül hat további kulturális intézmény lett a boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni békeszerződés áldozata, ugyanis az nem írta elő a kulturális tárca létrehozását, így a kulturális örökség védelme felügyelet és anyagi támogatás nélkül maradt Boszniában.

A Nemzeti Múzeum évekig alkalmi adományokból tartotta fönn magát, és stábja egy évig fizetés nélkül is vállalta a munkát, ám tavaly októberre minden reményüket feladták, és bezárták az épületet. Szarajevói diákok a múzeum oszlopaihoz láncolták magukat tiltakozásul, de a rendőrség eltávolította őket. Azóta semmi fejlemény nem volt az újranyitás ügyében.

A Barcelonában született haggadát, amely a zsidó nép egyiptomi rabszolgaságból menekülését beszéli el, a pogromok idején, 1492-ben kimenekítették Spanyolországból, Itáliába került. Később egy Kohen nevű spanyol zsidó család vitte magával Szarajevóba, és eladta az Osztrák-Magyar Monarchia idején, 1888-ban alapított Boszniai Nemzeti Múzeumnak, amely 1913-ban új épületben, Szarajevó központjában nyitotta meg kapuit.

A Szarajevói Haggada 16,5-szer 22,8 centiméter nagyságú, több mint száz kézzel írott pergamen lapból áll. Értékét hétmillió dollárra becsülik.