Az EMIH és a Tett
és Védelem Alapítvány csalódottan értesült a sajtóból arról, hogy a
Gyöngyösi Márton elleni feljelentésüket a Nyomozó Ügyészség
elutasította. Meggyőződésünk, hogy a vádhatóság ezúttal is a
jogalkotó eredeti szándékától eltérően alkalmazta a közösség elleni
gyűlöletre uszítást büntetni rendelő jogszabályt, ezért további
lépéseket teszünk az ügyben.
A két szervezet azután fordult a Főügyészséghez, hogy Gyöngyösi
Márton parlamenti felszólalásában a- véleménye szerint-
nemzetbiztonsági kockázatot jelentő zsidók összeírására szólított fel
Sajtónyilatkozatában Keresztes Imre főügyész kifejti, a „gyűlöletre
uszítás csak akkor valósul meg, ha az elkövető a magatartásával
olyan mértékben korbácsolja fel az érzelmeket, amely révén kialakul
a közvetlen veszélye annak, hogy a felszított indulatok erőszakos
cselekedetbe torkollanak Gyöngyösi Márton cselekménye tehát nem
minősül gyűlöletre uszításnak”.
Mára a kisebbségek elleni gyűlöletkeltés szinte mindennapossá és
elfogadottá vált. A Parlamentben elhangzó szavaknak különleges
súlyuk van: az ott elfogadott beszédmód általános értékhatárokat
jelöl ki a társadalom egésze számára. Az ilyen típusú beszéd
gyűlöletkeltő hatása megkérdőjelezhetetlen.
Ezért közösségünk hazai és nemzetközi érdekképviseleti szervekkel,
valamint jogi szakértőkkel egyeztetve mindent meg fog tenni a
gyűlöletkeltést szankcionáló jogi környezet tisztázásáért. Ez nem
csak a zsidó közösség és a kisebbségek, hanem minden, békére vágyó
magyar ember érdeke
Kiadó: Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség
